
Fotó: Pixabay.com
Románia gazdasága folyamatosan bővült az elmúlt évtizedben, és hamarosan oda jut, mint Olaszország a hetvenes években: az elvándorlók országából a bevándorlók országává válik – olvasható a The Economist című neves brit újság riportjában.
2023. május 03., 22:012023. május 03., 22:01
A gazdasági lap összeállításában kiemelik, tavaly 4,7 százalékos volt a romániai gazdasági növekedés; miközben 2010-ben az egy főre jutó bruttó hazai termék az Európai Unióban jegyzett GDP 53 százalékát tette ki, 2021-ben már 74 százalékon állt. Csakhogy időközben a lakosság az 1990-ben jegyzett 23,2 millióról 19 millióra apadt: 1989 után drasztikusan csökkent a gyermekvállalási kedv, több millióan pedig elvándoroltak az országból, amely így jelenleg jelentős munkaerőhiánnyal küzd.
A brit újság cikkében megállapítják: a szállodák, a bárok és vendéglők is munkásokat keresnek, de a legnagyobb hiány az építőiparban tapasztalható. Megszólaltatják egy vállalkozás vezetőjét, aki 350 alkalmazottat foglalkoztat, közülük pedig 200 külföldi, nagyrészt Sri Lanka-iak és vietnámiak.
Alexandru Băiculescu szerint munkaerő-közvetítőkön keresztül érkeztek, de a romániai bürokrácia nem bírja el a nagy kereslet okozta nyomást, ezért sokan út közben „elvesznek”, mások „lecsapnak” rájuk – például az Egyesült Arab Emirátusokban –, míg romániai vízumukra várnak. A vállalkozó hozzátette:
Adriana Iftime, az építőipari munkaadók szövetségének elnöke szerint csak az ágazatban 100 ezer új munkásra lenne szükség 2024-ig. Nem véletlen, hiszen Románia 27 milliárd eurós támogatást kap az uniós finanszírozású helyreállítási terv révén – amelyből 17 milliárd infrastruktúrafejlesztésre megy –, egyéb forrásokat is figyelembe véve pedig 2027-ig mintegy 80 milliárd eurót hívhat le. Hiába azonban a rengeteg pénz, a nagyberuházásokat meg is kell valósítania valakinek.

Meghaladta az ezer eurót tavaly az építőipari munkások nettó átlagfizetése Romániában, a vállalkozások mégis óriási munkaerőhiánnyal küzdenek, akárcsak a gazdaság más húzóágazatai.
Az Economist cikkében emlékeztetnek, hogy miközben 2017-ben még csupán 3000 külföldi dolgozót fogadhattak hivatalosan a romániai cégek, idén 100 ezer főnek adhatnak munkát. Oana Țoiu, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, a parlament munkaügyi bizottságának tagja úgy fogalmazott a lapnak, hogy a vendégmunkások gyors megoldást jelentenek, viszont sok helyet az országon belül élők is elfoglalhatnának, ha a társadalombiztosítási rendszer és a „büntető” adózás nem tenné vállalhatatlanná a részmunkaidőt, főleg a kisgyermekes anyák számára. A politikus szerint óriási potenciál rejlik abban, hogy bizonyos itthoni rétegek számára vonzóvá tegyék a felkínált állások egy részének betöltését.
54 765-en az Unió más tagállamában születtek. A számok nem tartalmazzák a mintegy 200 ezer, a szomszédos Moldovai Köztársaságból bevándoroltakat – akik közül sokan román állampolgársággal is rendelkeznek –, illetve a mintegy 113 ezer itt tartózkodó ukrajnai menekültet.
Az ENSZ migrációs szervezetének bukaresti képviselője, Mircea Mocanu úgy fogalmazott: 2030-ra – a moldovaiakat leszámítva – mintegy 600 ezer külföldi vendégmunkás fog Romániában élni.
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
szóljon hozzá!