
Ilie Bolojan szerint 2026-ban 2 százalékponttal, 6,5 százalék alá csökken majd az idei évhez képest a költségvetési hiány
Fotó: Gov.ro
Sem a koalícióban, sem az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon nem hangzottak el újabb adóemelésekre vonatkozó javaslatok – jelentette ki hétfő este Ilie Bolojan miniszterelnök.
2025. szeptember 30., 12:342025. szeptember 30., 12:34
A Digi24-nek nyilatkozva Ilie Bolojan elmondta, hogy a kormány a kiadások lefaragására összpontosít, és ezek az intézkedések jövőre fogják igazán éreztetni a hatásukat.
Közlése szerint 2026-ban 2 százalékponttal, 6,5 százalék alá csökken majd az idei évhez képest a költségvetési hiány. Így az országnak fokozatosan egyre kevesebb külföldi hitelre lesz szüksége, stabilizálódik a kölcsönök kamata, és lesz költségvetési mozgástér a beruházások támogatására – magyarázta Bolojan.

Szükségesnek tartják a lapunk által megszólaltatott polgármesterek a költségvetés magas hiánya miatt megkövetelt takarékoskodást, ezt azonban szerintük észszerűen, a helyi sajátosságok figyelembe vételével kell végrehajtani.
Bejelentette egyúttal:
Arra a kérdésre, hogy a kormányprogramban szereplő 20 százalékos létszámcsökkentést hajtják-e végre, Bolojan azt válaszolta: véleménye szerint alapul vehetik a 20 százalékos átlagot, de az a fontos, hogy minden egyes intézménynél korrekt elemzés készüljön.
„Előfordulhat, hogy egyes intézményekben nincs szükség létszámcsökkentésre, máshol fel kell venni még embereket. De előfordulhat az is, hogy egyes intézmények gond nélkül felszámolhatók. Vagy 30 százalékkal csökkenthető az alkalmazottaik létszáma. Külön elemezni kell valamennyi intézmény helyzetét” – idézte a kormányfő televíziós nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség.

Annak ellenére, hogy az alapélelmiszerek árrésplafonjának meghosszabbításáról megállapodás született, a koalícióban maradt a feszültség a közigazgatási átszervezés kapcsán, valamint azért, mert a PSD egyes partnerek szerint ellenzéki pártként viselkedik.
Közlése szerint a helyi közigazgatásban dolgozók nehezményezték, hogy a bérpótlékok és a béremelések miatt a központi közigazgatásban sokkal nagyobb az átlagfizetés, és ennek a méltánytalanságnak a megszüntetését kérték a pótlékok csökkentésével, ha már – mint fogalmaztak – a kiadások csökkentésére törekszik a kormány.
Az országos fogyasztóvédelmi hatóságot hozta fel példaként, ahol az elemzés szerint túl sok ember dolgozik a központi apparátusban, és néhányuk elbocsátása nem fogja befolyásolni az intézmény tevékenységét, mivel a munka oroszlánrészét amúgy is a területi kirendeltségek alkalmazottai végzik.

Teljes bizonytalanság jellemzi a romániai önkormányzatokat, miután a kormány felfüggesztette az uniós és belföldi költségvetési forrásból finanszírozott beruházások jelentős részét, és elbocsátásokat helyezett kilátásba a közigazgatásban.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!