Küszöbön a recesszió, de nem lesz annyira durva a Krónikának nyilatkozó elemző szerint

„Ez teljesen benne van a pakliban” – fejtette ki a jegybanki szakértő. Öröm az ürömben azonban, hogy szavai szerint egy igazi mély recessziónak – ami a gazdaság tartósabb visszaesését, a munkanélküliség jelentős emelkedését hozza, mint amilyennek a 2008–2009-es válságban vagy a 2020-as, pandémiával sújtott évben lehettünk elszenvedői – még mindig nagyon mérsékelt a valószínűsége. A technikai recesszió ellenben elkerülhetetlennek tűnik a következő időszakban – az ok immár közismert: az óriásira dagadt költségvetési hiány.

korábban írtuk

Elnöki tanácsadó: a várt gazdasági növekedés elmarad, de a recesszió elkerülhető, szükség van a megszorításokra

A gazdasági adatok az év folyamán romlottak, mert Románia költségvetése egy 2,5 százalékos hipotetikus növekedésen alapul, amelyet nem fog elérni, de a recesszió elkerülhető – jelentette ki Radu Burnete elnöki tanácsadó szombaton este az Antena 3 hírcsatornának.

A fejlődést nem lehet homokra építeni

„Ha mi tényleg szeretnénk fejlődni, felzárkózni a nyugati szomszédokhoz, közelíteni Nyugat-Európa, az Egyesült Államok vagy egyes fejlett ázsiai országok életszínvonalához, akkor azt nem lehet homokra építeni, szükség van egyfajta diszciplínára, egy fegyelmezett költségvetésre, és ez nagyon hiányzott az elmúlt időszakban.

– mutatott rá a szomorú valóságra Bálint Csaba.

Azt pedig, hogy ez mit jelent az államkassza számára, picit leegyszerűsítve így illusztrálta:

„Ha egy család pénzügyeit nézzük, és 34 lej jön be, 43 meg ki, akkor teljesen nyilvánvaló, hogy ez nem fenntartható. Egy ilyen költségvetésre nem lehet hosszú távú gazdasági felzárkózást, fejlődést építeni. És a költségvetési hiány által generált probléma átgyűrűzik nagyon sok más területre is” – fejtette ki a szakértő.

Példaként először a külkereskedelmi mérleg hiányát említette. Az ok: az állami szektor a bevételekhez képest nagyon sokat költ, ami nem feltétlen közvetlen, de közvetett módon az importot serkenti egy olyan periódusban, amikor Európa nehéz időszakon megy keresztül – energiaválság, háború stb. –, így a többnyire oda irányuló román export nem tud jól teljesíteni.

„A környező országokban – Lengyelország, Csehország, Magyarország – azt láthattuk, hogy nagyon sokat javult a helyzet, az eurozónában pedig gyakorlatilag meg is oldódott az inflációs probléma, sikerült elérni a 2 százalékos célt. Viszont nálunk Romániában megrekedt az infláció lassulása, és ez is nagyon jelentős részben ehhez a költségvetési problémához vezethető vissza” – húzta alá a Krónikának nyilatkozó elemző.

annak összege ugyanis már elérte a GDP 55 százalékát, jövőre pedig valószínűleg, 60 százalék környékén lesz. „Európai összevetésben ez még nem nagy, sőt átlag alatti érték, azonban különösen aggasztó a dinamikája, trendje, és egy magasabb kamatkörnyezetben az egyre magasabb államadóság az egyébként is problémás költségvetésre plusz terhet helyez.

– szögezte le a közgazdász.

Ismételten hangsúlyozva: ezt a 9 százalék körüli költségvetési hiányt 3 százalék környékére kell lefaragni. A korábbi példával illusztrálva pedig ez azt jelenti, hogy a 43 lejes kiadás és a 34 lejes bevétel közötti 9 lejből meg kell találni 6 lejnek a forrását ahhoz, hogy a deficitet vissza lehessen szorítani egy fenntartható 3 százalékra.

Egy nulladik ilyen csomag volt a tavalyi év végén elfogadott úgynevezett salátarendelet, amit az augusztus elsejétől hatályos első csomag követett, amellyel számos adóemelés lépett hatályba, és januártól újabb adók szintje fog emelkedni. A kormánykoalíció jelenleg a második csomagon dolgozik, amely már a kiadások lefaragására is keres megoldásokat – éppen ezért Bálint Csaba szerint jóval nehezebb lesz végigvinni, mint az előzőt. És várható még egy harmadik csomag is.

korábban írtuk

A drágulások egyelőre folytatódnak, az EU-pénzek lehívásával kerülhető el a recesszió Isărescu szerint

A Román Nemzeti Bank (BNR) 4,6 százalékról 8,8 százalékra módosítja az inflációs előrejelzést 2025-re vonatkozóan – jelentette be Mugur Isărescu, a bukaresti központi pénzintézet igazgatója.

