Kiszolgálás. Ázsiai vendégmunkások tömeges importjával csábítanák Aradra a befektetőket
Fotó: Pixabay
Több ezer vendégmunkás dolgozik jelenleg Arad megyében, de a térségben így is nagy a munkaerőhiány, ezért a hatóságok az ázsiai munkaerő további, tömeges importálásával „fognák meg” az újabb befektetőket.
2023. május 28., 10:382023. május 28., 10:38
Jelenleg több mint 3000 Srí Lanka-i vendégmunkás dolgozik Arad megyében, de rajtuk kívül számos vietnami, pakisztáni, indiai és bangladesi munkavállaló is ott keresi meg kenyerét – olvasható az Adevărul portálján. A bukaresti központú lap beszámolójából kiderül, a partiumi városban három, ázsiai vendégmunkások importjával foglalkozó helyi cég működik, és egy hasonló profilú nemzetközi vállalkozás is a Maros-parti településre költözteti székhelyét a román fővárosból.
„Sok befektető teszteli az aradi piacot. Nagy vállalkozásokról van szó, amelyek Romániába költöznének Ázsiából vagy Nyugatról, de Aradon megijeszti őket az alacsony munkanélküliségi ráta, amely egy százalék körül mozog. Az kérdezik, ilyen körülmények között honnan szereznek munkaerőt” – vázolta a megyei kereskedelmi és iparkamara vezetője. Gheorghe Seculici jelezte, a helyzet tisztázása, a munkaerő-potenciál bemutatása érdekében júniusban konferenciát szerveznek, amelyen befektetők, humánerőforrás-szakemberek és a helyi hatóságok képviselői vesznek részt.
Iustin Cionca, az Arad Megyei Tanács elnöke az Adevărul szerint megerősítette: számos nagy befektetővel tárgyalt az elmúlt időszakban, és tényleg a munkaerőhiány miatt aggódnak a leginkább. „Valóba probléma, de találtunk megoldást. Egyeztettünk nemzetközi állás- és munkaerő-közvetítő cégekkel, amelyek Ázsiából vagy a világ más tájairól, Kelet-Európából, a Balkánról mozgósítanak dolgozókat. Így a befektetők hozzájuk fordulhatnak” – jelentette ki a liberális politikus.
„Nemzetköziesítő”. Iustin Cionca Arad megyei tanácselnök
Fotó: Facebook/Cionca Iustin
Cionca szerint a dolgozni akaró aradiak dolgoznak: kevés helyen történik meg Romániában, hogy ezért sokan éjjel ébrednek, bizonyos esetekben 50 kilométereket is ingáznak. De szükség van „külső segítségre” is.
– szögezte le a megyei tanács elnöke. – Szorgos emberek, aki elhagyták otthonukat, hogy dolgozzanak, innen segítsék családjukat. Nem kell tartani tőlük, ahogy a nyugatiaknak sem kell emigrált honfitársainktól.”
Mint ismeretes, idén – tavalyhoz hasonlóan – 100 ezer, az Európai Unión kívülről érkező külföldi állampolgár vállalhat munkát Romániában, a cégek pedig élnek is a lehetőséggel, mivel a gazdaság számos ágazatában – többek között az építőiparban és a vendéglátásban – is munkaerőhiány jellemző. Sokakat meg is lepett, hogy a bukaresti kormány idénre is 100 ezerben határozta meg a létszámot, a versenyszféra képviselői 130 ezres keretre számítottak. Ám szakértők szerint a román kormány nem akarja, vagy legalábbis nem vállalja a felelősséget azokért az esetleges társadalmi feszültségekért, amelyeket egy küszöbön álló gazdasági válság kapcsán a külföldi vendégmunkások még nagyobb beáramlása okozhat.
Mivel a hazai munkaerő elvándorlása továbbra is hátrányosan érinti a romániai vállalatokat, a cégek továbbra is képzett és képzetlen munkaerőt „importálnak” más országokból.
Egyébként Arad megye lakossága a tavalyi népszámlálás részleges adatai szerint 20 486 fővel, 410 143-ra csökkent a 2011-es cenzus hivatalos adataihoz képest. Utóbbiak szerint, tehát 12 évvel ezelőtt 84 százalékban románok, 9 százalékban magyarok lakták (szám szerint 37 067-en), ezer lélek fölötti közösséggel még a romák (16 546), a szlovákok (4444), a németek (2956) és az ukránok (1295) rendelkeztek.
Románia gazdasága folyamatosan bővült az elmúlt évtizedben, és hamarosan oda jut, mint Olaszország a hetvenes években: az elvándorlók országából a bevándorlók országává válik – olvasható a The Economist című neves brit újság riportjában.
Meghaladta az ezer eurót tavaly az építőipari munkások nettó átlagfizetése Romániában, a vállalkozások mégis óriási munkaerőhiánnyal küzdenek, akárcsak a gazdaság más húzóágazatai.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!