Fotó: Mezőgazdasági minisztérium
Nyolcvan százalékosra becsülik az aszálykárt a Nagylak környéki kukoricatermesztők, akik szerint jó, ha hektáronként 2,5 tonna termést tudnak majd betakarítani idén. Nagy Zsolt Arad megyei falugazdász szerint a termelők egy része kétszeresen is kárt szenvedett, mert sokan a tavaly őszi repcét is vissza kellett forgassák. A biztosítók aszálykárokra nem, vagy csak nagyon kedvezőtlen feltételek mellett kötnek biztosítást, a román állam pedig minimális mértékben kárpótolta a termelőket a 2022-es veszteségekért is.
2024. július 24., 15:422024. július 24., 15:42
Arad megyében a román–magyar határ menti területek híresen jó, „negyven aranykoronás földeknek” számítanak, ideális körülmények között akár 12 tonna kukoricatermésről is beszámolhatnának a nagylaki, szemlaki, németperegi vagy kisperegi gazdák. Idén azonban, bármilyen kedvező is volt az időjárás a tél végén és tavasszal, aminek köszönhetően szépen megeredt a törökbúza, a júliusi aszály és a vele párosuló perzselő hőség tönkretette a haszonnövényt. Gheorghe Porubsky, a Nagylaki Paraszt (Ţăranul Nădlăcan) Mezőgazdasági Termelői Egyesület elnöke szerint
„Ismereteink és tapasztalataink szerint a 2022-es esztendő volt a legkatasztrofálisabb, amikor is a termés 90 százaléka tönkrement, viszont a jelek szerint az idei év lesz a második legsúlyosabb az aszálykárok szempontjából.
– nyilatkozta az Agerpresnek Gheorghe Porubsky, aki szerint fel kell készülniük a mezőgazdaságból élőknek arra, hogy a következő évek is hasonlóképpen alakulnak majd a klímaváltozás hatására. „Az egyetlen esélyünk a mezőgazdaság folytatására ezeken a híresen jó termőföldeken az, hogy az állam hozza rendben az öntöző csatornarendszereket, amelyek már 25 éve nem működnek. Az elmúlt években hiába ismertettük a helyzetet a mezőgazdasági minisztérium és az Országos Talajjavító Intézet, az ANIF képviselőivel, csak ígéreteket kaptunk, konkrét lépések nem történtek a megoldás ügyében” – tette hozzá a termelő.
Porubsky szerint Nagylak környékén körülbelül 4500 hektáron termesztettek idén kukoricát. Az előző évek rossz tapasztalatai nyomán sokan áttértek a szárazságot jobban tűrő cirok termelésére a kukorica helyett, vagy az állami támogatással élve erdősítették a mezőgazdasági területeik egy részét, tölgy- és kőrisfacsemetéket ültetve.
Csigalassúsággal halad az öntözhető mezőgazdasági területek növelése Romániában. Napjainkban mindössze 500 ezer hektárra jutott öntözővíz. A bukaresti szaktárca az izraeli mezőgazdasági minisztériummal tárgyal új irrigációs beruházásokról.
Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke érdeklődésünkre elmondta: tagjaik is hasonló helyzetre panaszkodtak.
– fogalmazott. A gazdák egy része kétszeresen is kárt szenvedett, mert sokan a tavaly őszi repcét is vissza kellett forgassák, és más növényi kultúrát vessenek helyette: a múlt évi száraz ősz miatt a haszonnövény nem kelt ki tavasszal, ami pedig kibújt, az a túlszaporodott rágcsálók martaléka lett, most pedig a tengerire „fáztak rá” a nagy melegben.
A biztosítók aszálykárokra nem, vagy csak nagyon kedvezőtlen feltételek mellett kötnek biztosítást – tudtuk meg a falugazdásztól –, a román állam pedig minimális mértékben kárpótolta a termelőket a 2022-es veszteségekért, amikor is a málé és a napraforgó is odalett. A beígért 1000 lejes hektáronkénti kártérítésnek végül alig egynegyedét, 225 lejt kaptak hektáronként a károsultak, azt is bizonyos feltételek teljesülése esetén.
Aszálybiztosítási mechanizmust kíván életbe léptetni a 6,7 millió hektárnyi őszi és tavaszi vetésű területre a mezőgazdasági miniszter, aki tárgyalásokat folytat a Pénzügyi Felügyelet és a biztosítótársaságok képviselőivel a részletek véglegesítéséről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
Bízunk benne, hogy az újonnan megalakuló országgyűlési többség és a jövőbeli magyar kormány kiemelt figyelemmel fogja illetni a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit – szögezi le az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége.
Kiadta a minisztérium a környezetvédelmi engedélyt a Buzău és Kovászna megye területén, a Nagy-Bászka folyón épülő Surduc-Siriu vízerőmű-beruházáshoz.
Óránként 224 kilométeres sebességgel vezető 21 éves sofőrt füleltek le a közlekedési rendőrök az A1-es autópálya Râmnicu Vâlcea és Déva közötti szakaszán.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy 46 éves Arad megyei férfit, aki két éven át szexuális erőszakot követett el élettársa kislánya ellen. A gyermek anyja is vizsgálati fogságba került, mivel tudott a bűncselekményekről, de nem avatkozott közbe.
Izrael bukaresti nagykövetsége szerdán elítélte a szászrégeni zsidó temetőben vasárnap történt sírgyalázást, és azt írta, bíznak benne, hogy a román hatóságok fellépnek az elkövetők gyors azonosítása és felelősségre vonása érdekében.
Tűz ütött ki szerdán egy nagyszebeni garzonlakásban. Huszonhat személynek kellett elhagynia a tömbházat, hárman kórházba kerültek.
Az aradi önkormányzat célja, hogy a jelenleg rendezetlen telek helyén egy új, nagy kapacitású parkoló szolgálja majd a környéket és a Szabadság-szoborhoz látogató turistákat.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden a magyarországi választások eredményével kapcsolatban kijelentette, hogy fontos a román és a magyar kormány közötti szoros együttműködés fenntartása.
Bírálja az RMDSZ-nek a magyarországi választásokkal kapcsolatos álláspontját, a Fidesz támogatását a szövetség volt elnöke. Markó Béla szerint az RMDSZ jelenlegi vezetősége hibázott, ezért változásra van szükség az alakulat háza táján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!