Pénzügyi tranzakciós díjat is tartalmazhat a megszorító csomag

A pénzügyi-gazdasági portál szerint a könnyebben el- vagy megkerülhető hagyományos adókkal ellentétben egy ilyen tranzakciónkénti mikroadó gyakorlatilag valamennyi pénzügyi tranzakciót lefedne. A kereskedelmi bankok és más szolgáltatók gyakorlatilag az állam „behajtóiként” működnének, begyűjtve az adót minden egyes tranzakció feldolgozásakor, hasonlóan ahhoz, ahogyan ma a bankok különböző díjakat vagy bizonyos adókat levonnak.

Mindez azt jelentené, hogy bizonyos illetéket kellene fizetnünk az államnak, amikor bankkártyával fizetünk az áruházban vagy online vásárláskor, ha készpénzt veszünk fel a bankautomatából vagy ha pénzt utalunk egy másik bankszámlára. Az illeték behajtásának kedvezne, hogy Romániában is egyre inkább elterjed a digitális fizetési forma, és visszaszorul a készpénzhasználat.

Alexandru Nazare, a bukaresti jegybank elnökhelyettese az Euronews romániai hírcsatornájának nyilatkozva értetlenségének adott hangot amiatt, miért ültetne gyakorlatba Románia egy, a kilencvenes évek elején a latin-amerikai országokban alkalmazott pénzügyi modellt. „Ez az illeték a teljes lakosságot célozná, és paradox módon éppen az alacsony jövedelmű embereket érintené a leghátrányosabban, akik teljes egészében elköltik a bankkártyájukra utalt jövedelmüket. Ezen kívül hozzájárul a pénzügyi tranzakciók alkalmazásának, a digitalizációnak a visszaszorulásához, és nehezen ültethető gyakorlatba” – jelentette ki a BNR illetékese.

korábban írtuk

Adóemelések, új adók, privatizáció? Egyelőre nincs konszenzus a pártok között a hiánycsökkentő intézkedésekről

Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.

Mint ismert, a bukaresti ügyvivő kormány, valamint a leendő koalíciós kabinet számára a kiugróan magas, 2024-ben a román össztermék (GDP) 9,3 százalékára nőtt költségvetési hiány lefaragása jelenti a legnehezebb feladatot. Annak érdekében, hogy tartani lehessen a deficitcélt, és idén 7 százalékra csökkenjen az államháztartási hiány, elkerülhetetlennek tűnik a 19 százalékos áfakulcs emelése. Mindössze az kérdéses, hogy a növelés 2 vagy 3 százalékpontos lesz, ugyanakkor a gyógyszerek és alapélelmiszerek kivételével várhatóan megszűnik az 5 és 9 százalékos – többek között a vendéglátóipari tevékenységekre érvényes – kedvezményes áfa is.

Mint arról beszámoltunk, a körvonalazódó intézkedések keretében a jelenlegi 10-ről 16 százalékra nőne az osztalékadó, 16-ról pedig 19 százalékra a társasági adókulcs. Várható a jövedéki adó emelése, bizonyos illetményhatár fölött 10 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulásra köteleznék a nyugdíjasokat és a volt politikai foglyok hozzátartozóit, továbbá többletadót vetnének ki a 10 000 lej fölötti jövedelmekre. Intézmények, hivatalok és ügynökségek összevonása és megszüntetése révén 20 százalékkal csökkenhet az
államapparátus.

Emellett állami vállalatok magánosítása és tőzsdére vitele útján is növelnék a költségvetési bevételeket, képbe került többek között a Hidroelectrica energetikai társaság, a Romgaz földgázkitermelő cég, a Nuclearelectrica atomenergetikai vállalat, a konstancai kikötő és a Salrom sóipari vállalat privatizációja. Megemelkednek az útdíjak, adót vethetnek ki a Facebookról, Google-ról, Tiktokról, továbbá a kriptovalutákkal való kereskedésből származó jövedelemre, ugyanakkor megszüntethetik vagy alaposan lefaraghatják a közalkalmazottak bérpótlékainak egy részét.

korábban írtuk

Brüsszel megintette Romániát a túlzott deficit miatt, veszélyben az uniós források folyósítása

Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.