
Az Európai Bizottság szerint Románia nem tett hatékony lépéseket a költségvetési deficit csökkentése érdekében
Fotó: Európai beruházásokért és projektekért felelős minisztérium
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére. Ennek ellenére Tánczos Barna pénzügyminiszter szerint nem fognak uniós forrásokat megvonni az országtól a túlzott deficit miatt.
2025. június 04., 18:222025. június 04., 18:22
2025. június 04., 18:332025. június 04., 18:33
Megintette Romániát az uniós szinten legmagasabb, 9 százalékot meghaladó költségvetési hiány miatt az Európai Bizottság. A román gazdaság problémáit összefoglaló, szerdán nyilvánosságra hozott jelentés szerint Románia kiadásainak növekedése jóval meghaladja a hét évre szóló deficitcsökkentési tervben rögzített felső határt, ami veszélyezteti a túlzott hiány 2030-ig történő kiigazítását.
„A közszféra béreinek és nyugdíjainak folyamatos emelkedése felpörgette a magánfogyasztást, ami növelte a már amúgy is magas folyó fizetési mérleghiányt” – magyarázta országspecifikus ajánlásában az uniós testület. Az Agerpres által idézett dokumentum hozzáteszi, hogy tavaly csökkentek a Romániába irányuló külföldi befektetések és uniós források, amelyek eddig kordában tartották a külső adósság növekedését.

Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
A Bizottság előrejelzései szerint 2025-ben és 2026-ban a költségvetési deficit és a folyó fizetési mérleg hiánya csak kis mértékben csökken. A fajlagos munkaerőköltség és az infláció növekedési üteme várhatóan lassul, de magas marad. „2024-ben (...) a makrogazdasági stabilitást fenyegető kockázatok nőttek. A politikai bizonytalanság a múlt év végére nőtt, ami az országot sebezhetővé tette a befektetői bizalom romlásával és a hitelfelvétel drágulásával szemben” – olvasható a dokumentumban. A Bizottság úgy értékelte, hogy a középtávú deficitcsökkentési terv végrehajtása és a 2025-ös adóreform jelentősen mérsékelheti az államháztartás sebezhetőségét. Emellett a testület szerint strukturális reformokra van szükség a versenyképesség és az export növelése, valamint további uniós források felhasználása érdekében.
„A költségvetési és a strukturális reformok terén tett határozott intézkedések nélkül a költségvetési deficit és a folyó fizetési mérleg hiánya valószínűleg túl magas marad, így Románia jelentősen ki lesz téve a befektetői bizalom romlásának és a külső sokkhatásoknak” – állapították meg az Európai Bizottság szakértői, akik szerint a megfelelő korrekciós intézkedések hiányában Románia nem fogja tudni teljesíteni a deficitcsökkentési tervbe foglalt vállalásait. Ezért a GDP-arányos költségvetési hiány 2025-ben eléri a 8,6 százalékot, a GDP-arányos államadósság pedig tíz százalékponttal lesz magasabb a 2021-es szintnél.
Az Európai Bizottság mindezek miatt felszólította Romániát, hogy tegyen gyors lépéseket a túlzottdeficit-eljárások esetében követendő eljárás követelményeinek megfelelően. Ugyanakkor azt ajánlotta Bukarestnek, hogy az Európai Tanács 2025. március 6-i következtetéseivel összhangban idén és jövőre növelje a védelmi kiadásait. Mindezek mellett a Bizottság sürgette az országos helyreállítási tervben vállalt reformok és beruházások megvalósítását és a kohéziós alapok hatékonyabb felhasználását. Emellett azt is ajánlotta Romániának, hogy csökkentse a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét, többek között a megújuló energiaforrások kiépítésének felgyorsításával, a hálózati kapacitás javításával és a határokon átnyúló villamosenergia-összeköttetések megerősítésével.
Valdis Dombrovskis gazdaságért és termelékenységért felelős uniós biztos szerdán Brüsszelben felhívta a figyelmet, hogy Románia több mint öt éve áll túlzotthiány-eljárás alatt. A brüsszeli illetékes az unió éves gazdaságpolitikai koordinációs ciklusát szabályzó európai szemeszter tavaszi csomagját bemutató sajtótájékoztatón rámutatott, hogy a kiadások növekedése messze meghaladja az ajánlott szintet, ami veszélyezteti a hiány csökkentését és külső egyensúlyhiányokat okoz.

Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Tánczos Barna pénzügyminiszter a brüsszeli „fejmosásra” szerdán délután úgy reagált, hogy az EB észrevételei ellenére nem fenyeget az uniós források folyósítása felfüggesztésének veszélye. „Ez egy utolsó figyelmeztető üzenet, amelyet komolyan kell vennünk. Néhány napon belül elkészül a deficit csökkentését célzó lépéseket tartalmazó intézkedéscsomag” – nyilatkozta az RMDSZ-es tárcavezető, hozzátéve, a csomagot várhatóan hétfőn ismerteti a kormány.
Tánczos Barna ugyanakkor elismerte, hogy a türelmi idő rövid, és ha a román kormány nem cselekszik gyorsan, szankciók jöhetnek. „Ezért sürgősen csökkenteni kell az állami kiadásokat, és növelni kell az állami bevételeket. Románia jelenleg úgynevezett túlzottdeficit-eljárás alatt áll, és vállalta, hogy visszatér a fenntartható pénzügyi pályára. Ezt nem halogathatjuk tovább, különben büntetés és az ország hitelességének romlása fenyeget” – közölte az EB-jelentéssel kapcsolatban közösségi oldalán a pénzügyminiszter, hozzátéve, dolgoznak a szükséges pénzügyi intézkedéseken a leendő kormánykoalíció pártjaival.
Miközben a Ciolacu-kormány által kidolgozott idei költségvetés 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és 7 százalékos hiánnyal számol, az Európai Bizottság május közepén közzétett prognózisában 1,4 százalékra rontotta a román GDP növekedését, az államháztartási hiányt pedig 8,6 százalékosra valószínűsíti (Brüsszel már tavaly ősszel is 7,9%-kal számolt). A bukaresti pénzügyi tárca május 27-én közzétett adatai szerint április végén a GDP-arányos hiány 2,95 százalék volt, szemben a múlt év azonos időszakában jegyzett 3,25 százalékkal. Konkrétummal egyelőre sem a frissen hivatalba lépett Nicușor Dan államfő, sem az ideiglenes kormány illetékesei nem álltak elő arról, pontosan miként tervezik a hiány lefaragását.
Az államfő a választási kampány során, majd azt követően is többször leszögezte, hogy nem támogatja a jelenleg 19 százalékos áfakulcs, továbbá az energiahordozókra és az alapélelmiszerekre vonatkozó 5 és 9 százalékos kedvezményes áfa megemelését, ez ugyanis szerinte az adócsalás növekedését és a fogyasztás csökkenését eredményezné. Szerinte ebben az évben mintegy 30 milliárd lejjel (mintegy 6 milliárd euró) csökkenteni kell az állami kiadásokat, de még így is csak 7,5 százalékos idei deficitcélt tart realistának. Eközben elemzők és a Költségvetési Tanács tagjai egyaránt úgy látják, hogy csupán a kiadások mérséklésével nem csökkenthető a deficit, adóemelésre is szükség lesz. Mégpedig azért, mert az állami kiadások jelentős részét a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak, további részét pedig a kamatköltségek teszik ki.

Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.
Az idei első negyedévben a nyers adatok szerint 1,2 százalékkal csökkent Románia bruttó hazai terméke (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A repce iránt mutatkozik jelenleg a legerősebb kereslet az olajosnövény-piacokon. A biodízelgyártás növekvő alapanyagigénye, az energiapiacok bizonytalansága és a szűkös globális készletek együttesen magas árszintre emelték a repce jegyzését.
Az elmúlt évek drágulásai radikálisan megváltoztatták számos romániai család költségvetését. Mutatjuk, hogy elemzők szerint mekkora jövedelemre lenne szükség ahhoz, hogy tisztességes életet élhessünk anélkül, hogy állandóan a pénz miatt kellene aggódni.
Románia-szerte több ezer adóhatósági alkalmazott szüntette be csütörtök reggel a munkát. Tiltakozások vannak a nyugdíjhivataloknál, de a bíróságokon is.
Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Románia és Szlovákia hatékony intézkedéseket tett a túlzott költségvetési hiány korrekciója felé.
Megszavazta szerdán a képviselőház mezőgazdasági bizottsága az alapélelmiszerek árréskorlátozásának meghosszabbítását az év végéig – adta hírül Facebook-oldalán Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
A tonhal, a szardínia, a görög joghurt és a növényi tej a bevásárlókosár új sztárjai. A közösségi médiában megjelenő trendek egyre nagyobb hatással vannak a romániai fogyasztók étkezési szokásaira is.
Olyan erdélyi repülőtér is akad, ahol az elmúlt időszakban a járatlemondások aránya a tavalyi több mint nyolcvanszorosára nőtt, és ez nem csak romániai jelenség.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) rontotta a román gazdaság idei teljesítményére vonatkozó előrejelzését: a februárban valószínűsített 1,2 százalékos növekedés helyett most 0,2 százalékos visszaesést vár.
Közel 200 millió eurós szerződést köt a kormány a nagyváradi üzletember, Teszári Zoltán érdekeltségébe tartozó Digi Communications távközlési cég az európai uniós haderő-fejlesztési program (SAFE) keretében.
szóljon hozzá!