Az aszály idén már közel 2 millió hektár kukoricát és napraforgót, valamint 100 ezer hektár búzát és repcét érintett
Fotó: Mezőgazdasági minisztérium
Aszálybiztosítási mechanizmust kíván életbe léptetni a 6,7 millió hektárnyi őszi és tavaszi vetésű területre Florin Barbu mezőgazdasági miniszter, aki jelenleg tárgyalásokat folytat a Pénzügyi Felügyelettel (ASF) és a biztosítótársaságok képviselőivel a részletek véglegesítéséről.
2024. július 17., 14:312024. július 17., 14:31
„Tárgyalásokat folytatunk az ASF-fel, mert egy olyan projekttel akarunk előrukkolni, amelynek célja egy olyan mechanizmus aktiválása, amellyel biztosíthatjuk az őszi és a tavaszi termést. Alapvetően az állam biztosítaná ezeket a terményeket az aszály ellen. Ha aktiválom ezt a mechanizmust, 45 millió euró érkezne az APIA-támogatások 3 százalékából, amelyet visszatartanak a gazdáktól, és körülbelül 17 millió euróhoz juthatunk hozzá az Európai Bizottságtól. A különbözetet az állami költségvetésből kellene biztosítani, hogy a 6,7 millió hektárnyi tavaszi és őszi termést biztosítani tudjuk. A biztosítótársaságok is a nagyobb területek iránt érdeklődnek, míg a kisebbek iránt nem” – nyilatkozta a mezőgazdasági tárca vezetője az Agerpres hírügynökségnek.
„Szeretném lezárni a megbeszéléseket az ASF-fel, hogy augusztusban életbe léphessen ez a mechanizmus, és biztosíthassuk a terményeket az egész 2025-ös évre is, de még meg kell néznünk a biztosítótársaságokkal, hogy milyen százalékban lehet kártalanítani. Én 3000 és 3500 lej közötti összeget kértem tőlük hektáronként aszály esetén, és akkor nem lenne több probléma, és nem nehezedne nyomás a költségvetésre. Az állami költségvetésből évente 50 millió eurót is lehet erre a célra fordítani, és nincs akkora nyomás. Mi most 500–600 millió eurót adunk, ami 10 évre fedezné a biztosítást. Ez egy olyan mechanizmus, amelyet átgondoltunk, és szerintem nagyon rendben van” – hangsúlyozta Barbu.
Beszélt ugyanakkor arról is, hogy a gazdák hektáronként 200 és 250 euró közötti összegű kártérítést kaphatnak az idén az aszály miatt tönkrement terményekért. Az aszály mostanáig összesen közel 2 millió hektár kukoricát és napraforgót, valamint 100 ezer hektár búzát és repcét érintett. A hatóságok úgy számolnak, hogy 500 és 600 millió euróra lesz szükség az aszálykárok kártalanítására.
Naponta több figyelmeztetést, felszólítást, csapelzárásról szóló tájékoztatást közöl a Szamos Vízügyi Vállalat. Ugyanis a kánikula, illetve az ivóvíz „nem rendeltetésszerű használata” miatt immár többtucatnyi településen korlátozásokat kellett bevezetni.
Csigalassúsággal halad az öntözhető mezőgazdasági területek növelése Romániában. Napjainkban mindössze 500 ezer hektárra jutott öntözővíz. A bukaresti szaktárca az izraeli mezőgazdasági minisztériummal tárgyal új irrigációs beruházásokról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!