Eladják. A Fekete-tenger romániai partjai mentén, a Neptun Deep lelőhelyen kitermelendő földgáz nagy része várhatóan külföldre kerül
Fotó: OMV Petrom
Sokakat meglepett a bejelentés, hogy Románia máris szerződést kötött a fekete-tengeri Neptun Deep gázlelőhelyen kitermelésre váró földgáz külföldi értékesítéséről, hiszen korábban arról volt szó, hogy annak nagy részét Romániában használnák fel. Csakhogy kiderült: az ország nem készült fel ekkora mennyiségű földgáz felhasználására.
2025. január 13., 19:272025. január 13., 19:27
2025. január 13., 19:472025. január 13., 19:47
Az országban egyszerűen nincs igény annyi földgázra, amennyit képes lesz kitermelni a Neptun Deep lelőhelyen, és még a stratégiát sem dolgozták ki a szükséges infrastruktúra fejlesztésére, így a kitermelt mennyiség nagy része várhatóan exportra megy – mutatott rá a HotNews portál összeállításában.
A Neptun Deep lelőhelyen rejlő teljes gázmennyiséget mintegy 100 milliárd köbméterre becsülik, az éves termelés pedig 8 milliárd köbmétert tehet ki. Románia gázfogyasztása évente körülbelül 9-10 milliárd köbméter, tehát meg kellene duplázni a fogyasztást ahhoz, hogy az ország összes gázát felhasználja.
A legnagyobb romániai gázfogyasztók közül az InterAgro csoport műtrágyagyárai bezártak, az Azomureș időnként működik, az ArcelorMittal, az Alro és az Oltchim pedig jelentősen csökkentette termelését. Emellett az Olténia energetikai komplexum területén épülő gázüzemű erőművek megvalósítása késik, még a pályázati szakaszon sem jutott túl. Egyedül a marosnémeti erőművet lehetne 2026-tól üzembe helyezni.
Sebastian Burduja energiaügyi miniszter még tavaly a HotNews-nak arról beszélt, hogy
„Ez egy olyan stratégia, amelynek kidolgozásában az egész román kormánynak, a gazdasági minisztériumnak, a pénzügyminisztériumnak is részt kell vennie...” – mondta Burduja.
Magyarország és Ausztria már régóta vár arra, hogy fekete-tengeri gázt vásárolhasson. Most azonban a németek megelőzték őket, és ők írták alá az első gázvásárlási szerződést az OMV Petrommal.
Burduja 2023 őszén azt mondta, hogy
„A Neptun Deepről származó gáz az offshore-törvény hatálya alá tartozik, és Románia első számú opciót kap erre a gázra, hogy minden hazai szükségletet fedezzen, és arra fogunk törekedni, hogy 2027-ig beruházzunk a műtrágyaiparba, a gyógyszeriparba, hogy ezt a gázt felhasználjuk, ne csak exportáljuk” – mondta Burduja 2023. november 8-án.
Nem sokkal korábban, 2023 szeptemberében az OMV osztrák küldöttsége, a cég vezetőjének irányításával Bukarestbe érkezett, hogy az offshore-törvény módosítását kérje, hogy a Fekete-tengeri gázt exportálni lehessen. „Nem fogunk semmilyen törvényt módosítani” – mondta akkor Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Magyarország már régóta szemet vetett a romániai fekete-tengeri gázra. Az egyik legemlékezetesebb epizód az FGSZ magyar gázipari vállalat 2018-ban Bukarestben rendezett sajtótájékoztatója, amelyen a cég vezetői ironikusan nyilatkoztak a román stratégia hiányáról.
A fekete-tengeri Neptun Deep projektet az OMV Petrom és a Romgaz egyenlő arányban fejleszti. A termelés 2027-ben kezdődik majd. A HotNews értesülései szerint
Míg az elmúlt években az energiaügyi tisztviselők azt ismételgették, hogy a Fekete-tengerből származó gáznak az országban kell maradnia, most, az első exportszerződés aláírása nyomán megváltozott a véleményük.
