Vágyakozás. Jelentős összeget spórolhatnak meg a jogosultak a magánnyugdíj felvételekor
Fotó: Pixabay
Az új adótörvénykönyv a magánnyugdíjakra is kiveti az egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetésének kötelezettségét, ami a haszonélvezők adóterhének megduplázódásához vezethet, különösen a nagy befizetésekkel rendelkezők esetében. Az átlagos összeget felhalmozó jogosultak számára azonban van egy lehetőség, amely révén elkerülhető az egészségbiztosítás kifizetése. Eddig átlagban több mint 40 ezer lej gyűlt fel egy második pilléres befizető számláján, az összeg harminc év után meghaladhatja a 100 ezer lejt.
2025. július 14., 19:022025. július 14., 19:02
2025. július 14., 19:042025. július 14., 19:04
Miközben jelenleg a nyugdíjak után nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot (román rövidítése CASS) fizetni, az Ilie Bolojan vezette új bukaresti kormány deficitcsökkentési intézkedései között szerepel, hogy augusztus elsejétől a 10 százalékos egészségbiztosítást kiterjesztik a 3000 lejt meghaladó nyugdíjakra is (az említett felső határ feletti összegre). És ez a magánnyugdíjalapokból származó jövedelemre is érvényes.
Mint ismeretes, a romániai nyugdíjrendszer három pilléren alapszik. Az első a kötelező hozzájárulás az állami alaphoz, amely révén alanyi jogon járó, adóból finanszírozott járadék révén lehet majd – elvileg – biztosítani a minimális megélhetés szintjét. A második szintén kötelező, ám az ide utalt összeget magánnyugdíjalap kezeli, tehát nem az állam. A harmadik pillér a fakultatív, önkéntes alapon működő egyéb nyugdíjbiztosítás, amelyet a munkavállaló – vagy bónuszként a munkáltató – fizet tetszés szerint.
Jelenleg a magánnyugdíjpénztárak esetében a felhalmozás során havonta befizetett összegek után nem adózunk, csak az alap által realizált befektetési nyereség, a keletkezett profit adóköteles. Ebből a nyereségből levonják a még adómentes 3000 lejt, a fennmaradó nyereségre pedig 10%-os jövedelemadót vetnek ki. Augusztus 1-jétől azonban képbe jön a 10 százalékos CASS is, ami által a magánnyugdíj-bevételek adója gyakorlatilag megduplázódik: az adóteher 20 százalékos lesz, ami a nettó jövedelemnek a 3000 lejes felső határt meghaladó részét sújtja – magyarázza cikkében az Economica.net portál.
Bár a törvény a magánnyugdíjpénztárak egyösszegű, illetve egyenlő részletekben történő kifizetéseire egyaránt vonatkozik, az ügyfél számláján lévő összegtől függően a haszonélvező bizonyos esetben törvényes módon elkerülheti a CASS fizetését.
Karöltve. A magánnyugdíj fontos kiegészítője lehet az állami juttatásnak
Fotó: Csató Andrea
Az Economica.net példája szerint ha a nyugdíjba vonulás időpontjában mondjuk 31 023,39 lej személyes nettó vagyona van a magánnyugdíjalapban, amiből 18 528 lejt tesznek ki a befizetések, akkor a pénz egy összegben történő kivételekor 10% adót kell fizetnie a nettó nyereség után, valamint 10% egészségbiztosítást a 3000 lejen felüli összeg után. Az említett esetben 1294,54 lejt tesz ki a jövedelemadó és ugyanennyit a CASS, tehát az ügyfél 2.589,08 lejt veszít, és csak 28 433,85 lejt kap kézbe.
Viszont ha a nyugdíjba vonuló polgár úgy dönt, hogy mondjuk 12 egyenlő részletben veszi fel pénzét, a havonta utalandó összeg 2585 lej/hó lesz. És mivel ez a 3000 lejes adómentes felső határ alatt van, akkor már nem kell fizetni utána sem 10%-os jövedelemadót, sem 10%-os CASS-t.
Ez a fontos részletkérdés felülírhatja az eddigi szokásokat, hiszen a nyugdíjaskort elérő befizetők elsöprő többsége eddig egyben vette ki az összeget, amely így nem a mindennapos megélhetésre megy el, hanem például komolyabb egyszeri beruházásra.
Egyébként az idei év első három hónapjában 12 300 haszonélvező jutott hozzá második pilléres megtakarításaihoz, a felhalmozott összeg átlagosan 30 370 lejt tett ki. Ez a szám évről évre nő, ahogy hosszabbodik a befizetési periódus. A kötelező magánnyugdíj pillérének 17 éve alatt (2008-ban vezették be) egy teljes kifutású számlán átlagosan eddig csaknem 43 ezer lej gyűlt össze, és szakemberek szerint
Mint ismeretes, a magánnyugdíjalapok által kezelt pénz a következő években „értékelődhet fel” igazán. Ugyanis már idén elkezdődik mindaz, aminek beláthatatlan következményeivel hosszú évek óta riogatnak: nyugdíjba mennek az úgynevezett dekrétumgeneráció első tagjai. Bár most még csak előre hozott, korengedményes visszavonulásról van szó, és az állami nyugdíjrendszert ostromló igazi nagy roham csak a jövő évtized elején indul, jó tudni, mire számíthatnak az 1960-as évek végén születettek, illetve a náluk jóval fiatalabb generációk hogyan teremthetnek még időben anyagi biztonságot saját maguknak időskorukra. Minderről Bilibok András kolozsvári szaktanácsadót faggattuk egy korábbi interjúnkban.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Idén elkezdődik mindaz, aminek beláthatatlan hatásaival hosszú évek óta riogatnak: nyugdíjba mennek az úgynevezett dekrétumgeneráció első tagjai. Mire számíthatnak az 1960-as évek végén születettek, illetve a náluk jóval fiatalabb generációk? Interjú.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!