Az alagút végén pislákol némi fény

„A háztartások, vállalatok, vállalkozások számára mindez komoly teher, ami a következő 9–12 hónapos időszakon mindenképp rajta fogja hagyni a nyomát. Ennyi időnek kell ugyanis eltelnie addig, amikor már éreztetik magukat az intézkedések hatásai, és a költségvetési hiányszámok kedvező irányt vesznek” – vetítette előre a jegybanki illetékes, aki egyúttal egy pozitív jövőképet is felvázolt.

„Ha sikerül átjutni ezen a 9–12 hónapos kritikus időszakon, akkor azt hiszem, hogy – ahogy ez a 2010–11-es években történt – elindulhat egy új gazdasági növekedési ciklus” – állapította meg, ráirányítva a figyelmet arra, hogy gyakorlatilag az első pozitív hatások már kezdenek is megmutatkozni:

• a kamatok csökkenésnek indultak,
• Románia csődkockázata jelentősen mérséklődött,
• a nemzetközi hitelminősítő intézmények szintén pozitívan értékelték ezeket a lépéseket, a tőzsdei reakció szintén pozitív volt.

„A folyamat elindult, viszont fontos lesz azt látni, hogy a költségvetés innentől tényleg a megfelelő irányba fordul, illetve hogyan reagál erre a gazdaság a következő három-négy negyedévben, milyenek lesznek a társadalmi, reálgazdasági reakciók. Rövid távon vannak kérdőjelek, ilyen a politikai kohézió – természetesen, amikor nagyon fájdalmas lépéseket kell gyakorlatba ültetni, akkor mindig megjelennek feszültségek, nagyon sok érdeket sértenek ezek az intézkedések. Tehát ilyen szempontból kritikus a következő időszak. De azért aláhúznám még egyszer, hogy a 2010–11 után látotthoz hasonló pozitív forgatókönyvet is el lehet képzelni” – hangsúlyozta a gazdasági szakember. Aláhúzva azonban azt is, hogy ezért meg kell dolgozni.

korábban írtuk

Máris visszafogta a költekezést a lakosság, elemzők szerint a recesszió sem zárható ki

Bár a Bolojan-kormány által az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására kidolgozott megszorítások még csak ezután jönnek, a lakosság máris visszafogta a kiadásait.

Nincs más kiút

Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy mi történik, ha a legsötétebb forgatókönyv valósul meg, vagyis a politikai acsarkodásból politikai válság lesz, és már a második csomagot sem sikerül átvinnie a kormánynak.

Ha azonban késlekedések lesznek, elakadnak a lépések, akkor viszont valóban vissza lehet kerülni abba a nagyon feszült helyzetbe, ahol néhány hónappal ezelőtt voltunk – figyelmeztetett Bálint Csaba, aki szerint nem jó emlegetni ezeket a csődkockázatokat. „A lépések nagyon jelentős része már megtörtént, augusztus 1-jétől már elindult, ami nagyon fontos lépés, erősíti a Romániába vetett bizalmat. Most a következő időszakban arra kell fókuszálni, hogy valamiféle társadalmi, politikai, kormányzati kohézió mellett tudjuk átvészelni ezt az időszakot, és utána meglátszanak majd az eredmények. Tehát van kiút ebből a helyzetből” – szögezte le az elemző.

„Fájni fog, de nem olyan nagyon”

Az áfaemelés, a villamos energia ársapkájának megszüntetése már érezteti hatását, és a már említett 9–12 hónapos időszakban várhatóan még számos intézkedés lesz zsebbe vágó. Mennyire fog fájni? – kérdeztük még Bálint Csabától.

– felelte, megjegyezve ugyanakkor, hogy mivel a gazdasági visszaesés nem lesz olyan mély,

A BNR igazgatótanácsának tagja szerint a vásárlóerő csökkenését mindenképp megérezzük – ki jobban, ki kevésbé, de mindenképp nagyobb lakossági anyagi teherbírással, mint 2009-ben –, ami a várakozások alapján mindenképp a fogyasztás átmeneti visszaesését eredményezi. De némi reményt jelent, hogy – ha minden igaz – várhatóan jövő év közepétől a helyzet valóban javulásnak indul.

korábban írtuk

A legszegényebbeknek fog a legjobban fájni: elemző a Krónikának a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról

Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.