Félbe maradt beruházások. Az Arad megyei Szentpálon le kellett állítani a csatornázási munkálatokat
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Teljes bizonytalanság jellemzi a romániai önkormányzatokat amiatt, hogy a kormány felfüggesztette az uniós és belföldi költségvetési forrásból finanszírozott fejlesztések jelentős részét, továbbá elbocsátásokat helyezett kilátásba a közigazgatási átszervezés keretében. Székelyföldi, közép-erdélyi és partiumi polgármesterek panaszolták el a Krónikának, miként érintik településüket a megszorítások, amelyek miatt közművesítést, iskolafelújítást, megannyi beruházást kellett abbahagyni – vagy el sem kezdték a beharangozott munkálatokat.
2025. szeptember 17., 18:532025. szeptember 17., 18:53
2025. szeptember 19., 09:472025. szeptember 19., 09:47
A román kormány megszorító intézkedései miatt két nagy közművesítési beruházást kellett félbehagyni az Arad megyei Sofronya községben. A szennyvízcsatorna-hálózat mintegy 15 százalékban készült el, az aszfaltozást pedig a kivitelezési szerződés aláírása után kellett felfüggeszteni – magyarázta a Krónika érdeklődésére Sandu Krisztián polgármester. A valamivel több mint 2800 lakosú (akik közül több mint 500-an magyarnak vallották magukat a legutóbbi népszámláláson), Arad közeli község két településből áll: Sofronya a központ, és hozzátartozik Szentpál.
Abban bízik a község vezetősége, hogy 2026–2027-ben újraindul az Anghel Saligny vidékfejlesztési program, és a már megnyert pályázati összegeket megkapják, így megtérül a most megelőlegezett összeg. „De az aszfaltozási munkálatban is áll 3-400 ezer lejünk, mert a tervezés, a költségtervek elkészítése, a közbeszerzési eljárás lebonyolítása és az engedélyek beszerzése is pénzbe került. Már aláírtuk a szerződést a nyertes kivitelezővel, mikor szóltak, hogy leállítják a finanszírozást, ezért felfüggesztettük a szerződés. A kormány döntése fájdalmasan érintett bennünket” – magyarázta az RMDSZ-es polgármester. Sandu Krisztián hozzátette: a két településen összesen 13 kilométernyi csatornarendszert, illetve a még hiányzó 10 kilométernyi aszfaltot kellett volna megvalósítani, erre nyertek 13, illetve 10 millió lejt az Anghel Saligny-program keretében, de egyelőre nem tudják, mikor jutnak hozzá a pénzhez. „Idén biztos nem” – szögezte le.
A helyi közigazgatást érintő 10 százalékos létszámleépítés szükségességét hangsúlyozta Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este, rámutatva, hogy ezzel párhuzamosan a központi közigazgatásban is csökkenteni kell a betöltött álláshelyek számát.
A két falu iskoláinak és óvodáinak felújítását, új berendezésekkel és didaktikai eszközökkel való felszerelését már korábban megtette az önkormányzat (Szentpálon például napközi programú lett az óvoda) az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében nyert pályázat révén, így az oktatási intézményeket nem érintik a mostani megszorítások. A közigazgatásban dolgozók létszámcsökkentése viszont a sofronyai önkormányzatot sem kerüli el, Sandu Krisztián szerint egy vagy két személytől kell megválniuk majd, de igyekeznek megtalálni a módját, hogy olyanok állását szüntessék meg, akiknek a családja egzisztenciálisan nem kerül nehéz helyzetbe ezáltal.
A földgáz bevezetését Szentpálon nem érintik a kormányintézkedések, Sandu Krisztián szerint a beruházást a községi költségvetésből fedezik.
A román–magyar határ mellett fekvő Kisiratoson nem érintenek folyamatban lévő projekteket a kormány takarékossági intézkedései, de a különböző felettes hatóságok egymásnak ellentmondó intézkedései, a pályázatok befagyasztása, a közigazgatási státus elvesztésének a „lebegtetése” elegendő aggodalomra ad okot a közel 85 százalékban magyarok lakta település vezetőinek. „Az utcák aszfaltozása a befejezéshez közeledik, az utolsó támogatási részletet kell már csak megkapnunk. 30-40 ezer lejről van szó, ami nekünk sokat jelent, és azzal biztatnak, hogy év végéig ki is utalják” – mondta Korondi-Józsa Erika polgármester.
