Fotó: Mezőgazdasági minisztérium
Nyolcvan százalékosra becsülik az aszálykárt a Nagylak környéki kukoricatermesztők, akik szerint jó, ha hektáronként 2,5 tonna termést tudnak majd betakarítani idén. Nagy Zsolt Arad megyei falugazdász szerint a termelők egy része kétszeresen is kárt szenvedett, mert sokan a tavaly őszi repcét is vissza kellett forgassák. A biztosítók aszálykárokra nem, vagy csak nagyon kedvezőtlen feltételek mellett kötnek biztosítást, a román állam pedig minimális mértékben kárpótolta a termelőket a 2022-es veszteségekért is.
2024. július 24., 15:422024. július 24., 15:42
Arad megyében a román–magyar határ menti területek híresen jó, „negyven aranykoronás földeknek” számítanak, ideális körülmények között akár 12 tonna kukoricatermésről is beszámolhatnának a nagylaki, szemlaki, németperegi vagy kisperegi gazdák. Idén azonban, bármilyen kedvező is volt az időjárás a tél végén és tavasszal, aminek köszönhetően szépen megeredt a törökbúza, a júliusi aszály és a vele párosuló perzselő hőség tönkretette a haszonnövényt. Gheorghe Porubsky, a Nagylaki Paraszt (Ţăranul Nădlăcan) Mezőgazdasági Termelői Egyesület elnöke szerint
„Ismereteink és tapasztalataink szerint a 2022-es esztendő volt a legkatasztrofálisabb, amikor is a termés 90 százaléka tönkrement, viszont a jelek szerint az idei év lesz a második legsúlyosabb az aszálykárok szempontjából.
– nyilatkozta az Agerpresnek Gheorghe Porubsky, aki szerint fel kell készülniük a mezőgazdaságból élőknek arra, hogy a következő évek is hasonlóképpen alakulnak majd a klímaváltozás hatására. „Az egyetlen esélyünk a mezőgazdaság folytatására ezeken a híresen jó termőföldeken az, hogy az állam hozza rendben az öntöző csatornarendszereket, amelyek már 25 éve nem működnek. Az elmúlt években hiába ismertettük a helyzetet a mezőgazdasági minisztérium és az Országos Talajjavító Intézet, az ANIF képviselőivel, csak ígéreteket kaptunk, konkrét lépések nem történtek a megoldás ügyében” – tette hozzá a termelő.
Porubsky szerint Nagylak környékén körülbelül 4500 hektáron termesztettek idén kukoricát. Az előző évek rossz tapasztalatai nyomán sokan áttértek a szárazságot jobban tűrő cirok termelésére a kukorica helyett, vagy az állami támogatással élve erdősítették a mezőgazdasági területeik egy részét, tölgy- és kőrisfacsemetéket ültetve.
Csigalassúsággal halad az öntözhető mezőgazdasági területek növelése Romániában. Napjainkban mindössze 500 ezer hektárra jutott öntözővíz. A bukaresti szaktárca az izraeli mezőgazdasági minisztériummal tárgyal új irrigációs beruházásokról.
Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke érdeklődésünkre elmondta: tagjaik is hasonló helyzetre panaszkodtak.
– fogalmazott. A gazdák egy része kétszeresen is kárt szenvedett, mert sokan a tavaly őszi repcét is vissza kellett forgassák, és más növényi kultúrát vessenek helyette: a múlt évi száraz ősz miatt a haszonnövény nem kelt ki tavasszal, ami pedig kibújt, az a túlszaporodott rágcsálók martaléka lett, most pedig a tengerire „fáztak rá” a nagy melegben.
A biztosítók aszálykárokra nem, vagy csak nagyon kedvezőtlen feltételek mellett kötnek biztosítást – tudtuk meg a falugazdásztól –, a román állam pedig minimális mértékben kárpótolta a termelőket a 2022-es veszteségekért, amikor is a málé és a napraforgó is odalett. A beígért 1000 lejes hektáronkénti kártérítésnek végül alig egynegyedét, 225 lejt kaptak hektáronként a károsultak, azt is bizonyos feltételek teljesülése esetén.
Aszálybiztosítási mechanizmust kíván életbe léptetni a 6,7 millió hektárnyi őszi és tavaszi vetésű területre a mezőgazdasági miniszter, aki tárgyalásokat folytat a Pénzügyi Felügyelet és a biztosítótársaságok képviselőivel a részletek véglegesítéséről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!