Vágyakozás. Jelentős összeget spórolhatnak meg a jogosultak a magánnyugdíj felvételekor
Fotó: Pixabay
Az új adótörvénykönyv a magánnyugdíjakra is kiveti az egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetésének kötelezettségét, ami a haszonélvezők adóterhének megduplázódásához vezethet, különösen a nagy befizetésekkel rendelkezők esetében. Az átlagos összeget felhalmozó jogosultak számára azonban van egy lehetőség, amely révén elkerülhető az egészségbiztosítás kifizetése. Eddig átlagban több mint 40 ezer lej gyűlt fel egy második pilléres befizető számláján, az összeg harminc év után meghaladhatja a 100 ezer lejt.
2025. július 14., 19:022025. július 14., 19:02
2025. július 14., 19:042025. július 14., 19:04
Miközben jelenleg a nyugdíjak után nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot (román rövidítése CASS) fizetni, az Ilie Bolojan vezette új bukaresti kormány deficitcsökkentési intézkedései között szerepel, hogy augusztus elsejétől a 10 százalékos egészségbiztosítást kiterjesztik a 3000 lejt meghaladó nyugdíjakra is (az említett felső határ feletti összegre). És ez a magánnyugdíjalapokból származó jövedelemre is érvényes.
Mint ismeretes, a romániai nyugdíjrendszer három pilléren alapszik. Az első a kötelező hozzájárulás az állami alaphoz, amely révén alanyi jogon járó, adóból finanszírozott járadék révén lehet majd – elvileg – biztosítani a minimális megélhetés szintjét. A második szintén kötelező, ám az ide utalt összeget magánnyugdíjalap kezeli, tehát nem az állam. A harmadik pillér a fakultatív, önkéntes alapon működő egyéb nyugdíjbiztosítás, amelyet a munkavállaló – vagy bónuszként a munkáltató – fizet tetszés szerint.
Jelenleg a magánnyugdíjpénztárak esetében a felhalmozás során havonta befizetett összegek után nem adózunk, csak az alap által realizált befektetési nyereség, a keletkezett profit adóköteles. Ebből a nyereségből levonják a még adómentes 3000 lejt, a fennmaradó nyereségre pedig 10%-os jövedelemadót vetnek ki. Augusztus 1-jétől azonban képbe jön a 10 százalékos CASS is, ami által a magánnyugdíj-bevételek adója gyakorlatilag megduplázódik: az adóteher 20 százalékos lesz, ami a nettó jövedelemnek a 3000 lejes felső határt meghaladó részét sújtja – magyarázza cikkében az Economica.net portál.
Bár a törvény a magánnyugdíjpénztárak egyösszegű, illetve egyenlő részletekben történő kifizetéseire egyaránt vonatkozik, az ügyfél számláján lévő összegtől függően a haszonélvező bizonyos esetben törvényes módon elkerülheti a CASS fizetését.
Karöltve. A magánnyugdíj fontos kiegészítője lehet az állami juttatásnak
Fotó: Csató Andrea
Az Economica.net példája szerint ha a nyugdíjba vonulás időpontjában mondjuk 31 023,39 lej személyes nettó vagyona van a magánnyugdíjalapban, amiből 18 528 lejt tesznek ki a befizetések, akkor a pénz egy összegben történő kivételekor 10% adót kell fizetnie a nettó nyereség után, valamint 10% egészségbiztosítást a 3000 lejen felüli összeg után. Az említett esetben 1294,54 lejt tesz ki a jövedelemadó és ugyanennyit a CASS, tehát az ügyfél 2.589,08 lejt veszít, és csak 28 433,85 lejt kap kézbe.
Viszont ha a nyugdíjba vonuló polgár úgy dönt, hogy mondjuk 12 egyenlő részletben veszi fel pénzét, a havonta utalandó összeg 2585 lej/hó lesz. És mivel ez a 3000 lejes adómentes felső határ alatt van, akkor már nem kell fizetni utána sem 10%-os jövedelemadót, sem 10%-os CASS-t.
Ez a fontos részletkérdés felülírhatja az eddigi szokásokat, hiszen a nyugdíjaskort elérő befizetők elsöprő többsége eddig egyben vette ki az összeget, amely így nem a mindennapos megélhetésre megy el, hanem például komolyabb egyszeri beruházásra.
Egyébként az idei év első három hónapjában 12 300 haszonélvező jutott hozzá második pilléres megtakarításaihoz, a felhalmozott összeg átlagosan 30 370 lejt tett ki. Ez a szám évről évre nő, ahogy hosszabbodik a befizetési periódus. A kötelező magánnyugdíj pillérének 17 éve alatt (2008-ban vezették be) egy teljes kifutású számlán átlagosan eddig csaknem 43 ezer lej gyűlt össze, és szakemberek szerint
Mint ismeretes, a magánnyugdíjalapok által kezelt pénz a következő években „értékelődhet fel” igazán. Ugyanis már idén elkezdődik mindaz, aminek beláthatatlan következményeivel hosszú évek óta riogatnak: nyugdíjba mennek az úgynevezett dekrétumgeneráció első tagjai. Bár most még csak előre hozott, korengedményes visszavonulásról van szó, és az állami nyugdíjrendszert ostromló igazi nagy roham csak a jövő évtized elején indul, jó tudni, mire számíthatnak az 1960-as évek végén születettek, illetve a náluk jóval fiatalabb generációk hogyan teremthetnek még időben anyagi biztonságot saját maguknak időskorukra. Minderről Bilibok András kolozsvári szaktanácsadót faggattuk egy korábbi interjúnkban.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Idén elkezdődik mindaz, aminek beláthatatlan hatásaival hosszú évek óta riogatnak: nyugdíjba mennek az úgynevezett dekrétumgeneráció első tagjai. Mire számíthatnak az 1960-as évek végén születettek, illetve a náluk jóval fiatalabb generációk? Interjú.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 0,7 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a tavaly októberben várt 1,4 százalékról – derül ki a pénzintézet kedden közzétett jelentéséből.
Idén márciusban 4 684 474 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 3618-cal kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2782 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) hétfőn közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!