Mugur Isărescu bejelentése szerint már most alulról súrolja a 4 százalékot a román jegybank új inflációs célja
Fotó: Radu Tuta/Agerpres
A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 3,7 százalékról 3,9 százalékra emelte a 2026 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, és arra számít, hogy az éves infláció 2027 végére 2,7 százalékra csökken – jelentette be szerdán Mugur Isărescu jegybankelnök a központi pénzintézet legfrissebb negyedéves inflációs jelentését ismertető sajtótájékoztatón.
2026. február 18., 15:022026. február 18., 15:02
2026. február 18., 16:122026. február 18., 16:12
Mugur Isărescu rámutatott: az inflációs pálya alakulását rövid távon elsősorban az energiaárak befolyásolják.
– idézte az Agerpres Isărescu szavait. A jegybankelnök arra utalt, hogy a kormány április elseje után is korlátozni készül a lakossági földgáz árát. Jelezte: ha a kormány fenntartja a gázárplafont, az infláció „összeomlik”, a jelenlegi több mint 9 százalékról „néhány hónap alatt” 3 százalékra csökkenhet.
A tavaly decemberi 9,69 százalékról idén januárban 9,62 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Isărescu közölte egyúttal, hogy a BNR prognózisa szerint a havi infláció a következő időszakban 0,3–0,4 százalék körül alakul, ami éves szinten mintegy 4 százalékos ütemnek felel meg,
Reagált ugyanakkor azokra a bírálatokra is, amelyek szerint a BNR az elmúlt években nem érte el inflációs célját. „Valóban, négy éve nem teljesítjük az inflációs célt. De ne felejtsük el, min ment keresztül ez az ország: világjárvány, a szomszédban zajló háború, energiaválság és egy elhúzódó választási időszak politikai feszültségekkel. Újabb válságra nincs szükségünk” – szögezte le Mugur Isărescu.
A jegybanki kormányzó arról is beszélt, hogy Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt. Mugur Isărescu hangsúlyozta, hogy a hiány mérséklése alapfeltétel, és nem könnyű feladat. Megjegyezte, hogy amíg a deficit magas, az infláció is viszonylag magasabb marad, ezért a makrogazdasági egyensúly helyreállítása nélkül nem lehet céldátumot kitűzni az euró bevezetésére.
„Ezért a hiány és az államadósság kérdését komolyan és felelősen kell kezelni” – jelentette ki. A jegybank vezetője beszélt arról is, hogy a GDP-arányos államadósság 60 százalék alá szorításához Romániának több éven át 3 százalék alatti költségvetési hiányt kell fenntartania.
Emlékeztetett arra, hogy a BNR korábban aktívan készült az euró bevezetésére, és egészen 2018-ig működött egy erre létrehozott országos bizottság. A folyamat azonban a későbbi válságok – a világjárvány és a háború – miatt háttérbe szorult – magyarázta Isărescu, hangsúlyozva, hogy a jegybank továbbra is támogatja Románia euróövezeti csatlakozását, de csak reális és fenntartható gazdasági feltételek mellett.
Az árnyomás továbbra is magas, és az infláció látványos lassulása csak az év második felében következhet be – így értékeltek közgazdászok.
Az idei év egyfajta tükörképe lehet a 2025-ösnek – szögezte le a Krónika megkeresésére Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!