Számos településen felfüggesztették a már elkezdett utcafelújításokat
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az Arad megyei településen a jelenlegi legnagyobb beruházás az iskolaépület teljes felújítása, amit a Környezetvédelmi Alapnál által kiírt pályázaton nyert összegből fedeznek. A kifizetések csúsztak, ráadásul a munka a tervezettnél hosszabb időt vett igénybe és a becsült összegnél is jóval többe került, mert menet közben derült ki, hogy olyan szerkezeti sérüléseket szenvedett az épület az elmúlt évtizedekben, amelyeket nem láttak előre – de mindez nem függ össze a kormány legutóbbi határozataival.
Korondi-Józsa Erika szerint az 1500 lakosú Kisiratost nem érinti a közigazgatási létszámleépítés, mert az önkormányzat alkalmazásában mindössze 12-en állnak, és mindenki megtarthatja az állását, mindezzel együtt negatívumként élik meg a kormány megszorító intézkedéseit.
„Nagy baj, hogy befagyasztották a pályázatokat, mert azok nélkül a kistelepülések nem tudnak fejlődni, és azt sem tudjuk, mikor nyílnak meg újból a források. Ez a bizonytalanság nagyon rossz. Emellett folyton rebesgetik a közigazgatási átszervezést, a községek összevonását, amiből mi nem kérünk. Mi tudjuk, milyen mostohagyereknek lenni, amikor senkit nem érdekelt, hogy milyenek Kisiratoson az utak, vagy hogy nincsenek közszolgáltatások. Az idősebbek még emlékeznek rá, hogy milyen volt Kürtösre vagy Aradra járni, ha el kellett intézni valamit. Több mint negyven évig tartoztunk Kürtöshöz, és nem azért harcoltunk 21 évvel ezelőtt, hogy visszakapjuk a községük rangot, hogy most elvegyék tőlünk. Mi ebből ki szeretnénk maradni” – jelentette ki a Krónikának Korondi-Józsa Erika.
Benedek Huszár János, a 7730 lelket számláló Kovászna megyei Barót polgármestere a Krónika megkeresésére úgy nyilatkozott, a tervezett létszámleépítés őket akképpen érinti, hogy ha a 67 fős keretet 40 százalékkal csökkentik, akkor 9, ha meg 45%-kal, akkor 12 munkatársuktól kellene megválniuk. Az RMDSZ-es elöljáró azt is kifejtette, hogy a helyi adók „belengetett” 60-70%-os növelése nem ad okot nagy optimizmusra, mivel annak behajtása jelentős terhet róna az önkormányzatokra: a lakosság egy részétől a helyi adók, illetékek és büntetések behajtása a ma rendelkezésre álló eszközökkel egyszerűen lehetetlen.
A Prahova, Argeș és Suceava megyei településeket érintené a leginkább, ha országosan 40 százalékkal csökkenne az önkormányzati alkalmazottak megengedett száma.
„Az már nemzetközi tapasztalat, hogy az adóemelés megnöveli az adóelkerülők számát, mert úgy tűnik, megéri kockáztatni, miközben az adócsökkentés »kifehéríti« nemcsak a gazdaságot, hanem rendszeresebb adóbefizetésre ösztönöz. Ha nem kapunk a maiaknál jóval hatékonyabb adóbehajtási kompetenciákat, akkor az adóbehajtás százalékaránya egyértelműen a mostani alatt marad” – mutatott rá Benedek Huszár János. Kifejtette azt is, hogy melyek ezek a javaslatok: csak az kaphat építési engedélyt, akinek nincs tartozása a helyi költségvetés felé, ingatlan, gépjármű adásvétele esetén nem csupán az eladónak, de a vevőnek sem lehet tartozása a helyi költségvetés felé, a közlekedési bírságok be nem fizetése esetén bevonják a jogosítványt és csak a teljes, ki nem fizetett bírságállomány felszámolása után juttatják vissza, illetve a helyi költségvetés felé felhalmozott adósságok a szociális juttatások bizonyos formáiból is végrehajthatóak lesznek.
