Archív felvétel
Fotó: Gov.ro
A koalíció vezetői, Marcel Ciolacu miniszterelnök és Nicolae Ciucă szenátusi elnök kedden tárgyaltak a Victoria-palotában Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel a deficitcsökkentő intézkedések törvénytervezetéről.
2023. szeptember 26., 15:052023. szeptember 26., 15:05
2023. szeptember 26., 15:322023. szeptember 26., 15:32
A találkozót a törvényhozók módosító javaslatait elemző kormányülés előtt tartották, és részt vett rajta Alfred Simonis, a képviselőház ügyvivő elnöke, illetve Lucian Bode, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) főtitkára is – adta hírül az Agerpres hírügynökség.
A tervezet szerint államosították volna a második pillérben található összeget. Mindez nem lett volna kötelező: a számlatulajdonosoknak március végéig írásban kellett volna nyilatkozniuk arról, hogy a magánnyugdíj-rendszerben kívánnak maradni. Az írásos nyilatkozat elmaradása azt jelentette volna, hogy az érintett automatikusan átkerül az állami nyugdíjrendszerbe.
Egy másik módosító szerint a bankok nem 1, hanem 2 százalékos adót fizetnének két éves időtartamra a pénzügyi forgalmuk után.
Emellett 0,5 százalékos adót vetnének ki az évi 50 millió eurót meghaladó forgalmú kőolaj- és földgázcégekre.
Az egyeztetések ugyanakkor az utolsó pillanatokban is zajlanak.
A kormányülés jelen állás szerint 15 órakor kezdődik. Ezután 18 órától a parlament két háza együttes ülést tart, amelyen a Ciolacu-kabinet felelősséget vállal a törvénytervezetért.
Az USR a Digi24 hírtelevízió szerint jelezte, letettek a kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítvány beterjesztéséről. Mint ismeretes, az, hogy Ciolacu-kabinet parlamenti felelősségvállalással akarja elfogadtatni a költségvetési hiány visszaszorítását célzó intézkedéscsomagot, azt jelenti, amennyiben a parlament megszavazna egy esetleges ellenzéki bizalmatlansági indítványt, akkor megbukik a kormány. Ha viszont nem szavazza meg, a kabinet a helyén marad, a felelősségvállalással beterjesztett törvény pedig elfogadottnak minősül. Az ellenzéki pártoknak első körben 117 honatya aláírására lenne szükségük ahhoz, hogy bizalmatlansági indítványt terjesszenek be a Ciolacu-kabinet ellen, és a művelet pedig egyáltalán nem egyszerű. Mégpedig azért, mert a 41 törvényhozói mandátummal rendelkező, szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) nem kíván együttműködni a parlamentben sem a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), sem az RMDSZ. Emiatt az USR-nek (63 mandátum) mindenképp szüksége van az RMDSZ (29 mandátum) és a frakcióval nem rendelkező képviselők és szenátorok támogatására. A bizalmatlansági indítvány sikere azonban így is kétséges, ehhez ugyanis 234 szavazatra van szükség, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta, a 17 fős nemzeti kisebbségi frakció támogatását élvező koalíció 291 törvényhozói mandátum fölött diszponál.
Cătălin Drulă, az USR elnöke elmondta, az igazságügyi minisztérium szakértői „több tíz oldalon” fejtegették, hogy miért alkotmányellenes a kormány jogszabályjavaslata, ezeket az érveket azonban semmibe vette Alina Gorghiu igazságügyi miniszter, aki pozitívan véleményezte a tervezetet. Az USR és a Jobboldal Ereje a saját jogi szakértőinek érvei mellett az igazságügyi tárca szakértőinek álláspontját is csatolni fogja a beadványhoz – idézte az ellenzéki pártvezér nyilaktozatát az Agerpres.
„Gyakorlatilag ebben a pillanatban Marcel Ciolacu rendeletekkel kormányoz” – fogalmazott.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!