Ilie Bolojan szerint 2026-ban 2 százalékponttal, 6,5 százalék alá csökken majd az idei évhez képest a költségvetési hiány
Fotó: Gov.ro
Sem a koalícióban, sem az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon nem hangzottak el újabb adóemelésekre vonatkozó javaslatok – jelentette ki hétfő este Ilie Bolojan miniszterelnök.
2025. szeptember 30., 12:342025. szeptember 30., 12:34
A Digi24-nek nyilatkozva Ilie Bolojan elmondta, hogy a kormány a kiadások lefaragására összpontosít, és ezek az intézkedések jövőre fogják igazán éreztetni a hatásukat.
Közlése szerint 2026-ban 2 százalékponttal, 6,5 százalék alá csökken majd az idei évhez képest a költségvetési hiány. Így az országnak fokozatosan egyre kevesebb külföldi hitelre lesz szüksége, stabilizálódik a kölcsönök kamata, és lesz költségvetési mozgástér a beruházások támogatására – magyarázta Bolojan.
Szükségesnek tartják a lapunk által megszólaltatott polgármesterek a költségvetés magas hiánya miatt megkövetelt takarékoskodást, ezt azonban szerintük észszerűen, a helyi sajátosságok figyelembe vételével kell végrehajtani.
Bejelentette egyúttal:
Arra a kérdésre, hogy a kormányprogramban szereplő 20 százalékos létszámcsökkentést hajtják-e végre, Bolojan azt válaszolta: véleménye szerint alapul vehetik a 20 százalékos átlagot, de az a fontos, hogy minden egyes intézménynél korrekt elemzés készüljön.
„Előfordulhat, hogy egyes intézményekben nincs szükség létszámcsökkentésre, máshol fel kell venni még embereket. De előfordulhat az is, hogy egyes intézmények gond nélkül felszámolhatók. Vagy 30 százalékkal csökkenthető az alkalmazottaik létszáma. Külön elemezni kell valamennyi intézmény helyzetét” – idézte a kormányfő televíziós nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség.
Annak ellenére, hogy az alapélelmiszerek árrésplafonjának meghosszabbításáról megállapodás született, a koalícióban maradt a feszültség a közigazgatási átszervezés kapcsán, valamint azért, mert a PSD egyes partnerek szerint ellenzéki pártként viselkedik.
Közlése szerint a helyi közigazgatásban dolgozók nehezményezték, hogy a bérpótlékok és a béremelések miatt a központi közigazgatásban sokkal nagyobb az átlagfizetés, és ennek a méltánytalanságnak a megszüntetését kérték a pótlékok csökkentésével, ha már – mint fogalmaztak – a kiadások csökkentésére törekszik a kormány.
Az országos fogyasztóvédelmi hatóságot hozta fel példaként, ahol az elemzés szerint túl sok ember dolgozik a központi apparátusban, és néhányuk elbocsátása nem fogja befolyásolni az intézmény tevékenységét, mivel a munka oroszlánrészét amúgy is a területi kirendeltségek alkalmazottai végzik.
Teljes bizonytalanság jellemzi a romániai önkormányzatokat, miután a kormány felfüggesztette az uniós és belföldi költségvetési forrásból finanszírozott beruházások jelentős részét, és elbocsátásokat helyezett kilátásba a közigazgatásban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt napokban az ország napi gázfogyasztása megközelítette az 58 millió köbmétert, ami hozzávetőlegesen 17 százalékkal több a tavalyi hasonló időszak átlagánál.
A tavalyi év első 11 hónapjában 29,770 milliárd euró volt a külkereskedelmi mérleg hiánya, 4,3 százalékkal, azaz 299,6 millió euróval (1 százalékkal) kisebb volt, mint 2024 azonos időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn.
A tavalyi harmadik negyedévben 9420 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme, 14,1 százalékkal nagyobb mint 2024 azonos időszakában; a kiadások átlagösszege 8079 lej volt, ami a jövedelem 85,8 százalékát jelentette.
Áprilisban, amikor a jelenlegi földgázárplafon lejár, nem várható áremelkedés, de a legrosszabb esetben meghosszabbítják az intézkedést – jelentette ki Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A román állam komoly, az ipar és a mezőgazdaság számára garanciákat eredményező tárgyalások után támogatta az EU–Mercosur megállapodást – jelentette ki a gazdasági miniszter. Irineu Darău szerint az egyezmény az export növekedéséhez fog vezetni.
Tavaly az előző évhez képest 2,6 százalékkal csökkent a gépkocsigyártás Romániában, összesen 545 510 jármű gördült le a gyártósorról.
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) kimutatást tett közzé, amelyben megjelölte azt a húsz országot, amelyekből a legtöbb turista érkezett a tavaly Romániába. Ebben a rangsorban Magyarország a 8. helyen áll.
Az Európai Unióban és az euróövezetben is 2,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom tavaly novemberben az előző év azonos időszakához képest; a tagállamok közül Románia jegyezte a legnagyobb visszaesést.
A múlt év januárja és novembere között a nyers adatok szerint 0,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2024 azonos időszakához képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A január elsején életbe lépett helyi adóemelések egyik leglátványosabb, egyúttal leghevesebben vitatott eleme az autóadó újraszámítása lett. Sok tulajdonos többszörös, óriási nagyságrendű ugrással szembesült.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!