Pénzügyi tranzakciós díjat fizethetünk készpénzfelvétel- vagy utalás után is
Fotó: Orbán Orsolya
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
2025. június 08., 20:592025. június 08., 20:59
2025. június 09., 00:132025. június 09., 00:13
Az Európa-párti parlamenti alakulatok az államfőválasztást követően, a megmérettetésen győztes Nicușor Dan közvetítésével láttak neki a leendő kormányprogram kidolgozásának és a magas költségvetési hiány lefaragását célzó megszorító csomag összeállításának. A deficitcsökkentő intézkedések között egyaránt szerepel adóemelési, valamint az állami költségek visszaszorításáról szóló javaslat. A Profit.ro portál információi szerint az üzleti szféra részéről olyan ötlet is felmerült, hogy vessenek ki pénzügyi tranzakciós díjat is.
A pénzügyi-gazdasági portál szerint a könnyebben el- vagy megkerülhető hagyományos adókkal ellentétben egy ilyen tranzakciónkénti mikroadó gyakorlatilag valamennyi pénzügyi tranzakciót lefedne. A kereskedelmi bankok és más szolgáltatók gyakorlatilag az állam „behajtóiként” működnének, begyűjtve az adót minden egyes tranzakció feldolgozásakor, hasonlóan ahhoz, ahogyan ma a bankok különböző díjakat vagy bizonyos adókat levonnak.
Mindez azt jelentené, hogy bizonyos illetéket kellene fizetnünk az államnak, amikor bankkártyával fizetünk az áruházban vagy online vásárláskor, ha készpénzt veszünk fel a bankautomatából vagy ha pénzt utalunk egy másik bankszámlára. Az illeték behajtásának kedvezne, hogy Romániában is egyre inkább elterjed a digitális fizetési forma, és visszaszorul a készpénzhasználat.
Alexandru Nazare, a bukaresti jegybank elnökhelyettese az Euronews romániai hírcsatornájának nyilatkozva értetlenségének adott hangot amiatt, miért ültetne gyakorlatba Románia egy, a kilencvenes évek elején a latin-amerikai országokban alkalmazott pénzügyi modellt. „Ez az illeték a teljes lakosságot célozná, és paradox módon éppen az alacsony jövedelmű embereket érintené a leghátrányosabban, akik teljes egészében elköltik a bankkártyájukra utalt jövedelmüket. Ezen kívül hozzájárul a pénzügyi tranzakciók alkalmazásának, a digitalizációnak a visszaszorulásához, és nehezen ültethető gyakorlatba” – jelentette ki a BNR illetékese.
Új kormány tíz nap múlva?
Hétfőn újabb konzultációt folytat az államfő a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ, valamint a nem magyar nemzeti kisebbségek frakciója vezetőivel. Nicuşor Dan vasárnap úgy nyilatkozott, hogy az egyeztetés nyomán már körvonalazódhat egy „vázlat” a kormányprogramról és a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről. „Várják meg, hogy ismertessük a teljes intézkedéscsomagot. Az eddig nyilvánosságot kapott javaslatok mindössze forgatókönyvek, semmi sem végleges” – jelentette ki az államelnök. Dan „lehetségesnek” nevezte, hogy egy héten belül ismert legyen a miniszterelnök-jelölt kiléte, továbbá hogy tíz napon belül beiktassák a parlamentben az új kormányt.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Mint ismert, a bukaresti ügyvivő kormány, valamint a leendő koalíciós kabinet számára a kiugróan magas, 2024-ben a román össztermék (GDP) 9,3 százalékára nőtt költségvetési hiány lefaragása jelenti a legnehezebb feladatot. Annak érdekében, hogy tartani lehessen a deficitcélt, és idén 7 százalékra csökkenjen az államháztartási hiány, elkerülhetetlennek tűnik a 19 százalékos áfakulcs emelése. Mindössze az kérdéses, hogy a növelés 2 vagy 3 százalékpontos lesz, ugyanakkor a gyógyszerek és alapélelmiszerek kivételével várhatóan megszűnik az 5 és 9 százalékos – többek között a vendéglátóipari tevékenységekre érvényes – kedvezményes áfa is.
Mint arról beszámoltunk, a körvonalazódó intézkedések keretében a jelenlegi 10-ről 16 százalékra nőne az osztalékadó, 16-ról pedig 19 százalékra a társasági adókulcs. Várható a jövedéki adó emelése, bizonyos illetményhatár fölött 10 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulásra köteleznék a nyugdíjasokat és a volt politikai foglyok hozzátartozóit, továbbá többletadót vetnének ki a 10 000 lej fölötti jövedelmekre. Intézmények, hivatalok és ügynökségek összevonása és megszüntetése révén 20 százalékkal csökkenhet az
államapparátus.
Emellett állami vállalatok magánosítása és tőzsdére vitele útján is növelnék a költségvetési bevételeket, képbe került többek között a Hidroelectrica energetikai társaság, a Romgaz földgázkitermelő cég, a Nuclearelectrica atomenergetikai vállalat, a konstancai kikötő és a Salrom sóipari vállalat privatizációja. Megemelkednek az útdíjak, adót vethetnek ki a Facebookról, Google-ról, Tiktokról, továbbá a kriptovalutákkal való kereskedésből származó jövedelemre, ugyanakkor megszüntethetik vagy alaposan lefaraghatják a közalkalmazottak bérpótlékainak egy részét.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás