Évek óta vissztérő kérdés az öntözhető területek nagyságának növelése
Fotó: Sóki Tamás/MTI
Idén rekordméretű kártérítést kell fizetnie a bukaresti mezőgazdasági minisztériumnak a mintegy 2,3 millió hektáron aszálykárt szenvedett gazdák számára. Egy bukaresti konferencián a szakemberek új agrárstratégiát követeltek a szaktárcától, kérték, hogy kezelje prioritásként az öntözhető területek növelését. A lehetséges stratégiáról Könczei Csaba RMDSZ-es parlamenti képviselőt, mezőgazdasági szakembert kérdeztük.
2024. augusztus 15., 10:012024. augusztus 15., 10:01
Rekordméretű, mintegy 2,3 millió hektárnyi, aszálykárt szenvedett őszi és tavaszi vetésű mezőgazdasági kultúra után kell idén kártérítést fizetnie a mezőgazdasági minisztériumnak. A 2020 óta immár évi rendszerességgel ismétlődő tartós szárazság idén elsősorban a dél-romániai megyéket érintette, de Krassó-Szörény, Temes, Arad és Bihar megye egyes vidékein is komoly károk keletkeztek.
Nyolcvan százalékosra becsülik az aszálykárt a Nagylak környéki kukoricatermesztők, akik szerint jó, ha hektáronként 2,5 tonna termést tudnak majd betakarítani idén.
Erdély legtöbb megyéjében 2024-ben nem jegyeztek aszálykárt, viszont a Kárpátokon túli területeken számos olyan térség szerepel, ahol a pusztítás nagysága eléri a termőterület 90 százalékát.
Rekordnagyságú aszálykárért kell idén kártértítést fizessen a kormány
Fotó: Mezőgazdasági minisztérium
A Mezőgazdasági Akadémia által A mezőgazdaság 21. századi kihívása az aszály címmel rendezett bukaresti konferencián számos előadó kongatta meg a vészharangot a dél-romániai megyék mezőgazdasági területeinek gyors elsivatagosodási folyamata, és az ország egyre nagyobb részét sújtó aszály miatt. A mezőgazdasági szakemberek szerint a kormány részéről hiányzik egy átfogó stratégia, ami megmutatná, hogy a szaktárca hogyan tudja kezelni a mezőgazdaságra leselkedő legnagyobb veszélyt, a tartós szárazság következményeit.
Valeriu Tabără, a Mezőgazdasági Akadémia elnöke előadásában többek között arról beszélt, hogy bármennyibe is kerül az országnak, fenn kell tartani a romániai élelmiszer-ellátás biztonságát szavatoló mezőgazdasági termelést.
másrészt a romániai mezőgazdasági termékek piaci lehetőségeit erősen befolyásolják az importból érkező élelmiszerek. A román mezőgazdaságnak védelem és új érvényesülési stratégia kell” – fogalmazott a bukaresti egyetemi tanár.
Rekord nagyságú, 2 millió hektárnyi tavaszi vetésű mezőgazdasági kultúra után fizet idén aszálykár miatt kártérítést a bukaresti mezőgazdasági minisztérium. A gazdák a polgármesteri hivatalokban kell bejelentést tegyenek.
A konferencia előadásaiból az is kiderült, hogy az idei aszálykár legnagyobb vesztesei a kukorica- és a napraforgó-termesztők: az eddigi becslések szerint ennek a két kultúrnövénynek a termőterületei károsodtak a legnagyobb mértékben.
Sok gazda a közeli patakokból, folyókból oldja meg mezőgazdasági területeinek öntözését
Fotó: Makkay József
A bukaresti mezőgazdasági minisztérium szintjén fellelhető stratégiákkal kapcsolatban megkérdeztük Könczei Csaba háromszéki parlamenti képviselőt, az alsóház mezőgazdasági szakbizottságának tagját, hogy a bukaresti kormány mennyire tudja kezelni az aszály okozta veszteségeket.
Az idei mezőgazdasági év az egyik legszárazabb lehet, és különösen a szántóföldi növények sínylik meg az aszályt, mivel az ország nagy részén jelenleg szélsőséges talajszárazság tapasztalható.
