Fotó: Haáz Vince
Négy forgatókönyvet javasolt a Világbank a bukaresti hatóságoknak a különleges nyugdíjak kérdésének rendezése érdekében, ezek között szerepel a juttatások eltörlése, befagyasztása és reformja is. Miközben a speciális illetmények ügyének megoldásától függ a román helyreállítási terv (PNRR) következő tételének kifizetése, Adrian Câciu pénzügyminiszter azt állítja, máris sikerült teljesíteni a vállalás egy részét, miután GDP-arányosan már három éve folyamatosan csökkennek a különnyugdíjakkal járó kiadások.
2023. február 27., 17:062023. február 27., 17:06
2023. február 27., 18:092023. február 27., 18:09
Közzétett egy kivonatot a bukaresti munkaügyi minisztérium a Világbank jelentéséből, amely a washingtoni székhelyű pénzintézet szakembereinek a különleges nyugdíjakként emlegetett szolgálati nyugdíjak jövőjére vonatkozó javaslatait tartalmazza. A forgatókönyvek azonban nem térnek ki a honatyák és a polgármesterek juttatásaira.
Az első forgatókönyv valamennyi szolgálati nyugdíj azonnali eltörlését szorgalmazza, vagy a speciális juttatások megszüntetését mindazok esetében, akik még nem szereztek annyi szolgálati időt, amely az adott időpontban feljogosítaná őket ezekre a juttatásokra. Ugyanezt a szabályt lehetne alkalmazni azokra is, akik az adott időpontban csak minimális speciális szolgálati nyugdíjjal rendelkeztek.
mivel létezik precedens arra vonatkozóan, amikor hasonló próbálkozást alkotmánybírósági ítéletekkel lehetetlenítettek el. Nem világos, hogy egy újabb hasonló próbálkozás sikerrel járhat-e. Ráadásul az említett kategóriákba tartozó munkavállalók nagy része már jogosult a nyugdíjra” – állapítja meg a jelentés.
A második forgatókönyv szerint valamennyi szolgálati nyugdíjat be kell fagyasztani. Ez a lehetőség a juttatások halmozásának jövőbeni leállítására vonatkozik, anélkül, hogy a már megszerzett jogokat érintené.
Azok esetében azonban, akik az adott időpontban nem teljesítik a nyugdíjba vonulási feltételeket, teljes egészében eltörlik a különleges nyugdíjra való jogosultságot” – javasolja a nemzetközi pénzintézet dokumentuma.
A harmadik forgatókönyv az újonnan csatlakozók számára új referenciahatárt feltételez. Egy bizonyos időpont után
„Ez a megközelítés diszkriminációt eredményezhet a hasonló helyzetben lévő munkavállalók között. Két azonos pozícióban lévő munkavállaló jelentősen eltérő nyugdíjra lehet jogosult, pusztán attól függően, hogy mikor alkalmazták őket” – irányítja rá a figyelmet a Világbank.
A különleges nyugdíjak rendszerének átfogó reformját vázolja fel a világbanki jelentésben szereplő negyedik forgatókönyv.
„A kormány által a 2023/4-es számú törvényben megfogalmazott verzió: figyelembe véve, hogy a speciális nyugdíjak teljes megszüntetése vagy befagyasztása politikai szempontból nem kívánatos és/vagy nem kivitelezhető, illetve hogy az újonnan csatlakozók számára egy másik nyugdíjrendszer kialakítása nem megvalósítható, akkor a legjobb megközelítés a szolgálati nyugdíjak reformja lenne.
– áll a munkaügyi minisztérium közleményében.
Törvénytervezet készül a különnyugdíjakról, egyeztetések zajlanak erről az Európai Bizottsággal – mondta hétfőn a munkaügyi miniszter.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy a törvénytervezet fő célja a hatékonyság (a költségvetési kiadások csökkentése) és a szolgálati nyugdíj rendszerével való visszaélés lehetőségének kiküszöbölése. Aláhúzzák: a törvénytervezet rendelkezései egyebek mellett összehangolják az érintett szakmákban a minimális szolgálati időt, egységesítik a kereseti referencia-időszakot valamennyi szolgálati nyugdíj esetében, és ami a legfontosabb, megszüntetik a rendszerrel való visszaélések legnyilvánvalóbb lehetőségeit (például a bírák esetében a szakmán kívüli szolgálati idő figyelembe vételét, valamint annak a lehetőségét, hogy a nettó fizetés 100 százalékát meghaladó nyugdíjat kaphassanak az érintettek.
