Évek óta vissztérő kérdés az öntözhető területek nagyságának növelése
Fotó: Sóki Tamás/MTI
Idén rekordméretű kártérítést kell fizetnie a bukaresti mezőgazdasági minisztériumnak a mintegy 2,3 millió hektáron aszálykárt szenvedett gazdák számára. Egy bukaresti konferencián a szakemberek új agrárstratégiát követeltek a szaktárcától, kérték, hogy kezelje prioritásként az öntözhető területek növelését. A lehetséges stratégiáról Könczei Csaba RMDSZ-es parlamenti képviselőt, mezőgazdasági szakembert kérdeztük.
2024. augusztus 15., 10:012024. augusztus 15., 10:01
Rekordméretű, mintegy 2,3 millió hektárnyi, aszálykárt szenvedett őszi és tavaszi vetésű mezőgazdasági kultúra után kell idén kártérítést fizetnie a mezőgazdasági minisztériumnak. A 2020 óta immár évi rendszerességgel ismétlődő tartós szárazság idén elsősorban a dél-romániai megyéket érintette, de Krassó-Szörény, Temes, Arad és Bihar megye egyes vidékein is komoly károk keletkeztek.
Nyolcvan százalékosra becsülik az aszálykárt a Nagylak környéki kukoricatermesztők, akik szerint jó, ha hektáronként 2,5 tonna termést tudnak majd betakarítani idén.
Erdély legtöbb megyéjében 2024-ben nem jegyeztek aszálykárt, viszont a Kárpátokon túli területeken számos olyan térség szerepel, ahol a pusztítás nagysága eléri a termőterület 90 százalékát.
Rekordnagyságú aszálykárért kell idén kártértítést fizessen a kormány
Fotó: Mezőgazdasági minisztérium
A Mezőgazdasági Akadémia által A mezőgazdaság 21. századi kihívása az aszály címmel rendezett bukaresti konferencián számos előadó kongatta meg a vészharangot a dél-romániai megyék mezőgazdasági területeinek gyors elsivatagosodási folyamata, és az ország egyre nagyobb részét sújtó aszály miatt. A mezőgazdasági szakemberek szerint a kormány részéről hiányzik egy átfogó stratégia, ami megmutatná, hogy a szaktárca hogyan tudja kezelni a mezőgazdaságra leselkedő legnagyobb veszélyt, a tartós szárazság következményeit.
Valeriu Tabără, a Mezőgazdasági Akadémia elnöke előadásában többek között arról beszélt, hogy bármennyibe is kerül az országnak, fenn kell tartani a romániai élelmiszer-ellátás biztonságát szavatoló mezőgazdasági termelést.
másrészt a romániai mezőgazdasági termékek piaci lehetőségeit erősen befolyásolják az importból érkező élelmiszerek. A román mezőgazdaságnak védelem és új érvényesülési stratégia kell” – fogalmazott a bukaresti egyetemi tanár.
Rekord nagyságú, 2 millió hektárnyi tavaszi vetésű mezőgazdasági kultúra után fizet idén aszálykár miatt kártérítést a bukaresti mezőgazdasági minisztérium. A gazdák a polgármesteri hivatalokban kell bejelentést tegyenek.
A konferencia előadásaiból az is kiderült, hogy az idei aszálykár legnagyobb vesztesei a kukorica- és a napraforgó-termesztők: az eddigi becslések szerint ennek a két kultúrnövénynek a termőterületei károsodtak a legnagyobb mértékben.
Sok gazda a közeli patakokból, folyókból oldja meg mezőgazdasági területeinek öntözését
Fotó: Makkay József
A bukaresti mezőgazdasági minisztérium szintjén fellelhető stratégiákkal kapcsolatban megkérdeztük Könczei Csaba háromszéki parlamenti képviselőt, az alsóház mezőgazdasági szakbizottságának tagját, hogy a bukaresti kormány mennyire tudja kezelni az aszály okozta veszteségeket.
