Fotó: Mezőgazdasági minisztérium
Nyolcvan százalékosra becsülik az aszálykárt a Nagylak környéki kukoricatermesztők, akik szerint jó, ha hektáronként 2,5 tonna termést tudnak majd betakarítani idén. Nagy Zsolt Arad megyei falugazdász szerint a termelők egy része kétszeresen is kárt szenvedett, mert sokan a tavaly őszi repcét is vissza kellett forgassák. A biztosítók aszálykárokra nem, vagy csak nagyon kedvezőtlen feltételek mellett kötnek biztosítást, a román állam pedig minimális mértékben kárpótolta a termelőket a 2022-es veszteségekért is.
2024. július 24., 15:422024. július 24., 15:42
Arad megyében a román–magyar határ menti területek híresen jó, „negyven aranykoronás földeknek” számítanak, ideális körülmények között akár 12 tonna kukoricatermésről is beszámolhatnának a nagylaki, szemlaki, németperegi vagy kisperegi gazdák. Idén azonban, bármilyen kedvező is volt az időjárás a tél végén és tavasszal, aminek köszönhetően szépen megeredt a törökbúza, a júliusi aszály és a vele párosuló perzselő hőség tönkretette a haszonnövényt. Gheorghe Porubsky, a Nagylaki Paraszt (Ţăranul Nădlăcan) Mezőgazdasági Termelői Egyesület elnöke szerint
„Ismereteink és tapasztalataink szerint a 2022-es esztendő volt a legkatasztrofálisabb, amikor is a termés 90 százaléka tönkrement, viszont a jelek szerint az idei év lesz a második legsúlyosabb az aszálykárok szempontjából.
– nyilatkozta az Agerpresnek Gheorghe Porubsky, aki szerint fel kell készülniük a mezőgazdaságból élőknek arra, hogy a következő évek is hasonlóképpen alakulnak majd a klímaváltozás hatására. „Az egyetlen esélyünk a mezőgazdaság folytatására ezeken a híresen jó termőföldeken az, hogy az állam hozza rendben az öntöző csatornarendszereket, amelyek már 25 éve nem működnek. Az elmúlt években hiába ismertettük a helyzetet a mezőgazdasági minisztérium és az Országos Talajjavító Intézet, az ANIF képviselőivel, csak ígéreteket kaptunk, konkrét lépések nem történtek a megoldás ügyében” – tette hozzá a termelő.
Porubsky szerint Nagylak környékén körülbelül 4500 hektáron termesztettek idén kukoricát. Az előző évek rossz tapasztalatai nyomán sokan áttértek a szárazságot jobban tűrő cirok termelésére a kukorica helyett, vagy az állami támogatással élve erdősítették a mezőgazdasági területeik egy részét, tölgy- és kőrisfacsemetéket ültetve.
Csigalassúsággal halad az öntözhető mezőgazdasági területek növelése Romániában. Napjainkban mindössze 500 ezer hektárra jutott öntözővíz. A bukaresti szaktárca az izraeli mezőgazdasági minisztériummal tárgyal új irrigációs beruházásokról.
Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke érdeklődésünkre elmondta: tagjaik is hasonló helyzetre panaszkodtak.
– fogalmazott. A gazdák egy része kétszeresen is kárt szenvedett, mert sokan a tavaly őszi repcét is vissza kellett forgassák, és más növényi kultúrát vessenek helyette: a múlt évi száraz ősz miatt a haszonnövény nem kelt ki tavasszal, ami pedig kibújt, az a túlszaporodott rágcsálók martaléka lett, most pedig a tengerire „fáztak rá” a nagy melegben.
A biztosítók aszálykárokra nem, vagy csak nagyon kedvezőtlen feltételek mellett kötnek biztosítást – tudtuk meg a falugazdásztól –, a román állam pedig minimális mértékben kárpótolta a termelőket a 2022-es veszteségekért, amikor is a málé és a napraforgó is odalett. A beígért 1000 lejes hektáronkénti kártérítésnek végül alig egynegyedét, 225 lejt kaptak hektáronként a károsultak, azt is bizonyos feltételek teljesülése esetén.
Aszálybiztosítási mechanizmust kíván életbe léptetni a 6,7 millió hektárnyi őszi és tavaszi vetésű területre a mezőgazdasági miniszter, aki tárgyalásokat folytat a Pénzügyi Felügyelet és a biztosítótársaságok képviselőivel a részletek véglegesítéséről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elnézést kell kérni az emberektől Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a kormány által foganatosított adóemelések miatt. A szövetség politikusai hosszú ideje azt hangoztatják, hogy nem értenek egyet az adóemelésekkel.
Európai uniós támogatással újabb egészségfejlesztési program indult Szatmárnémetiben és Hódmezővásárhelyen.
Kolozs megyei egészségügyi karavánt indít a KIFOR az egyik kincses városi klinikával közösen: a kezdeményezés célja, hogy vidéki településekre is eljuttassa a megelőzéshez szükséges tudást és alapvető egészségügyi szolgáltatásokat.
Kolozsváron nem találtak új leprás esetet és gyanús beteget a hatóságok annak az epidemiológiai vizsgálatnak keretében, amelyet egy luxus SPA két ázsiai származású alkalmazottjának decemberi leprás megbetegedése után indítottak.
Néhány tucat diák tüntetett csütörtök este a kolozsvári BBTE főépülete előtt a következő tanévtől esedékes tandíjemelések miatt. A tiltakozó diákok szerint az egyetem vezetésének döntései nemcsak a jövőbeli hallgatókat érintik.
Csütörtök este őrizetbe vettek a Kolozs megyei Egeres községben egy 38 éves, Krassó-Szörény megyei sofőrt, aki a délelőtti órákban halálos közlekedési balesetet okozott a Gyerőfalva és Körösfő közötti országúton, majd elmenekült a baleset helyszínéről.
Illegális hüllő- és póktenyészetet fedeztek fel a Bihar megyei környezetőrök és rendőrök egy vaskohsziklási tömbházlakásban, egy 12 négyzetméteres szobában.
A fiatalok számára 2026 első felében ingyenes pilóta- és ejtőernyős képzési lehetőséget kínál a Romániai Repülőklub a kolozsvári „Traian Dârjan” Területi Repülőklubon keresztül.
Visszakerült a napirendre a szamosfalvi fürdő újjáélesztésének projektje: előrelépés történt a kolozsvári turisztikai fejlesztést érintő zonális területrendezési terv elfogadtatási folyamatában.
Az Erdélyi Református Egyházkerület 2026-ot a gyermekek évének nyilvánította, mert meggyőződése szerint az egyház jövője a legfiatalabb nemzedék hitben való megszólításán és megtartásán múlik. A gyermekek éve keretében számos rendezvényt szerveznek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!