A közel 10 százalékos infláció mellett az emberek jobban odafigyelnek, hogy mire költik az egyre kevesebbet érő pénzüket
Fotó: Orbán Orsolya
Az árnyomás továbbra is magas, és az infláció látványos lassulása csak az év második felében következhet be – így értékeltek közgazdászok azt követően, hogy az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közölte: a tavaly decemberi 9,69 százalékról januárban 9,62 százalékra csökkent az éves infláció Romániában.
2026. február 16., 13:582026. február 16., 13:58
„Nagyon magas az alapinflációnk, ami azt jelenti, hogy jelentősen emelkedtek az árak – ez a trend egészen a tavalyi év végéig folytatódott. Ez azt jelenti, hogy a román jegybank 4 százalékos előrejelzése olyan cél, amelyet csak az év végén tudunk elérni” – nyilatkozta héfőn Christian Năsulea közgazdász a Digi24 kérdésére. Szerinte a 2025-ös gyors áremelkedés által generált magas viszonyítási alap az elkövetkező hónapokban magas szinten tartja az éves inflációs rátát.
– magyarázta a közgazdász.
A tavaly decemberi 9,69 százalékról idén januárban 9,62 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A statisztikai intézet friss adatai szerint a nem élelmiszeripari termékek ára csaknem 10 százalékkal emelkedett 2025 januárjához képest, míg a szolgáltatások ára a legmagasabb éves növekedést, 11,59 százalékot regisztrált.
Christian Năsulea szerint az energiaárak alakulása továbbra is nyomást gyakorol az inflációra.
„2026 közepére alacsonyabb árakat reméltünk, de külső tényezők és piaci körülmények miatt ez még nem valósult meg. Sajnos úgy gondolom, hogy még egy ideig nem fog csökkenni az áram ára” – mondta. A közgazdász kritizálta a gázárplafon rendszerét is, amely szerinte torzította a piacot, és véleménye szerint több negatív, mint pozitív hatása volt.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közölt adatai szerint a villamos energia, a kávé és kakaó ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
„Ha az árak egy év alatt közel 10 százalékkal emelkednek, ennek hatását a fogyasztók nagyon erősen érzik, függetlenül attól, hogy jövedelmük emelkedik-e vagy sem” – húzta alá egyúttal Năsulea. Rámutatott, hogy a gyakorlatban egyes termékek ára 30–40 százalékkal is emelkedhetett, még akkor is, ha az általános infláció alacsonyabb, mert a mutató a gazdaságban található összes áru és szolgáltatás átlagát tükrözi.
Adrian Negrescu közgazdász a Digi24 hírcsatornának adott interjúban szintén arról beszélt, hogy a jelenlegi inflációs ráta közvetlenül tükröződik a vásárlóerő csökkenésében, mivel
„Ez az áremelkedés tükröződik a lakosság vásárlóerejében. Sajnos a romániai lakosság jövedelmének több mint fele élelmiszerre és alapvető közüzemi szolgáltatásokra – energiaszámlákra, gázszámlákra, karbantartási költségekre – megy el. Ebből a szempontból a kihívások továbbra is nagyon jelentősek, különösen mivel az idei évben befagyasztották a fizetéseket és a nyugdíjakat” – mondta a közgazdász.
Kitért ugyanakkor arra is, hogy a közelmúltbeli áremelkedéseket – többek között a kávé, az édességek és az energia áremelkedését, mind az adóemelések – mind a nemzetközi piacok alakulása befolyásolja,
„Az év második felében, július–augusztus–szeptemberben jelentős csökkenés lesz tapasztalható az inflációban, mivel az energiaárak látványos emelkedése már nem mutatkozik meg. Ez egy alapvető hatás, amely az inflációt 5–5,5% körüli szintre fogja csökkenteni, majd attól függően, hogy hogyan kezeljük a gázkérdést és a gazdasági szereplők számára az árliberalizációt, pozitív pályára állunk, azaz 4 százalékra csökken az infláció, vagy éppen ellenkezőleg, további áremelkedés következik be” – fejtette ki Negrescu.
Egyúttal azonban hangsúlyozta, hogy az alacsonyabb infláció nem alacsonyabb árakat jelent, hanem csupán az árak lassabb emelkedését. „A helyzet valószínűleg javulni fog az év második felében, de ez nem jelenti azt, hogy az árak csökkenni fognak” – emelte ki, figyelmeztetve arra, hogy a gazdaság kiigazítási időszakon megy keresztül, és a lakosságnak és a vállalatoknak egyaránt ennek megfelelően kell alakítaniuk a kiadásaikat.
Mint ismeretes, Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsi tagja is arról beszélt nemrég a Krónikának, hogy a gazdasági mutatók az év második felétől indulnak majd javulásnak, vagyis gyakorlatilag a 2025-ös év tükörképét kapjuk, amikor az első hat hónap volt jobb.
Az idei év egyfajta tükörképe lehet a 2025-ösnek – szögezte le a Krónika megkeresésére Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly a bruttó belföldi villamosenergia-fogyasztás 0,9 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 1 százalékkal mérséklődött 2024-hez képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közölt adatai szerint a villamos energia, a kávé és kakaó ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Florin Barbu mezőgazdasági tárcavezető bejelentette: a héten törvényjavaslatot terjeszt be, amely 20 százalékra korlátozza az összes élelmiszertermék kereskedelmi árrését, ha az infláció meghaladja az 5 százalékot.
A tavaly decemberi 9,69 százalékról idén januárban 9,62 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Idén januárban 4 698 070 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 1489-cel kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2779 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.
Több mint 140 000 nem uniós állampolgár dolgozik Romániában olyan munkakörökben, amelyeket a román állampolgárok elutasítanak. A vendégmunkások közel fele Nepálból és Srí Lankából származik, szakképzetlen munkásként dolgozik.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Fitch Ratings általi megerősítése azt igazolja, hogy a nemzetközi partnerek bíznak a kormány döntéseiben – jelentette ki szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Fitch Ratings pénteken megerősítette Románia BBB-szintű befektetési ajánlású adósbesorolását, negatív kilátásokkal.
Határozott irányváltást követel az Európai Bizottságtól a cseh, a lengyel, a magyar, a szlovák, valamint a lett és a litván agrárkamara – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-vel.
A statisztikai intézet által jelzett technikai recesszió átmeneti jelenség, és nem jelent gazdasági válságot – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!