
A román–magyar határon rendszeresen feltartóztatnak illegális határátkelőket, de arról nincs adat, hány vendégmunkásnak sikerül odébbállnia
Fotó: Román határrendészet
A bukaresti kormány nem tudja, hogy az Európai Unión kívülről a munkaerőhiány miatt behozott külföldi vendégmunkások közül hány távozott akár legálisan, akár illegálisan Romániából – írta szerdán az Economedia.ro gazdasági portál.
2023. szeptember 13., 20:232023. szeptember 13., 20:23
2023. szeptember 13., 20:272023. szeptember 13., 20:27
A lap azt követően kért adatokat a jelenségről a román hatóságoktól, hogy – a bevándorlók útját és az alkalmazásukkal járó egyéb költségeket kifizető – román munkáltatóktól úgy értesült: jelenséggé vált, hogy a vendégmunkások magasabb bérért továbbmennek más európai uniós országokba, amelyeknek nem érdekük visszaküldeni őket, mert ott is szükség van a munkaerőre. A lap megkeresésére a határrendőrség azt közölte, hogy augusztus végéig 78 ezer nem európai uniós állampolgár lépett be Románia területére – közölte az MTI.
Az idegenrendészeti ügyekben illetékes bevándorlási hivatal (IGI), valamint a munkaügyi minisztérium erről annyit közölt, hogy szeptember elsején 118 084, EU-n kívülről érkező külföldinek volt érvényes munkaszerződése Romániában, de az országba vendégmunkásként érkezett és időközben távozott külföldiekről nem tudtak adatokat szolgáltatni.
Az Economedia.ro egy építőipari vállalkozót idéz, aki azt állítja, hogy az utolsó két évben jelenséggé vált a román cégekhez harmadik országokból érkező munkavállalók illegális továbbutazása Nyugatra, kiváltképp a pakisztáni, a bangladesi és a vietnami állampolgárok körében. „A mi cégünknek nagyon rossz tapasztalata van például a pakisztániakkal: több mint 75 százalékuk két hónapon belül megszökött” – idézte a lap Cristian Erbașut. A vállalkozó hozzátette, hogy – bár hivatalosan nem ismerik el – szerinte a nyugati országoknak szükségük van a hozzájuk illegálisan érkező munkaerőre, és szinte semmit sem tesznek azért, hogy vissza kelljen térniük Romániába.
Erbașu szerint a román munkaerőpiacra érkezett távol-keletiek elvándorlása még inkább fel fog erősödni, ha Romániát felveszik a schengeni övezetbe, mert akkor már legálisan elhagyhatják az országot a romániainál két-háromszor nagyobb nyugati bérek reményében.
Az Economedia felidézte: 2020 óta két és félszeresére nőtt a Romániába érkező, nem EU-s külföldi munkavállalók száma. A munkaszerződéssel rendelkező csaknem 80 ezer külföldin kívül mintegy 50 ezer külföldi álláskeresőnek van tartózkodási engedélye Romániában. A lap megjegyzi: míg a jelenleg érvényes 130 ezer engedély közül a legtöbbet nepáli, Srí Lanka-i, indiai és bangladesi állampolgároknak bocsátották ki, tíz éve kevesebb mint 11 ezer harmadik országbeli külföldi tartózkodott legálisan Romániában, többségük Moldovából, Törökországból, Kínából vagy az Egyesült Államokból érkezett. Románia az utóbbi tíz évben 212 ezer tartózkodási engedélyt bocsátott ki nem európai uniós állampolgárok számára.
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
szóljon hozzá!