
Ezüstérem. Kolozs megye 5,3 százalékkal járul hozzá Románia GDP-jéhez
Fotó: Orbán Orsolya
Románia megyéinek csaknem háromnegyede a hazai össztermék (GDP) kevesebb mint 2 százalékával járul hozzá az ország össztermékéhez a 2026-os évre vonatkozó becslések szerint, amelyekre az állami költségvetés alapul. A főváros a GDP több mint egynegyedét adja, majd nagy lemaradással Kolozs megye következik, amelynek hozzájárulása mindössze 5,3 százalék. Eközben tíz megye – köztük erdélyiek is – kevesebb mint 1 százalékkal járul hozzá a GDP-hez.
2026. január 29., 18:122026. január 29., 18:12
Románia megyéinek többsége kevesebb, mint 2 százalékkal járul hozzá az ország GDP-jéhez, miközben sok megye az 1 százalékos érték körül mozog, vagy még annál is kisebb a részesedése – derül ki a Profit.ro gazdasági portál friss elemzéséből. Amely ugyanakkor arra is ráirányítja a figyelmet, hogy gazdasági szempontból milyen nagy a szakadék Bukarest és az ország többi része között.
Fontos ugyanakkor itt megjegyezni, hogy a legnagyobb vállalatoknak – legyenek itteniek vagy multik – a pénzügyi székhelye a fővárosban van.
Ha megnézzük a számokat, azokból erősen polarizált gazdaság rajzolódik ki. Hiszen Bukarest egyedül megtermeli a GDP 25,5 százalékát, ami több, mint a hét vagy nyolc legjelentősebb megye együttes teljesítménye.
Láthatjuk tehát, hogy a romániai megyék egyike sem haladja meg a GDP 6 százalékos küszöbértékét, ami az elemzés szerint azt mutatja, hogy az országnak nincs második, méretében összehasonlítható gazdasági pólusa. Hiszen Kolozs és Temes megye együttesen is alig éri el Bukarest gazdaságának körülbelül egyharmadát.
És sajnos ezen a szint alatt helyezkedik el Románia legtöbb megyéje, amelyek mindegyike a GDP 2 százalékos küszöbérték alatt van, sokuk pedig 1 százalék körülre vagy akár 1 százalék alá esik, azaz gazdaságilag elhanyagolhatónak nevezhető a Profit.ro sommás következtetése szerint.
Tíz megye van ilyen helyzetben, közülük négy a Duna mentén fekszik. A legutóbbi becslések szerint 2026-ban a GDP-ből a legkisebb részesedéssel Giurgiu megye rendelkezik, 0,63 százalékkal.
Ami a tágabb értelemben vett erdélyi megyéket illeti, az eddigiek alapján is látszik, hogy még a legfejlettebb gazdasággal rendelkező megyék is tetemes lemaradásban vannak Bukaresthez képest. Ám ha csak egymás között „versenyeztetjük meg” őket, akkor szintén kijelenthetjük, hogy
Még ebbe a felső osztályba tartozik az erdélyi összevetésben negyedik Bihar (2,23 százalék), az ötödik Maros (2,18 százalék) és a hatodik Szeben megye (2,09 százalék).
Az 1 százalék felettiek mezőnyét „erősíti” még Arad (1,96%), Hunyad (1,86%), Máramaros (1,72%), Fehér (1,67%), Szatmár (1,35%), Hargita (1,14%), valamint Krassó-Szörény megye (1,05%).
Háromszéknél csak Giurgiu megye teljesít rosszabbul a becslések szerint a maga 0,63 százalékával.
Újraindították a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, így Románia egyetlen atomerőművének mindkét reaktora ismét villamos energiát termel.
Románia jelenleg nem áll olyan helyzetben, hogy ismét nemzetközi felügyelet alá kerüljön vagy megállapodást kössön a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A román gazdaság 2,1 százalékkal nőtt az idei harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest, az első kilenc hónapban ugyanakkor a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékkal csökkent éves összevetésben.
Ki hitte volna 10 évvel ezelőtt, hogy az A0-s hamarabb készül el, mint az M0-s? – tette fel a kérdést egy román gazdasági elemző, kommentlavinát kiváltva közösségi oldalán. Összevetettük az adatokat, érveket az A0 és az M0 „versenyében”.
Még kevesebbet ér a pénzünk: a szeptemberi 6,6 százalékról októberben 6,9 százalékra nőtt az éves infláció Romániában.
A romániai bruttó fizetések gyorsabban emelkednek, mint az európai uniós átlag, azonban az adók miatt a nettó bér tekintetében a rangsor végén kullogunk. Még Bulgáriában is többet visznek haza az alkalmazottak.
Szükséges a minimálbér emelése – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.
Kelet-Közép-Európa egyik legdrágább országa lett Románia az üzemanyagárak tekintetében: a benzin literenkénti átlagára tíz lej körül mozog, a gázolajé pedig már a tizenegy lejt is meghaladja. Szakemberrel járjuk körül az árrobbanás valódi okait.
Az élelmiszerek áfájának csökkentésével fékezné meg az inflációt Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
Újabb vizsgálatot indított a Versenytanács a bankok versenyellenes gyakorlataival kapcsolatban – jelentette be Bogdan Chirițoiu, a versenyhivatal elnöke. Mint mondta, az a vizsgálat az úgynevezett FICO-pontszámra irányul.
szóljon hozzá!