„A Helyi Fejlesztések Országos Programjából (PNDL) kaptunk finanszírozást egy iskolaépületünk felújítására, ennek a beruházásnak a végére idén pontot szeretnénk tenni, amiben a minisztériumhoz foguk benyújtani kérést az árkiigazítás ügyében, és lehetséges, hogy hitelből kell fedeznünk a végső, el nem számolható költségeket. Az Anghel Saligny program keretében megvalósuló közművesítési projektünk 21,56 százalékon áll és idén több mint 5 000 000 lejt számoltunk el, s bár ebben az évben nem mutatkozik sok esély további elszámolások kifizetésére, a kivitelező úgy döntött, nem állítja le a munkát, jelenleg is dolgozik” – ismertette az elöljáró. Kifejtette, a Saligny-programot valószínűleg hároméves költségvetési évre (2026-2027-2028) bontják, és a minisztérium azt tervezi, hogy majd minden tárgyévben jelezni fogja, mekkora összeg fog rendelkezésre állni a teljes programra és az egyes projektekre, hogy ne lépjen fel fizetési probléma.
Az Arad megyei Kisiratoson a vége felé tart az aszfaltozás
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„A Bodos, Bibarcfalva és Felsőrákos szennyvízberuházását érintő Saligny-projektekre remélhetőleg a jövő év elején alá tudjuk írni a finanszírozási szerződéseket, és 2028 végéig el tudjuk végezni. Ami az uniós helyreállítási programot (PNRR) illeti: egy tömbházszigetelési projektet már rég befejeztünk. Ami biztosnak látszik, az a városi kórház belgyógyászatának, a polgármesteri hivatalnak, illetve a »gólyafészkes« régi iskolának az épülete, mivel itt már elkezdődtek a munkálatok. Nagyon bízunk benne, hogy felépül a bölcsőde és az önkéntes hulladékgyűjtő központ is” – ecsetelte a polgármester.
Hozzátette viszont, hogy egyértelműen csökkentek az esélyei a rákosi, a köpeci és a bibarcfalvi iskolák felújításának, a családorvosi központ, az iskola műhelyépülete és a volt bányászkantin energetikai rehabilitációjának, a fiatal szakemberek számára tervezett szolgálati lakások pedig a következő években biztosan nem készülnek el. „A saját költségvetésből történő beruházásaink minden bizonnyal nem veszélyeztetettek, idén befejezzük a kórházudvar teljes körű felújítását, a Baróti Szabó Dávid utca felének az aszfaltozását, illetve nekifogunk a Petőfi utca felújításának is” – számolt be a Krónikának Barót polgármestere.
Egyáltalán nem fényes a helyzet háromszáz kilométerrel nyugatabbra, Bánffyhunyadon sem. Kalotaszeg fővárosában a kormány által foganatosított megszorítások következtében leállították nyolc, az országos helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt projekt finanszírozását. Dézsi Norbert, a Kolozs megyei település alpolgármestere a Krónika megkeresésére a legfontosabb beruházások között említette három jelentős oktatási intézmény és a kórház felújítását. Emlékeztetett, hogy a tervezett fejlesztéseket augusztus 13-án jelentették be hivatalosan, két nappal később azonban leállították a programot, így nem tudták elkezdeni a munkálatokat.
Az oktatási intézmények teljes körű fejújításának célja azt lett volna, hogy modern, biztonságos és energiatakarékos környezetet biztosítson minden gyermek és fiatal számára. A munkálatok ideje alatt az óvodások más épületekben folytatták volna a napközis programot, az Octavian Goga líceum diákjai a Vlădeasa Technológiai Líceum tantermeiben, utóbbi diákjai és tanárai a megszokott épületekben, a vezetőség által kialakított ütemterv szerint tanultak volna – azonban így minden marad a régiben.