Az RMDSZ-es politikus szerint a kormány által kidolgozott sürgősségi rendelet gyorssegélyt jelent az aszálykárt szenvedett gazdák számára, akik hektáronkénti 250 eurós kártérítést igényelhetnek.
ami egy folyamatos probléma a szakminisztériummal történő egyeztetések során, de szerintem előbb-utóbb erre is sor kerül” – fogalmazott portálunknak Könczei Csaba. A háromszéki politikus szerint a mezőgazdasági kártérítési törvényt mielőbb összhangba kell hozni a biztosítótársaságok kártérítési rendszerével, így elérhető, hogy a gazdák aszálykár esetén ne csupán a mezőgazdasági kultúra elindításának költségeikhez jussanak hozzá, hanem az elmaradt potenciális bevételekhez is.
Könczei elismerte, hogy még mindig kevés gazda köt magánbiztosítást mezőgazdasági földjeire, holott ezt pályázati forrásból is megtehetné, ami fedezi a biztosítási összeg 70 százalékát. A Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) által meghirdetett ide vágó pályázati kéréseket már több gazda benyújtotta, mint egy-két évvel ezelőtt, de még mindig nem elegen.
A kis kertek öntözése könyebben biztosítható helyi kutakból
Fotó: Makkay József
Mezőgazdasági szakemberek egybehangzó véleménye szerint ugyanakkor az aszálykárt jobb megelőzni, mint utólag kártérítést fizetni a gazdáknak. Erre a legjobb megoldás az irrigációs rendszerek kiépítése, de ezen a téren sem halad jól az ország. Mint ismeretes, a Ceaușescu-rendszerben kiépített öntözőrendszerek a kilencvenes évek restitúciós folyamata során tönkrementek, a több millió hektár öntözhető terület tíz év alatt minimálisra zsugorodott.
helyreállítani az irrigációt, ami a reális szükségletekhez képest még mindig csepp a tengerben. ,,A rendelkezésre álló költségvetési források alapján az Országos Talajjavító Hatóság minden évben egy pénzösszeget kap, amiből bővíteni tudja az öntözhető területek nagyságát, de ez a folyamat lassan halad” – mutatott rá a Krónikának a szakpolitikus.
Miközben a szakemberek sokat beszélnek a szárazságtűrő fajtákról, továbbra sincs olyan hibrid, amelynek ne lenne szüksége vízre, így ezek a fajták is csak ott hoznak kielégítő termést, ahol nagy szárazság idején biztosított az öntözés lehetősége, magyarázta Könczei Csaba.
A dél-romániai öntözhető területek jelentős növelése a Szeret–Bărăgan-csatorna újjáépítésétől függ, ami szintén nagyon lassan halad, egyelőre apró szakaszokat adtak át belőle. Ahogyan rendre az elmúlt években, várhatóan idén is belpolitikai vihart fog kavarni a hatalmas aszálykár, ami ismét rátereli a figyelmet a túl lassan bővülő öntözhető területek nagyságára. A Mezőgazdasági Akadémia által szervezett konferencián a szakemberek azt követelték a szakminisztériumtól, hogy harcolja ki a kormánynál az irrigációs rendszerek kiépítését szolgáló költségvetési pénzalapok gyors növelését. Sokan abban reménykednek, hogy a gazdák nyomására választási évben az irrigációra is sokkal több pénz fordítható, mint a korábbi esztendőkben.
Aszálybiztosítási mechanizmust kíván életbe léptetni a 6,7 millió hektárnyi őszi és tavaszi vetésű területre a mezőgazdasági miniszter, aki tárgyalásokat folytat a Pénzügyi Felügyelet és a biztosítótársaságok képviselőivel a részletek véglegesítéséről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Öt intézkedéssel készül csökkenteni a kormánykoalíció a villamos energia árát – jelentette be kedden az energiaügyi miniszter. A hatósági árplafon kivezetése és az áfa megemelése miatt sok esetben megkétszereződött az energia fogyasztói ára.
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!