Ilie Bolojan szerint 2026-ban 2 százalékponttal, 6,5 százalék alá csökken majd az idei évhez képest a költségvetési hiány
Fotó: Gov.ro
Sem a koalícióban, sem az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon nem hangzottak el újabb adóemelésekre vonatkozó javaslatok – jelentette ki hétfő este Ilie Bolojan miniszterelnök.
2025. szeptember 30., 12:342025. szeptember 30., 12:34
A Digi24-nek nyilatkozva Ilie Bolojan elmondta, hogy a kormány a kiadások lefaragására összpontosít, és ezek az intézkedések jövőre fogják igazán éreztetni a hatásukat.
Közlése szerint 2026-ban 2 százalékponttal, 6,5 százalék alá csökken majd az idei évhez képest a költségvetési hiány. Így az országnak fokozatosan egyre kevesebb külföldi hitelre lesz szüksége, stabilizálódik a kölcsönök kamata, és lesz költségvetési mozgástér a beruházások támogatására – magyarázta Bolojan.
Szükségesnek tartják a lapunk által megszólaltatott polgármesterek a költségvetés magas hiánya miatt megkövetelt takarékoskodást, ezt azonban szerintük észszerűen, a helyi sajátosságok figyelembe vételével kell végrehajtani.
Bejelentette egyúttal:
Arra a kérdésre, hogy a kormányprogramban szereplő 20 százalékos létszámcsökkentést hajtják-e végre, Bolojan azt válaszolta: véleménye szerint alapul vehetik a 20 százalékos átlagot, de az a fontos, hogy minden egyes intézménynél korrekt elemzés készüljön.
„Előfordulhat, hogy egyes intézményekben nincs szükség létszámcsökkentésre, máshol fel kell venni még embereket. De előfordulhat az is, hogy egyes intézmények gond nélkül felszámolhatók. Vagy 30 százalékkal csökkenthető az alkalmazottaik létszáma. Külön elemezni kell valamennyi intézmény helyzetét” – idézte a kormányfő televíziós nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség.
Annak ellenére, hogy az alapélelmiszerek árrésplafonjának meghosszabbításáról megállapodás született, a koalícióban maradt a feszültség a közigazgatási átszervezés kapcsán, valamint azért, mert a PSD egyes partnerek szerint ellenzéki pártként viselkedik.
Közlése szerint a helyi közigazgatásban dolgozók nehezményezték, hogy a bérpótlékok és a béremelések miatt a központi közigazgatásban sokkal nagyobb az átlagfizetés, és ennek a méltánytalanságnak a megszüntetését kérték a pótlékok csökkentésével, ha már – mint fogalmaztak – a kiadások csökkentésére törekszik a kormány.
Az országos fogyasztóvédelmi hatóságot hozta fel példaként, ahol az elemzés szerint túl sok ember dolgozik a központi apparátusban, és néhányuk elbocsátása nem fogja befolyásolni az intézmény tevékenységét, mivel a munka oroszlánrészét amúgy is a területi kirendeltségek alkalmazottai végzik.
Teljes bizonytalanság jellemzi a romániai önkormányzatokat, miután a kormány felfüggesztette az uniós és belföldi költségvetési forrásból finanszírozott beruházások jelentős részét, és elbocsátásokat helyezett kilátásba a közigazgatásban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!