Ezüstérem. Kolozs megye 5,3 százalékkal járul hozzá Románia GDP-jéhez
Fotó: Orbán Orsolya
Románia megyéinek csaknem háromnegyede a hazai össztermék (GDP) kevesebb mint 2 százalékával járul hozzá az ország össztermékéhez a 2026-os évre vonatkozó becslések szerint, amelyekre az állami költségvetés alapul. A főváros a GDP több mint egynegyedét adja, majd nagy lemaradással Kolozs megye következik, amelynek hozzájárulása mindössze 5,3 százalék. Eközben tíz megye – köztük erdélyiek is – kevesebb mint 1 százalékkal járul hozzá a GDP-hez.
2026. január 29., 18:122026. január 29., 18:12
Románia megyéinek többsége kevesebb, mint 2 százalékkal járul hozzá az ország GDP-jéhez, miközben sok megye az 1 százalékos érték körül mozog, vagy még annál is kisebb a részesedése – derül ki a Profit.ro gazdasági portál friss elemzéséből. Amely ugyanakkor arra is ráirányítja a figyelmet, hogy gazdasági szempontból milyen nagy a szakadék Bukarest és az ország többi része között.
Fontos ugyanakkor itt megjegyezni, hogy a legnagyobb vállalatoknak – legyenek itteniek vagy multik – a pénzügyi székhelye a fővárosban van.
Ha megnézzük a számokat, azokból erősen polarizált gazdaság rajzolódik ki. Hiszen Bukarest egyedül megtermeli a GDP 25,5 százalékát, ami több, mint a hét vagy nyolc legjelentősebb megye együttes teljesítménye.
Láthatjuk tehát, hogy a romániai megyék egyike sem haladja meg a GDP 6 százalékos küszöbértékét, ami az elemzés szerint azt mutatja, hogy az országnak nincs második, méretében összehasonlítható gazdasági pólusa. Hiszen Kolozs és Temes megye együttesen is alig éri el Bukarest gazdaságának körülbelül egyharmadát.
És sajnos ezen a szint alatt helyezkedik el Románia legtöbb megyéje, amelyek mindegyike a GDP 2 százalékos küszöbérték alatt van, sokuk pedig 1 százalék körülre vagy akár 1 százalék alá esik, azaz gazdaságilag elhanyagolhatónak nevezhető a Profit.ro sommás következtetése szerint.
Tíz megye van ilyen helyzetben, közülük négy a Duna mentén fekszik. A legutóbbi becslések szerint 2026-ban a GDP-ből a legkisebb részesedéssel Giurgiu megye rendelkezik, 0,63 százalékkal.
Ami a tágabb értelemben vett erdélyi megyéket illeti, az eddigiek alapján is látszik, hogy még a legfejlettebb gazdasággal rendelkező megyék is tetemes lemaradásban vannak Bukaresthez képest. Ám ha csak egymás között „versenyeztetjük meg” őket, akkor szintén kijelenthetjük, hogy
Még ebbe a felső osztályba tartozik az erdélyi összevetésben negyedik Bihar (2,23 százalék), az ötödik Maros (2,18 százalék) és a hatodik Szeben megye (2,09 százalék).
Az 1 százalék felettiek mezőnyét „erősíti” még Arad (1,96%), Hunyad (1,86%), Máramaros (1,72%), Fehér (1,67%), Szatmár (1,35%), Hargita (1,14%), valamint Krassó-Szörény megye (1,05%).
Háromszéknél csak Giurgiu megye teljesít rosszabbul a becslések szerint a maga 0,63 százalékával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kiemelt figyelemmel reagált a román sajtó arra a hírre, hogy Magyarország aranykészletei immár nagyobbak, mint a Bukarest által felhalmozottak.
Az iráni háború nyomán ismét megugrottak a műtrágyaárak a világpiacon, ami közvetve az európai mezőgazdaságot, így a romániai és a magyarországi gazdálkodókat is érzékenyen érintheti.
A Világbank jóváhagyott egy 650 millió dolláros hitelt Románia számára a kormány fejlesztési projektjeinek támogatására.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség az EU-ban 34,9 euró, az euróövezetben pedig 38,2 euró volt tavaly, míg 2024-ban az EU-ban 33,5 euró, az euróövezetben pedig 36,8 euró – közölte az Eurostat.
Kisebb megállás után kedden folytatódott az üzemanyagok drágulása a romániai töltőállomásokon: a legnagyobb piaci szereplőnek számító Petrom ezúttal 5 banival emelte a benzin literenkénti árát, míg a gázolaj ára 10 banival nőtt.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn közölte, az EU-ban 517 kilogramm hulladék keletkezett személyenként 2024-ben.
A napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz prosumerek jelenleg a második helyet foglalják el Romániában a telepített energiakapacitás alapján, és az ezekbe a berendezésekbe fektetett beruházások értéke meghaladja a 2,2 milliárd eurót.
Az elektromos autók rohamos terjedése nemcsak technológiai és környezetvédelmi fordulatot hoz, hanem egyre hangsúlyosabban adóügyi kérdéssé is válik. A 2Celsius Egyesület szerint számos nyugati ország már e járművek tulajdonosait is megadóztatja.
A központi költségvetési intézmények tartozása februárban 4,06 százalékkal 734,8 millió lejre nőtt az előző havi 706,1 millió lejről – derül ki a pénzügyminisztérium vasárnap közzétett adataiból.
A romániaiak 89 százaléka elégedetlen azzal, ahogyan a kormány az üzemanyagválságot kezelte – derül ki a CURS egy friss felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!