Lejtmenetben. Technikai recesszióban zárta Románia a 2025-ös évet
Fotó: Orbán Orsolya
Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében reálértékben 1,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez képest, az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai szerint, miután a bruttó hazai termék (GDP) 2025 harmadik negyedévében reálértékben 0,2 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, és 1,5 százalékkal nőtt 2024 harmadik negyedévéhez képest.
2026. február 13., 09:582026. február 13., 09:58
2026. február 13., 11:392026. február 13., 11:39
Vagyis a most közzétett adatok megerősítik, hogy Románia technikai recesszióban van, miután a GDP reálértékben két egymást követő negyedévben is csökkent az előző időszakokhoz képest.
2025 negyedik negyedévében a bruttó hazai termék a nyers adatok szerint 0,1 százalékkal nőtt, míg a szezonalitással kiigazítva 1,6 százalékkal csökkent 2024 azonos negyedévével összehasonlítva.
Amúgy a 0,6 százalékos növekedés megegyezik az októberi költségvetés-kiigazításkor meghatározott növekedési céllal, ám januárban, a 2025-ös költségvetés tervezetének elkészítésekor a bukaresti kormány még 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolt.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a Romániában bekövetkezett technikai recesszió a megkezdett átmenet „előre látható és elkerülhetetlen” költsége, mert a régi „gazdasági modell a falhoz szorított minket”.
Tovább növelik a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja közötti feszültséget a Románia technikai recesszióba süllyedéséről szóló pénteki hírek.
Amint arról korábban írtunk, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tavaly október közepén közzétett jelentésében 1 százalékra mérsékelte a román gazdaság 2025-ös növekedésére vonatkozó előrejelzését, a Világbank pedig 0,8 százalékos bővülést vetített előre. Az Európai Bizottság novemberben 0,7 százalékra csökkentette a román gazdaság 2025-ös növekedésére vonatkozó becslését.
Az elemzők 2026-ra a gazdasági növekedés körülbelül 2 százalékos gyorsulását várják, bár az előrejelzést valószínűleg lefelé fogják módosítani a negyedik negyedév gyenge teljesítménye miatt, amely általában hatással van az új év elejére.
„Fontos megjegyezni, hogy ez egy ébresztőjel a gazdaság számára, és figyelmeztetés lehet a befektetők, a vállalkozások és a kormányok számára, stratégiai kiigazításokra, például fiskális ösztönzőkre vagy költségvetési felülvizsgálatokra van szükség” – fogalmazta meg a Profit.ro gazdasági-pénzügyi szakportál elemzője.
A makrogazdasági egyensúlytalanság és a fiskális politika kiszámíthatatlansága fenntartja a bizonytalanságot a gazdasági helyzet alakulásával kapcsolatban, és ez a bizalmi index várakozásokat mérő összetevőjében is megmutatkozik – véli Adrian Codîrlașu.
Tényleg nyakunkon a recesszió? Ha igen, milyen hatással lesz a mindennapjainkra? – tettük fel a kérdést Bálint Csabának, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa tagjának, akit a deficitcsökkentő intézkedések hatásairól is faggattunk.
Az idei év egyfajta tükörképe lehet a 2025-ösnek – szögezte le a Krónika megkeresésére Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kiemelt figyelemmel reagált a román sajtó arra a hírre, hogy Magyarország aranykészletei immár nagyobbak, mint a Bukarest által felhalmozottak.
Az iráni háború nyomán ismét megugrottak a műtrágyaárak a világpiacon, ami közvetve az európai mezőgazdaságot, így a romániai és a magyarországi gazdálkodókat is érzékenyen érintheti.
A Világbank jóváhagyott egy 650 millió dolláros hitelt Románia számára a kormány fejlesztési projektjeinek támogatására.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség az EU-ban 34,9 euró, az euróövezetben pedig 38,2 euró volt tavaly, míg 2024-ban az EU-ban 33,5 euró, az euróövezetben pedig 36,8 euró – közölte az Eurostat.
Kisebb megállás után kedden folytatódott az üzemanyagok drágulása a romániai töltőállomásokon: a legnagyobb piaci szereplőnek számító Petrom ezúttal 5 banival emelte a benzin literenkénti árát, míg a gázolaj ára 10 banival nőtt.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn közölte, az EU-ban 517 kilogramm hulladék keletkezett személyenként 2024-ben.
A napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz prosumerek jelenleg a második helyet foglalják el Romániában a telepített energiakapacitás alapján, és az ezekbe a berendezésekbe fektetett beruházások értéke meghaladja a 2,2 milliárd eurót.
Az elektromos autók rohamos terjedése nemcsak technológiai és környezetvédelmi fordulatot hoz, hanem egyre hangsúlyosabban adóügyi kérdéssé is válik. A 2Celsius Egyesület szerint számos nyugati ország már e járművek tulajdonosait is megadóztatja.
A központi költségvetési intézmények tartozása februárban 4,06 százalékkal 734,8 millió lejre nőtt az előző havi 706,1 millió lejről – derül ki a pénzügyminisztérium vasárnap közzétett adataiból.
A romániaiak 89 százaléka elégedetlen azzal, ahogyan a kormány az üzemanyagválságot kezelte – derül ki a CURS egy friss felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!