„Az oktatási intézmények vezetői kicsit dühösek voltak az intézkedések miatt, hiszen az óvodákban már ki is pakoltuk a berendezést, arra várva, hogy elkezdőnek a munkálatok, aztán utolsó héten mindent vissza kellett tenni a helyére” – idézte fel az elöljáró. Egyébként a városban az idei tanév egyfajta csendes sztrájkkal indult, amelynek részeként csak a nulladik osztályosok vettek részt a megnyitón, a többi gyerek az osztályban maradt. Ugyanakkor jó hírként említette, hogy egy folyamatban lévő projektjüket nem állították le, ennek részeként a technológiai líceumban felújíthatják az informatikai laborokat, az eszközök nagy részét már meg is kapták, jelenleg a bútorzat kiszállítására várnak.
Dézsi Norbert a további, várható megszorítások kapcsán elmondta, jelenleg várják, hogy milyen döntés születik az Anghel Saligny program kapcsán, ugyanis az ebben szereplő beruházások finanszírozása is kérdéses. Bánffyhunyadon úthálózat-építésre és -modernizálásra vonatkozó projektek érintettek. Azt is várják, végül mi lesz a közigazgatási létszámcsökkentéssel, hány százalékkal faragják le az alkalmazottak számát, vagy esetleg a fizetést. „Ezekre még mind nem kaptunk konkrét választ. Szóval a helyzet egyáltalán nem fényes. Kis városról van szó, nincsenek gyáraink, kicsi a költségvetésünk. Minden reményünk a PNRR-s programban volt, hogy fel tudjuk újítani az oktatási intézményeinket, és a diákok, az óvodások inspiráló és egészséges környezetben folytathassák mindennapi tanulmányaikat. Bízunk benne, hogy lesznek még pozitív változások is” – mondta Dézsi Norbert.
Korlátozza a kormány az Anghel Saligny országos beruházási program, az országos helyi fejlesztési program és az országos építési program beruházásait egy, a kabinet csütörtöki ülésén tárgyalt törvénytervezet szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megújult a református templom és parókia épülete a Fehér megyei Verespatakon. Ladányi Péter Sándor lelkipásztor a Krónikának elmondta, a turistaforgalom lehet a kapaszkodó, amely hosszú távon életben tarthatja a szórványban működő egyházközséget.
Miután összeomlott Brassó mellett annak az épületnek a fala, amelyen egy Salamon királyt ábrázoló falfestmény volt látható, a város vezetése bejelentette: a tulajdonos a „hely szellemét” megőrző új létesítményt tervez a helyszínen.
A Székelyföld autonómiastatútumával kapcsolatos törvénytervezet nem Románia ellen irányul, és semmiképpen sem elszakadásról szól – jelentette ki kedden Csoma Botond RMDSZ-es képviselő.
Vádat emeltek az ügyészek a vesztegetés elfogadása miatt ötéves börtönbüntetését töltő Cătălin Cherecheș volt nagybányai polgármester ellen törvénytelen határátlépés miatt.
Ha csak az lett volna a cél, hogy a jelenlegi magyarországi kormánypártok hogyan kerülhetnek előnybe, akkor nem olyan szabályozást fogadunk el, amely limitált választójogot nyújt a külhoni magyaroknak – jelentette ki Gulyás Gergely miniszter a Krónikának.
Aranyosszéki fiatalember lelte halálát az Aranyos völgyében, miután járműve egy patakmederbe zuhant.
Ingadozó hőmérsékleti értékekre és szinte minden nap csapadékra lehet számítani a következő két hétben az egész országban – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett, november 17-30. időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Két Bihar és egy Temes megyei kábítószer-forgalmazót vett őrizetbe a rendőrség, a Bihar Megyei Törvényszék pedig elrendelte harmincnapos előzetes letartóztatásukat. A rendőrök lefoglaltak több drogmennyiséget.
Újabb afrikai sertéspestisgócot azonosítottak Arad megyében, ezúttal a megyeszékhelytől északnyugatra fekvő Varsánd községben, egy hizlaldában. A hatóságok elrendelték mintegy 700 állat megsemmisítését.
Befejeződtek a nyáron beomlott rónaszéki sóbánya helyén keletkezett kráter feltöltési munkálatai, és a helyi szintű veszélyhelyzetet is feloldották a Máramaros megyei településen – közölte a Krónikával Zahoránszki Brigitta RMDSZ-es parlamenti képviselő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!