„A működés első évétől kezdve legalább kétszer annyi gázt fogunk kitermelni, mint Románia jelenlegi hazai fogyasztása. Ezzel összefüggésben határozottan kijelenthetjük, hogy nem áll fenn annak a veszélye, hogy a románok kifogynak a földgázból, és országunk kiváltságos helyzetben van a regionális energiabiztonság szavatolásában, beleértve Moldovát is. Ráadásul az európaiaknak exportált gáz után járó bányajáradékot és adókat Romániában fizetik be, és ezek a román állami költségvetés bevételeivé válnak” – mutattak rá.
Az OMV Petrom képviselői a HotNews-nak azt mondták, hogy minden törvényes előírásnak eleget tettek.
„A Neptun Deep a terveknek megfelelően halad, a termelés várhatóan 2027-ben kezdődik. A projekt nagyságrendjét tekintve a termelőknek szokásuk, hogy előre biztosítják a kitermelendő mennyiség egy részének értékesítését. Az ügyletre vonatkozó részleteket nem kommentáljuk. A cég betartja az összes romániai törvényes előírást” – közölte az OMV Petrom.
Mint arról beszámoltunk, a Reuters szerdán közölte, hogy
A Neptun Deep projektből származó, 15 terawattóra földgázra vonatkozó ötéves megállapodás, amelyet korábban nem hoztak nyilvánosságra, azt követően jött létre, hogy Oroszország a múlt hónapban leállította az Ukrajnán keresztül történő gázszállítást, és az Európai Unió eleve csökkentette az orosz gáz beszerzését az ukrajnai invázió miatt.
Az osztrák OMV megállapodást kötött arról, hogy 2027-től gázt szállít a német Unipernek a fekete-tengeri projektjéből – közölte a Reutersszel három, az ügyet ismerő személy, miközben Európa új utakat keres az energiabiztonság növelés&
A teljes szerződéses mennyiség Németország 2024-es gázimportjának mintegy 1,5 százalékát teszi ki, és ez lenne az első olyan megállapodás, amely megerősíti a régóta várt mélytengeri projektet, több mint egy évtizeddel azután, hogy a Fekete-tenger romániai szakaszán először találtak gázt.
A Neptun Deep, amely várhatóan 2027-ben kezdi meg a kitermelést, becslések szerint 100 milliárd köbméter (bcm) kitermelhető gázt rejt, ami az EU egyik legjelentősebb földgázlelőhelyévé teszi.
Az OMV Petrom, amely az OMV többségi tulajdonában van, míg a román állam 20,7 százalékos részesedéssel bír benne, először 2012-ben jelentette be, hogy 42-84 milliárd köbméternyi gázt fedezett fel a Fekete-tengeren.
A bukaresti energiaügyi tárca megerősítette a tranzakció tényét. A minisztérium szerint „az OMV Petrom által a Neptun Deep mezőből származó földgázmennyiség 2027 utáni, egy nagy német vállalatnak történő jövőbeli exportjáról szóló információ természetes lépés egy országunk és Európa számára stratégiai jelentőségű projektben”.
Az OMV Petrom és az állami tulajdonú Romgaz, amelyek 50:50 arányban birtokolják a Neptun Deep gázmezőt, 2023-ban hagyták jóvá a projektet.
A cégek azt tervezik, hogy a gázt külön-külön értékesítik, de egy román törvény értelmében a kormánynak elővásárlási joga lesz a projektből származó gázra.
A cégek szerint hatalmas lehetőségek rejlenek további felfedezésekben a Fekete-tenger romániai szakaszán, ahol az ország becslések szerint 200 milliárd köbméternyi tartalékkal rendelkezik, ami hozzájárulhat a régió ellátásának diverzifikálásához.
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
szóljon hozzá!