
Az aszály idén már közel 2 millió hektár kukoricát és napraforgót, valamint 100 ezer hektár búzát és repcét érintett
Fotó: Mezőgazdasági minisztérium
Aszálybiztosítási mechanizmust kíván életbe léptetni a 6,7 millió hektárnyi őszi és tavaszi vetésű területre Florin Barbu mezőgazdasági miniszter, aki jelenleg tárgyalásokat folytat a Pénzügyi Felügyelettel (ASF) és a biztosítótársaságok képviselőivel a részletek véglegesítéséről.
2024. július 17., 14:312024. július 17., 14:31
„Tárgyalásokat folytatunk az ASF-fel, mert egy olyan projekttel akarunk előrukkolni, amelynek célja egy olyan mechanizmus aktiválása, amellyel biztosíthatjuk az őszi és a tavaszi termést. Alapvetően az állam biztosítaná ezeket a terményeket az aszály ellen. Ha aktiválom ezt a mechanizmust, 45 millió euró érkezne az APIA-támogatások 3 százalékából, amelyet visszatartanak a gazdáktól, és körülbelül 17 millió euróhoz juthatunk hozzá az Európai Bizottságtól. A különbözetet az állami költségvetésből kellene biztosítani, hogy a 6,7 millió hektárnyi tavaszi és őszi termést biztosítani tudjuk. A biztosítótársaságok is a nagyobb területek iránt érdeklődnek, míg a kisebbek iránt nem” – nyilatkozta a mezőgazdasági tárca vezetője az Agerpres hírügynökségnek.
„Szeretném lezárni a megbeszéléseket az ASF-fel, hogy augusztusban életbe léphessen ez a mechanizmus, és biztosíthassuk a terményeket az egész 2025-ös évre is, de még meg kell néznünk a biztosítótársaságokkal, hogy milyen százalékban lehet kártalanítani. Én 3000 és 3500 lej közötti összeget kértem tőlük hektáronként aszály esetén, és akkor nem lenne több probléma, és nem nehezedne nyomás a költségvetésre. Az állami költségvetésből évente 50 millió eurót is lehet erre a célra fordítani, és nincs akkora nyomás. Mi most 500–600 millió eurót adunk, ami 10 évre fedezné a biztosítást. Ez egy olyan mechanizmus, amelyet átgondoltunk, és szerintem nagyon rendben van” – hangsúlyozta Barbu.
Beszélt ugyanakkor arról is, hogy a gazdák hektáronként 200 és 250 euró közötti összegű kártérítést kaphatnak az idén az aszály miatt tönkrement terményekért. Az aszály mostanáig összesen közel 2 millió hektár kukoricát és napraforgót, valamint 100 ezer hektár búzát és repcét érintett. A hatóságok úgy számolnak, hogy 500 és 600 millió euróra lesz szükség az aszálykárok kártalanítására.

Naponta több figyelmeztetést, felszólítást, csapelzárásról szóló tájékoztatást közöl a Szamos Vízügyi Vállalat. Ugyanis a kánikula, illetve az ivóvíz „nem rendeltetésszerű használata” miatt immár többtucatnyi településen korlátozásokat kellett bevezetni.

Csigalassúsággal halad az öntözhető mezőgazdasági területek növelése Romániában. Napjainkban mindössze 500 ezer hektárra jutott öntözővíz. A bukaresti szaktárca az izraeli mezőgazdasági minisztériummal tárgyal új irrigációs beruházásokról.
Dugóban araszolás, horrorisztikus üzemanyagárak és reménytelen parkolóhely-vadászat – a romániai, erdélyi nagyvárosok közlekedési káosza sokakat kényszerít váltásra.
Az egészségügyben és a tanügyben dolgozók tetszését sem nyerte el az új bértörvény pénteken nyilvánosságra hozott, felülvizsgált tervezete. A szakszervezetek szombaton adtak hangot a készülő bértörvénnyel kapcsolatos elégedetlenségeiknek.
Miután a hét folyamán több töltőállomásnál is áremeléseket láthattunk, szombaton a piacvezető Petrom – az OMV-vel egyetemben – is beállt a sorba, és a többi nagy lánctól eltérően nem csak a gázolaj, hanem a benzin árát is megemelte.
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!