Mugur Isărescu bejelentése szerint már most alulról súrolja a 4 százalékot a román jegybank új inflációs célja
Fotó: Radu Tuta/Agerpres
A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 3,7 százalékról 3,9 százalékra emelte a 2026 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, és arra számít, hogy az éves infláció 2027 végére 2,7 százalékra csökken – jelentette be szerdán Mugur Isărescu jegybankelnök a központi pénzintézet legfrissebb negyedéves inflációs jelentését ismertető sajtótájékoztatón.
2026. február 18., 15:022026. február 18., 15:02
2026. február 18., 16:122026. február 18., 16:12
Mugur Isărescu rámutatott: az inflációs pálya alakulását rövid távon elsősorban az energiaárak befolyásolják.
– idézte az Agerpres Isărescu szavait. A jegybankelnök arra utalt, hogy a kormány április elseje után is korlátozni készül a lakossági földgáz árát. Jelezte: ha a kormány fenntartja a gázárplafont, az infláció „összeomlik”, a jelenlegi több mint 9 százalékról „néhány hónap alatt” 3 százalékra csökkenhet.
A tavaly decemberi 9,69 százalékról idén januárban 9,62 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Isărescu közölte egyúttal, hogy a BNR prognózisa szerint a havi infláció a következő időszakban 0,3–0,4 százalék körül alakul, ami éves szinten mintegy 4 százalékos ütemnek felel meg,
Reagált ugyanakkor azokra a bírálatokra is, amelyek szerint a BNR az elmúlt években nem érte el inflációs célját. „Valóban, négy éve nem teljesítjük az inflációs célt. De ne felejtsük el, min ment keresztül ez az ország: világjárvány, a szomszédban zajló háború, energiaválság és egy elhúzódó választási időszak politikai feszültségekkel. Újabb válságra nincs szükségünk” – szögezte le Mugur Isărescu.
A jegybanki kormányzó arról is beszélt, hogy Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt. Mugur Isărescu hangsúlyozta, hogy a hiány mérséklése alapfeltétel, és nem könnyű feladat. Megjegyezte, hogy amíg a deficit magas, az infláció is viszonylag magasabb marad, ezért a makrogazdasági egyensúly helyreállítása nélkül nem lehet céldátumot kitűzni az euró bevezetésére.
„Ezért a hiány és az államadósság kérdését komolyan és felelősen kell kezelni” – jelentette ki. A jegybank vezetője beszélt arról is, hogy a GDP-arányos államadósság 60 százalék alá szorításához Romániának több éven át 3 százalék alatti költségvetési hiányt kell fenntartania.
Emlékeztetett arra, hogy a BNR korábban aktívan készült az euró bevezetésére, és egészen 2018-ig működött egy erre létrehozott országos bizottság. A folyamat azonban a későbbi válságok – a világjárvány és a háború – miatt háttérbe szorult – magyarázta Isărescu, hangsúlyozva, hogy a jegybank továbbra is támogatja Románia euróövezeti csatlakozását, de csak reális és fenntartható gazdasági feltételek mellett.
Az árnyomás továbbra is magas, és az infláció látványos lassulása csak az év második felében következhet be – így értékeltek közgazdászok.
Az idei év egyfajta tükörképe lehet a 2025-ösnek – szögezte le a Krónika megkeresésére Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 0,7 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a tavaly októberben várt 1,4 százalékról – derül ki a pénzintézet kedden közzétett jelentéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!