Éppen ezért úgy vélik, hogy a 2023/4-es törvény teljesíti az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállaltakat.
Mint ismeretes, a bukaresti kormány a helyreállítási alapokhoz való hozzáférés érdekében vállalta a különleges nyugdíjak reformját, ettől függ a következő, 3 milliárd eurós tétel folyósítása. A reform egyik fő pillére, hogy csökkenti az ezzel járó kiadások arányát a román össztermékben (GDP), illetve hogy bevezeti a hozzájárulás elvét. A vonatkozó törvényt a Nicolae Ciucă vezette kabinet még decemberben elfogadta, jelenleg a parlamentben várja, hogy elfogadják.
Jóváhagyta szerdai ülésén a bukaresti kormány a nem járulékalapú, úgynevezett különnyugdíjakról szóló törvénytervezetet.
Eközben Adrian Câciu pénzügyminiszter máris azt mondja, hogy sikerült teljesíteni a vállalást, miután GDP-arányosan már három éve folyamatosan csökkennek a különnyugdíjakkal járó kiadások. A tárcavezető a Prima News vasárnap esti műsorában úgy nyilatkozott, a speciális nyugdíjakra a hazai össztermék 0,78 százaléka megy el, ami amúgy közel 11 milliárd lejt jelent.
Ehhez képest 2020-ban a GDP 0,96, 2021-ben 0,93, 2022-ben 0,84 százalékát fordították erre a célra.
Adrian Câciu pénzügyminiszter szerint a speciális nyugdíjakra a román GDP 0,78 százaléka, 2,2 milliárd euró megy el évente
Fotó: Gov.ro
és maradnak még olyan rendezni való dolgok, mint a szolgálati idő vagy a hozzájárulás-alapú juttatás, amelyeket belefoglaltak a Világbankkal egyeztetés alatt álló tervezetbe. „Megkaptam én is a Világbank jelentését, részletesen el akarom olvasni” – nyilatkozta a szociáldemokrata (PSD) miniszter. Jelezte egyúttal: Marius Budăi munkaügyi miniszter a héten fog egyeztetni a téma kapcsán az Európai Bizottság illetékeseivel. Arra a kérdésre, hogy a parlament mikor fogja elfogadni a törvénytervezetet, Câciu így felelt: „azt hiszem, márciusban”.
Közel tízezren jogosultak Romániában különleges nyugdíjra a decemberi adatok szerint.
A bukaresti kormány által decemberben elfogadott, a nem járulékalapú nyugdíjak reformjáról szóló törvénytervezet egyebek mellett leszögezi, hogy a juttatás összege nem haladhatja meg a nyugdíjas aktív munkavállalóként kapott fizetését. A reformterv a bírák és ügyészek, az alkotmánybírák, a számvevőszék személyzete, a diplomaták, a polgári légiközlekedési személyzet, a parlamenti köztisztviselők különnyugdíját, valamint a katonai nyugdíjakat hivatott szabályozni. A hazai igazságszolgáltatásban tavaly nyugállományba vonulási hullámot váltottak ki azok a kiszivárgott kormányzati szándékok, miszerint megvonhatják, de legalábbis csökkenthetik a speciális nyugdíjukat, valamint megemelhetik a nyugdíjkorhatárukat. Bírák és ügyészek tömegei nyújtották be nyugdíjazási kérvényüket annak érdekében, hogy rájuk még a mostani szabályok vonatkozzanak.
Nicolae Ciucă liberális miniszterelnök korábban többször leszögezte a témában folytatott vita során, hogy kormánya a továbbiakban is fenntartja a brüsszeli illetékesekkel folytatott tárgyalások során álláspontját, miszerint a katonai nyugdíj szolgálati nyugdíjnak minősül, nem tartozik a különnyugdíjak kategóriájába. A korábban védelmi miniszteri mandátumot betöltő, 2015 és 2019 között a román hadsereg vezérkari főnökeként tevékenykedő Ciucă egyébként személyesen érintett az ügyben, a nyugalmazott hadseregtábornok ugyanis 18 ezer lejes szolgálati nyugdíjt kap havonta. Felesége a hadsereg egykori alkalmazottjaként 4900 lejes speciális illetményben részesül. Az általa vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) korábban még arra tett ígéretet, hogy megszüntetik a speciális törvények, és a nem hozzájárulás alapján kiszámolt különleges nyugdíjakat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!