Az idei mezőgazdasági év az egyik legszárazabb lehet, és különösen a szántóföldi növények sínylik meg az aszályt, mivel az ország nagy részén jelenleg szélsőséges talajszárazság tapasztalható.
Az RMDSZ-es politikus szerint a kormány által kidolgozott sürgősségi rendelet gyorssegélyt jelent az aszálykárt szenvedett gazdák számára, akik hektáronkénti 250 eurós kártérítést igényelhetnek.
ami egy folyamatos probléma a szakminisztériummal történő egyeztetések során, de szerintem előbb-utóbb erre is sor kerül” – fogalmazott portálunknak Könczei Csaba. A háromszéki politikus szerint a mezőgazdasági kártérítési törvényt mielőbb összhangba kell hozni a biztosítótársaságok kártérítési rendszerével, így elérhető, hogy a gazdák aszálykár esetén ne csupán a mezőgazdasági kultúra elindításának költségeikhez jussanak hozzá, hanem az elmaradt potenciális bevételekhez is.
Könczei elismerte, hogy még mindig kevés gazda köt magánbiztosítást mezőgazdasági földjeire, holott ezt pályázati forrásból is megtehetné, ami fedezi a biztosítási összeg 70 százalékát. A Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) által meghirdetett ide vágó pályázati kéréseket már több gazda benyújtotta, mint egy-két évvel ezelőtt, de még mindig nem elegen.
A kis kertek öntözése könyebben biztosítható helyi kutakból
Fotó: Makkay József
Mezőgazdasági szakemberek egybehangzó véleménye szerint ugyanakkor az aszálykárt jobb megelőzni, mint utólag kártérítést fizetni a gazdáknak. Erre a legjobb megoldás az irrigációs rendszerek kiépítése, de ezen a téren sem halad jól az ország. Mint ismeretes, a Ceaușescu-rendszerben kiépített öntözőrendszerek a kilencvenes évek restitúciós folyamata során tönkrementek, a több millió hektár öntözhető terület tíz év alatt minimálisra zsugorodott.
helyreállítani az irrigációt, ami a reális szükségletekhez képest még mindig csepp a tengerben. ,,A rendelkezésre álló költségvetési források alapján az Országos Talajjavító Hatóság minden évben egy pénzösszeget kap, amiből bővíteni tudja az öntözhető területek nagyságát, de ez a folyamat lassan halad” – mutatott rá a Krónikának a szakpolitikus.
Miközben a szakemberek sokat beszélnek a szárazságtűrő fajtákról, továbbra sincs olyan hibrid, amelynek ne lenne szüksége vízre, így ezek a fajták is csak ott hoznak kielégítő termést, ahol nagy szárazság idején biztosított az öntözés lehetősége, magyarázta Könczei Csaba.
A dél-romániai öntözhető területek jelentős növelése a Szeret–Bărăgan-csatorna újjáépítésétől függ, ami szintén nagyon lassan halad, egyelőre apró szakaszokat adtak át belőle. Ahogyan rendre az elmúlt években, várhatóan idén is belpolitikai vihart fog kavarni a hatalmas aszálykár, ami ismét rátereli a figyelmet a túl lassan bővülő öntözhető területek nagyságára. A Mezőgazdasági Akadémia által szervezett konferencián a szakemberek azt követelték a szakminisztériumtól, hogy harcolja ki a kormánynál az irrigációs rendszerek kiépítését szolgáló költségvetési pénzalapok gyors növelését. Sokan abban reménykednek, hogy a gazdák nyomására választási évben az irrigációra is sokkal több pénz fordítható, mint a korábbi esztendőkben.
Aszálybiztosítási mechanizmust kíván életbe léptetni a 6,7 millió hektárnyi őszi és tavaszi vetésű területre a mezőgazdasági miniszter, aki tárgyalásokat folytat a Pénzügyi Felügyelet és a biztosítótársaságok képviselőivel a részletek véglegesítéséről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!