Archív felvétel
Fotó: Gov.ro
A koalíció vezetői, Marcel Ciolacu miniszterelnök és Nicolae Ciucă szenátusi elnök kedden tárgyaltak a Victoria-palotában Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel a deficitcsökkentő intézkedések törvénytervezetéről.
2023. szeptember 26., 15:052023. szeptember 26., 15:05
2023. szeptember 26., 15:322023. szeptember 26., 15:32
A találkozót a törvényhozók módosító javaslatait elemző kormányülés előtt tartották, és részt vett rajta Alfred Simonis, a képviselőház ügyvivő elnöke, illetve Lucian Bode, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) főtitkára is – adta hírül az Agerpres hírügynökség.
A tervezet szerint államosították volna a második pillérben található összeget. Mindez nem lett volna kötelező: a számlatulajdonosoknak március végéig írásban kellett volna nyilatkozniuk arról, hogy a magánnyugdíj-rendszerben kívánnak maradni. Az írásos nyilatkozat elmaradása azt jelentette volna, hogy az érintett automatikusan átkerül az állami nyugdíjrendszerbe.
Egy másik módosító szerint a bankok nem 1, hanem 2 százalékos adót fizetnének két éves időtartamra a pénzügyi forgalmuk után.
Emellett 0,5 százalékos adót vetnének ki az évi 50 millió eurót meghaladó forgalmú kőolaj- és földgázcégekre.
Az egyeztetések ugyanakkor az utolsó pillanatokban is zajlanak.
A kormányülés jelen állás szerint 15 órakor kezdődik. Ezután 18 órától a parlament két háza együttes ülést tart, amelyen a Ciolacu-kabinet felelősséget vállal a törvénytervezetért.
Az USR a Digi24 hírtelevízió szerint jelezte, letettek a kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítvány beterjesztéséről. Mint ismeretes, az, hogy Ciolacu-kabinet parlamenti felelősségvállalással akarja elfogadtatni a költségvetési hiány visszaszorítását célzó intézkedéscsomagot, azt jelenti, amennyiben a parlament megszavazna egy esetleges ellenzéki bizalmatlansági indítványt, akkor megbukik a kormány. Ha viszont nem szavazza meg, a kabinet a helyén marad, a felelősségvállalással beterjesztett törvény pedig elfogadottnak minősül. Az ellenzéki pártoknak első körben 117 honatya aláírására lenne szükségük ahhoz, hogy bizalmatlansági indítványt terjesszenek be a Ciolacu-kabinet ellen, és a művelet pedig egyáltalán nem egyszerű. Mégpedig azért, mert a 41 törvényhozói mandátummal rendelkező, szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) nem kíván együttműködni a parlamentben sem a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), sem az RMDSZ. Emiatt az USR-nek (63 mandátum) mindenképp szüksége van az RMDSZ (29 mandátum) és a frakcióval nem rendelkező képviselők és szenátorok támogatására. A bizalmatlansági indítvány sikere azonban így is kétséges, ehhez ugyanis 234 szavazatra van szükség, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta, a 17 fős nemzeti kisebbségi frakció támogatását élvező koalíció 291 törvényhozói mandátum fölött diszponál.
Cătălin Drulă, az USR elnöke elmondta, az igazságügyi minisztérium szakértői „több tíz oldalon” fejtegették, hogy miért alkotmányellenes a kormány jogszabályjavaslata, ezeket az érveket azonban semmibe vette Alina Gorghiu igazságügyi miniszter, aki pozitívan véleményezte a tervezetet. Az USR és a Jobboldal Ereje a saját jogi szakértőinek érvei mellett az igazságügyi tárca szakértőinek álláspontját is csatolni fogja a beadványhoz – idézte az ellenzéki pártvezér nyilaktozatát az Agerpres.
„Gyakorlatilag ebben a pillanatban Marcel Ciolacu rendeletekkel kormányoz” – fogalmazott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!