Kiszolgálás. Ázsiai vendégmunkások tömeges importjával csábítanák Aradra a befektetőket
Fotó: Pixabay
Több ezer vendégmunkás dolgozik jelenleg Arad megyében, de a térségben így is nagy a munkaerőhiány, ezért a hatóságok az ázsiai munkaerő további, tömeges importálásával „fognák meg” az újabb befektetőket.
2023. május 28., 10:382023. május 28., 10:38
Jelenleg több mint 3000 Srí Lanka-i vendégmunkás dolgozik Arad megyében, de rajtuk kívül számos vietnami, pakisztáni, indiai és bangladesi munkavállaló is ott keresi meg kenyerét – olvasható az Adevărul portálján. A bukaresti központú lap beszámolójából kiderül, a partiumi városban három, ázsiai vendégmunkások importjával foglalkozó helyi cég működik, és egy hasonló profilú nemzetközi vállalkozás is a Maros-parti településre költözteti székhelyét a román fővárosból.
„Sok befektető teszteli az aradi piacot. Nagy vállalkozásokról van szó, amelyek Romániába költöznének Ázsiából vagy Nyugatról, de Aradon megijeszti őket az alacsony munkanélküliségi ráta, amely egy százalék körül mozog. Az kérdezik, ilyen körülmények között honnan szereznek munkaerőt” – vázolta a megyei kereskedelmi és iparkamara vezetője. Gheorghe Seculici jelezte, a helyzet tisztázása, a munkaerő-potenciál bemutatása érdekében júniusban konferenciát szerveznek, amelyen befektetők, humánerőforrás-szakemberek és a helyi hatóságok képviselői vesznek részt.
Iustin Cionca, az Arad Megyei Tanács elnöke az Adevărul szerint megerősítette: számos nagy befektetővel tárgyalt az elmúlt időszakban, és tényleg a munkaerőhiány miatt aggódnak a leginkább. „Valóba probléma, de találtunk megoldást. Egyeztettünk nemzetközi állás- és munkaerő-közvetítő cégekkel, amelyek Ázsiából vagy a világ más tájairól, Kelet-Európából, a Balkánról mozgósítanak dolgozókat. Így a befektetők hozzájuk fordulhatnak” – jelentette ki a liberális politikus.
„Nemzetköziesítő”. Iustin Cionca Arad megyei tanácselnök
Fotó: Facebook/Cionca Iustin
Cionca szerint a dolgozni akaró aradiak dolgoznak: kevés helyen történik meg Romániában, hogy ezért sokan éjjel ébrednek, bizonyos esetekben 50 kilométereket is ingáznak. De szükség van „külső segítségre” is.
– szögezte le a megyei tanács elnöke. – Szorgos emberek, aki elhagyták otthonukat, hogy dolgozzanak, innen segítsék családjukat. Nem kell tartani tőlük, ahogy a nyugatiaknak sem kell emigrált honfitársainktól.”
Mint ismeretes, idén – tavalyhoz hasonlóan – 100 ezer, az Európai Unión kívülről érkező külföldi állampolgár vállalhat munkát Romániában, a cégek pedig élnek is a lehetőséggel, mivel a gazdaság számos ágazatában – többek között az építőiparban és a vendéglátásban – is munkaerőhiány jellemző. Sokakat meg is lepett, hogy a bukaresti kormány idénre is 100 ezerben határozta meg a létszámot, a versenyszféra képviselői 130 ezres keretre számítottak. Ám szakértők szerint a román kormány nem akarja, vagy legalábbis nem vállalja a felelősséget azokért az esetleges társadalmi feszültségekért, amelyeket egy küszöbön álló gazdasági válság kapcsán a külföldi vendégmunkások még nagyobb beáramlása okozhat.
Mivel a hazai munkaerő elvándorlása továbbra is hátrányosan érinti a romániai vállalatokat, a cégek továbbra is képzett és képzetlen munkaerőt „importálnak” más országokból.
Egyébként Arad megye lakossága a tavalyi népszámlálás részleges adatai szerint 20 486 fővel, 410 143-ra csökkent a 2011-es cenzus hivatalos adataihoz képest. Utóbbiak szerint, tehát 12 évvel ezelőtt 84 százalékban románok, 9 százalékban magyarok lakták (szám szerint 37 067-en), ezer lélek fölötti közösséggel még a romák (16 546), a szlovákok (4444), a németek (2956) és az ukránok (1295) rendelkeztek.
Románia gazdasága folyamatosan bővült az elmúlt évtizedben, és hamarosan oda jut, mint Olaszország a hetvenes években: az elvándorlók országából a bevándorlók országává válik – olvasható a The Economist című neves brit újság riportjában.
Meghaladta az ezer eurót tavaly az építőipari munkások nettó átlagfizetése Romániában, a vállalkozások mégis óriási munkaerőhiánnyal küzdenek, akárcsak a gazdaság más húzóágazatai.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rátámadtak egy testnevelő tanárra egy ötödik osztályos tanuló szülei szerdán Temesváron, miután a pedagógus rendreutasította gyermeküket a tanórai viselkedése miatt.
Nemzetközi turisztikai sikertörténetként népszerűsítik a Via Transilvanicát, miközben az útvonalon évek óta gondot jelentenek az agresszív pásztorkutyák, amelyek miatt maguk a szervezők is hatósági segítséget kértek korábban.
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.
A Malom-barlang eddig nem szerepelt a kirándulók számára ajánlott útvonalak között, mostantól azonban kiépített ösvényen érhető el.
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!