
Lejtmenetben. Technikai recesszióban zárta Románia a 2025-ös évet
Fotó: Orbán Orsolya
Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében reálértékben 1,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez képest, az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai szerint, miután a bruttó hazai termék (GDP) 2025 harmadik negyedévében reálértékben 0,2 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, és 1,5 százalékkal nőtt 2024 harmadik negyedévéhez képest.
2026. február 13., 09:582026. február 13., 09:58
2026. február 13., 11:392026. február 13., 11:39
Vagyis a most közzétett adatok megerősítik, hogy Románia technikai recesszióban van, miután a GDP reálértékben két egymást követő negyedévben is csökkent az előző időszakokhoz képest.
2025 negyedik negyedévében a bruttó hazai termék a nyers adatok szerint 0,1 százalékkal nőtt, míg a szezonalitással kiigazítva 1,6 százalékkal csökkent 2024 azonos negyedévével összehasonlítva.
Amúgy a 0,6 százalékos növekedés megegyezik az októberi költségvetés-kiigazításkor meghatározott növekedési céllal, ám januárban, a 2025-ös költségvetés tervezetének elkészítésekor a bukaresti kormány még 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolt.

Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a Romániában bekövetkezett technikai recesszió a megkezdett átmenet „előre látható és elkerülhetetlen” költsége, mert a régi „gazdasági modell a falhoz szorított minket”.

Tovább növelik a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja közötti feszültséget a Románia technikai recesszióba süllyedéséről szóló pénteki hírek.
Amint arról korábban írtunk, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tavaly október közepén közzétett jelentésében 1 százalékra mérsékelte a román gazdaság 2025-ös növekedésére vonatkozó előrejelzését, a Világbank pedig 0,8 százalékos bővülést vetített előre. Az Európai Bizottság novemberben 0,7 százalékra csökkentette a román gazdaság 2025-ös növekedésére vonatkozó becslését.
Az elemzők 2026-ra a gazdasági növekedés körülbelül 2 százalékos gyorsulását várják, bár az előrejelzést valószínűleg lefelé fogják módosítani a negyedik negyedév gyenge teljesítménye miatt, amely általában hatással van az új év elejére.
„Fontos megjegyezni, hogy ez egy ébresztőjel a gazdaság számára, és figyelmeztetés lehet a befektetők, a vállalkozások és a kormányok számára, stratégiai kiigazításokra, például fiskális ösztönzőkre vagy költségvetési felülvizsgálatokra van szükség” – fogalmazta meg a Profit.ro gazdasági-pénzügyi szakportál elemzője.

A makrogazdasági egyensúlytalanság és a fiskális politika kiszámíthatatlansága fenntartja a bizonytalanságot a gazdasági helyzet alakulásával kapcsolatban, és ez a bizalmi index várakozásokat mérő összetevőjében is megmutatkozik – véli Adrian Codîrlașu.

Tényleg nyakunkon a recesszió? Ha igen, milyen hatással lesz a mindennapjainkra? – tettük fel a kérdést Bálint Csabának, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa tagjának, akit a deficitcsökkentő intézkedések hatásairól is faggattunk.

Az idei év egyfajta tükörképe lehet a 2025-ösnek – szögezte le a Krónika megkeresésére Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
szóljon hozzá!