Mugur Isărescu bejelentése szerint már most alulról súrolja a 4 százalékot a román jegybank új inflációs célja
Fotó: Radu Tuta/Agerpres
A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 3,7 százalékról 3,9 százalékra emelte a 2026 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, és arra számít, hogy az éves infláció 2027 végére 2,7 százalékra csökken – jelentette be szerdán Mugur Isărescu jegybankelnök a központi pénzintézet legfrissebb negyedéves inflációs jelentését ismertető sajtótájékoztatón.
2026. február 18., 15:022026. február 18., 15:02
2026. február 18., 16:122026. február 18., 16:12
Mugur Isărescu rámutatott: az inflációs pálya alakulását rövid távon elsősorban az energiaárak befolyásolják.
– idézte az Agerpres Isărescu szavait. A jegybankelnök arra utalt, hogy a kormány április elseje után is korlátozni készül a lakossági földgáz árát. Jelezte: ha a kormány fenntartja a gázárplafont, az infláció „összeomlik”, a jelenlegi több mint 9 százalékról „néhány hónap alatt” 3 százalékra csökkenhet.
A tavaly decemberi 9,69 százalékról idén januárban 9,62 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Isărescu közölte egyúttal, hogy a BNR prognózisa szerint a havi infláció a következő időszakban 0,3–0,4 százalék körül alakul, ami éves szinten mintegy 4 százalékos ütemnek felel meg,
Reagált ugyanakkor azokra a bírálatokra is, amelyek szerint a BNR az elmúlt években nem érte el inflációs célját. „Valóban, négy éve nem teljesítjük az inflációs célt. De ne felejtsük el, min ment keresztül ez az ország: világjárvány, a szomszédban zajló háború, energiaválság és egy elhúzódó választási időszak politikai feszültségekkel. Újabb válságra nincs szükségünk” – szögezte le Mugur Isărescu.
A jegybanki kormányzó arról is beszélt, hogy Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt. Mugur Isărescu hangsúlyozta, hogy a hiány mérséklése alapfeltétel, és nem könnyű feladat. Megjegyezte, hogy amíg a deficit magas, az infláció is viszonylag magasabb marad, ezért a makrogazdasági egyensúly helyreállítása nélkül nem lehet céldátumot kitűzni az euró bevezetésére.
„Ezért a hiány és az államadósság kérdését komolyan és felelősen kell kezelni” – jelentette ki. A jegybank vezetője beszélt arról is, hogy a GDP-arányos államadósság 60 százalék alá szorításához Romániának több éven át 3 százalék alatti költségvetési hiányt kell fenntartania.
Emlékeztetett arra, hogy a BNR korábban aktívan készült az euró bevezetésére, és egészen 2018-ig működött egy erre létrehozott országos bizottság. A folyamat azonban a későbbi válságok – a világjárvány és a háború – miatt háttérbe szorult – magyarázta Isărescu, hangsúlyozva, hogy a jegybank továbbra is támogatja Románia euróövezeti csatlakozását, de csak reális és fenntartható gazdasági feltételek mellett.
Az árnyomás továbbra is magas, és az infláció látványos lassulása csak az év második felében következhet be – így értékeltek közgazdászok.
Az idei év egyfajta tükörképe lehet a 2025-ösnek – szögezte le a Krónika megkeresésére Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közzétette az energiaügyi minisztériumazt a rendelettervezetet, amely azt rögzíti, hogy a jelenlegi árkorlátozási és kompenzációs rendszer lejárta után hogyan alakulnak majd a földgázpiacon a háztartási végfelhasználókra alkalmazandó intézkedések.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu a román euró esetleges bevezetése kapcsán.
Egyáltalán nem elhanyagolható az az összeg, amivel a hagyományos fogyasztók villanyszámláját „terheli meg” a napelemes prosumerek számának robbanásszerű növekedése – állítja az energiaszolgáltatók szövetsége.
A deficitcsökkentő intézkedések terheit a következő időszakban teljes mértékben a közszférának kell viselnie, mégpedig a pazarlás visszaszorításával és szerkezeti reformokkal – jelentette ki Iancu Guda közgazdász, Ilie Bolojan tiszteletbeli tanácsadója.
Akárcsak hétfőn, kedden is gyengült a román fizetőeszköz több fontos devizához képest, Kolozsváron pedig olyan valutaváltó is akad, ahol 5,16 lejt kérnek egy euróért.
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly novemberben az előző havi 1116 milliárd lejről 1121 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Az áram ára a következő időszakban legalább 10–15 százalékkal csökkenhet, a magas tarifák egyik oka Romániában a kereskedelmi piac működése – jelentette be Bogdan Ivan.
A romániai engedélyezett sertés- és sertéshústermelők helyzete kritikus a felvásárlási árak gyors csökkenése miatt, miközben a tényleges termelési költségek emelkednek.
Az árnyomás továbbra is magas, és az infláció látványos lassulása csak az év második felében következhet be – így értékeltek közgazdászok.
Tavaly a bruttó belföldi villamosenergia-fogyasztás 0,9 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 1 százalékkal mérséklődött 2024-hez képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!