Fotó: Pixabay.com
Öt-hat hónapot kell várnia egy fülöp-szigeteki vendégmunkásnak, hogy a román hatóságok engedélyt adjanak neki a beutazásra, miközben Magyarországon ez az időszak nem több 45 napnál – nyilatkozta az egyik legnagyobb munkaközvetítő képviselője, aki a bürokrácia leépítését sürgette.
2023. november 11., 10:522023. november 11., 10:52
Yosef Gavriel Peisakh, a Work from Asia nevű cég vezetője a Wall-street.ro portál szerint úgy fogalmazott, több tárgyalást is folytatott Manilában, az ázsiai ország fővárosában azzal a céllal, hogy valamilyen módon lerövidítsék a munkavállalási vízum kiadásának folyamatát. Hiszen az illetékes szerint
Az állásközvetítő menedzsere jelezte, hogy a több mint 110 millió lakossal rendelkező szigetállam a maga részéről mindent megtesz: külön hatóságot hozott létre a külföldi munkára jelentkező állampolgáraik támogatása érdekében. A modellértékűnek nevezett rendszer a célországban sem hagyja magukra a filippínókat: figyelemmel követik munkakörülményeiket, hogy nem sérülnek-e jogaik. Az állásközvetítő cégeket szigorú ellenőrzésnek vetik alá, pénzügyi garanciavállalást is megkövetelnek tőlük az esetleges visszaélések esetére.
Yosef Gavriel Peisakh szerint Romániában állandó az igény a fülöp-szigeteki vendégmunkásokra, az utóbbi időben a különböző házimunkák terén nőtt valamelyest a kereslet. Bár a román nagykövetség munkatársai mindent megtesznek annak érdekében, hogy zökkenőmentes legyen a vízumkiadás, az igénylések nagy mennyisége meghaladja a külképviselet kapacitását, a folyamatot egyetlen konzulnak kell irányítania. A Work From Asia vezetője szerint az lenne a megoldás, ha a román külügyminisztérium külsősre bízná az iratcsomók feldolgozását, a konzul által vezetett munkacsoportnak pedig csak ellenőriznie-jóváhagynia kellene az igényléseket.
Mint ismeretes, a rengeteg papírmunka és várakozás nemcsak a Fülöp-szigetekről érkezők nagy baja, szinte valamennyi „felkapott” munkaerőadó ázsiai országban ugyanerre panaszkodnak, akárcsak az egyre nagyobb emberhiánnyal küzdő romániai vállalkozások. A bukaresti hatóságok idén is 100 ezer külföldi munkás fogadására adtak engedélyt, azonban a bürokrácia megnehezíti érkezésüket.
Másik nagy probléma, hogy a sikeresen alkalmazott ázsiaiak jelentős hányada rövid idő elteltével lelép, abban a reményben, hogy sikerül Nyugatra jutnia, ahol még több pénzt kereshet. A magyar–román határon havonta több száz illegális határátlépőt kapcsolnak le, és ki tudja, hánynak sikerül továbbállnia. A feltartóztatott törvénysértők számottevő része hivatalos formában tartózkodott Romániában.
A bukaresti kormány nem tudja, hogy az Európai Unión kívülről a munkaerőhiány miatt behozott külföldi vendégmunkások közül hány távozott akár legálisan, akár illegálisan Romániából – írta szerdán az Economedia.ro gazdasági portál.
Több ezer vendégmunkás dolgozik jelenleg Arad megyében, de a térségben így is nagy a munkaerőhiány, ezért a hatóságok az ázsiai munkaerő további, tömeges importálásával „fognák meg” az újabb befektetőket.
Románia gazdasága folyamatosan bővült az elmúlt évtizedben, és hamarosan oda jut, mint Olaszország a hetvenes években: az elvándorlók országából a bevándorlók országává válik – olvasható a The Economist című neves brit újság riportjában.
Meghaladta az ezer eurót tavaly az építőipari munkások nettó átlagfizetése Romániában, a vállalkozások mégis óriási munkaerőhiánnyal küzdenek, akárcsak a gazdaság más húzóágazatai.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!