Kiszolgálás. Ázsiai vendégmunkások tömeges importjával csábítanák Aradra a befektetőket
Fotó: Pixabay
Több ezer vendégmunkás dolgozik jelenleg Arad megyében, de a térségben így is nagy a munkaerőhiány, ezért a hatóságok az ázsiai munkaerő további, tömeges importálásával „fognák meg” az újabb befektetőket.
2023. május 28., 10:382023. május 28., 10:38
Jelenleg több mint 3000 Srí Lanka-i vendégmunkás dolgozik Arad megyében, de rajtuk kívül számos vietnami, pakisztáni, indiai és bangladesi munkavállaló is ott keresi meg kenyerét – olvasható az Adevărul portálján. A bukaresti központú lap beszámolójából kiderül, a partiumi városban három, ázsiai vendégmunkások importjával foglalkozó helyi cég működik, és egy hasonló profilú nemzetközi vállalkozás is a Maros-parti településre költözteti székhelyét a román fővárosból.
„Sok befektető teszteli az aradi piacot. Nagy vállalkozásokról van szó, amelyek Romániába költöznének Ázsiából vagy Nyugatról, de Aradon megijeszti őket az alacsony munkanélküliségi ráta, amely egy százalék körül mozog. Az kérdezik, ilyen körülmények között honnan szereznek munkaerőt” – vázolta a megyei kereskedelmi és iparkamara vezetője. Gheorghe Seculici jelezte, a helyzet tisztázása, a munkaerő-potenciál bemutatása érdekében júniusban konferenciát szerveznek, amelyen befektetők, humánerőforrás-szakemberek és a helyi hatóságok képviselői vesznek részt.
Iustin Cionca, az Arad Megyei Tanács elnöke az Adevărul szerint megerősítette: számos nagy befektetővel tárgyalt az elmúlt időszakban, és tényleg a munkaerőhiány miatt aggódnak a leginkább. „Valóba probléma, de találtunk megoldást. Egyeztettünk nemzetközi állás- és munkaerő-közvetítő cégekkel, amelyek Ázsiából vagy a világ más tájairól, Kelet-Európából, a Balkánról mozgósítanak dolgozókat. Így a befektetők hozzájuk fordulhatnak” – jelentette ki a liberális politikus.
„Nemzetköziesítő”. Iustin Cionca Arad megyei tanácselnök
Fotó: Facebook/Cionca Iustin
Cionca szerint a dolgozni akaró aradiak dolgoznak: kevés helyen történik meg Romániában, hogy ezért sokan éjjel ébrednek, bizonyos esetekben 50 kilométereket is ingáznak. De szükség van „külső segítségre” is.
– szögezte le a megyei tanács elnöke. – Szorgos emberek, aki elhagyták otthonukat, hogy dolgozzanak, innen segítsék családjukat. Nem kell tartani tőlük, ahogy a nyugatiaknak sem kell emigrált honfitársainktól.”
Mint ismeretes, idén – tavalyhoz hasonlóan – 100 ezer, az Európai Unión kívülről érkező külföldi állampolgár vállalhat munkát Romániában, a cégek pedig élnek is a lehetőséggel, mivel a gazdaság számos ágazatában – többek között az építőiparban és a vendéglátásban – is munkaerőhiány jellemző. Sokakat meg is lepett, hogy a bukaresti kormány idénre is 100 ezerben határozta meg a létszámot, a versenyszféra képviselői 130 ezres keretre számítottak. Ám szakértők szerint a román kormány nem akarja, vagy legalábbis nem vállalja a felelősséget azokért az esetleges társadalmi feszültségekért, amelyeket egy küszöbön álló gazdasági válság kapcsán a külföldi vendégmunkások még nagyobb beáramlása okozhat.
Mivel a hazai munkaerő elvándorlása továbbra is hátrányosan érinti a romániai vállalatokat, a cégek továbbra is képzett és képzetlen munkaerőt „importálnak” más országokból.
Egyébként Arad megye lakossága a tavalyi népszámlálás részleges adatai szerint 20 486 fővel, 410 143-ra csökkent a 2011-es cenzus hivatalos adataihoz képest. Utóbbiak szerint, tehát 12 évvel ezelőtt 84 százalékban románok, 9 százalékban magyarok lakták (szám szerint 37 067-en), ezer lélek fölötti közösséggel még a romák (16 546), a szlovákok (4444), a németek (2956) és az ukránok (1295) rendelkeztek.
Románia gazdasága folyamatosan bővült az elmúlt évtizedben, és hamarosan oda jut, mint Olaszország a hetvenes években: az elvándorlók országából a bevándorlók országává válik – olvasható a The Economist című neves brit újság riportjában.
Meghaladta az ezer eurót tavaly az építőipari munkások nettó átlagfizetése Romániában, a vállalkozások mégis óriási munkaerőhiánnyal küzdenek, akárcsak a gazdaság más húzóágazatai.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!