Mugur Isărescu bejelentése szerint már most alulról súrolja a 4 százalékot a román jegybank új inflációs célja
Fotó: Radu Tuta/Agerpres
A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 3,7 százalékról 3,9 százalékra emelte a 2026 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, és arra számít, hogy az éves infláció 2027 végére 2,7 százalékra csökken – jelentette be szerdán Mugur Isărescu jegybankelnök a központi pénzintézet legfrissebb negyedéves inflációs jelentését ismertető sajtótájékoztatón.
2026. február 18., 15:022026. február 18., 15:02
2026. február 18., 16:122026. február 18., 16:12
Mugur Isărescu rámutatott: az inflációs pálya alakulását rövid távon elsősorban az energiaárak befolyásolják.
– idézte az Agerpres Isărescu szavait. A jegybankelnök arra utalt, hogy a kormány április elseje után is korlátozni készül a lakossági földgáz árát. Jelezte: ha a kormány fenntartja a gázárplafont, az infláció „összeomlik”, a jelenlegi több mint 9 százalékról „néhány hónap alatt” 3 százalékra csökkenhet.
A tavaly decemberi 9,69 százalékról idén januárban 9,62 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Isărescu közölte egyúttal, hogy a BNR prognózisa szerint a havi infláció a következő időszakban 0,3–0,4 százalék körül alakul, ami éves szinten mintegy 4 százalékos ütemnek felel meg,
Reagált ugyanakkor azokra a bírálatokra is, amelyek szerint a BNR az elmúlt években nem érte el inflációs célját. „Valóban, négy éve nem teljesítjük az inflációs célt. De ne felejtsük el, min ment keresztül ez az ország: világjárvány, a szomszédban zajló háború, energiaválság és egy elhúzódó választási időszak politikai feszültségekkel. Újabb válságra nincs szükségünk” – szögezte le Mugur Isărescu.
A jegybanki kormányzó arról is beszélt, hogy Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt. Mugur Isărescu hangsúlyozta, hogy a hiány mérséklése alapfeltétel, és nem könnyű feladat. Megjegyezte, hogy amíg a deficit magas, az infláció is viszonylag magasabb marad, ezért a makrogazdasági egyensúly helyreállítása nélkül nem lehet céldátumot kitűzni az euró bevezetésére.
„Ezért a hiány és az államadósság kérdését komolyan és felelősen kell kezelni” – jelentette ki. A jegybank vezetője beszélt arról is, hogy a GDP-arányos államadósság 60 százalék alá szorításához Romániának több éven át 3 százalék alatti költségvetési hiányt kell fenntartania.
Emlékeztetett arra, hogy a BNR korábban aktívan készült az euró bevezetésére, és egészen 2018-ig működött egy erre létrehozott országos bizottság. A folyamat azonban a későbbi válságok – a világjárvány és a háború – miatt háttérbe szorult – magyarázta Isărescu, hangsúlyozva, hogy a jegybank továbbra is támogatja Románia euróövezeti csatlakozását, de csak reális és fenntartható gazdasági feltételek mellett.
Az árnyomás továbbra is magas, és az infláció látványos lassulása csak az év második felében következhet be – így értékeltek közgazdászok.
Az idei év egyfajta tükörképe lehet a 2025-ösnek – szögezte le a Krónika megkeresésére Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!