Vidámabb nyugdíjaskor. A fakultatív harmadik pillér az egyik leghatékonyabb hosszú távú megtakarítási megoldás (képünk illusztráció)
Fotó: Veres Nándor
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után – közölte a Romániai Magánnyugdíjpénztárak Szövetsége (APAPR). Május végén a harmadik pillér 10 magánnyugdíjpénztára összesen közel 6,1 milliárd lejes összeget kezelt. Ugyanakkor szükség lenne az adólevonhatóság növelésére, ami hosszú távon csökkentheti az állami nyugdíjrendszerre nehezedő nyomást.
2025. július 01., 22:012025. július 01., 22:01
A magánnyugdíjalap-kezelők eddig bruttó 5,2 milliárd lejnyi hozzájárulást könyveltek el és több mint 850 millió lej összeget fizettek ki. A harmadik pillér eddig összesen közel 1,7 milliárd lejnyi nyereséget eredményezett az összes felszámított díj levonása után a részvevőknek – idézte az APAPR adatait a News.ro portál.
Mint ismeretes, a romániai nyugdíjrendszer három pilléren alapszik. Az első a kötelező hozzájárulás az állami alaphoz, amely révén alanyi jogon járó, adóból finanszírozott járadék révén lehet majd – elvileg – biztosítani a minimális megélhetés szintjét. A második szintén kötelező, ám az ide utalt összeget magánnyugdíjalap kezeli, tehát nem az állam. A harmadik pillér a fakultatív, önkéntes alapon működő egyéb nyugdíjbiztosítás, amelyet a munkavállaló – vagy bónuszként a munkáltató – fizet tetszés szerint.
Az önkéntes befizetések pilléréhez minden munkavállaló vagy egyéb szakmai jövedelmet szerző személy és a munkáltató is hozzájárulhat. Utóbbi a béren kívüli juttatási csomag részeként az alékalmazott személyes számlájára utalhat járulékot.
Annak érdekében, hogy a lakosság minél szélesebb rétegei számára vonzóbbá tegyék ezt a hosszú távú megtakarítási formát, a magánnyugdíjpénztárak szövetsége elengedhetetlennek tartja a harmadik pillért érintő befizetések adólevonhatóságának növelését legalább évi két bruttó havi minimálbérre, ami megfelel a lakosság jövedelme – az elmúlt 16 évben bekövetkezett – növekedésének.
„Az elmúlt 3-4 évben jelentősen megnőtt a lakosság érdeklődése az önkéntes nyugdíjrendszerek iránt, ami abban is megmutatkozik, hogy rekordszámú ügyfél kezdett el befizetni a harmadik pillérbe. Ezeket a fejleményeket – amelyek a lakosságjövedelmének növekedésén, valamint általában a magánnyugdíjakba vetett bizalmon alapulnak – tovább ösztönözheti az adólevonhatóság növelése, ami hosszú távon csökkentheti az állami nyugdíjrendszerre nehezedő nyomást” – állapította meg a News.ro szerint Radu Crăciun, az APAPR elnöke.
mivel a nyugdíjalapok viszonylag alacsony kockázati profillal, versenyképes működési költségekkel, valós pozitív hozamokkal rendelkeznek, és az így megtakarított pénz hozzájárul a gazdaság élénkítéséhez a magánnyugdíjalapok kezelői által végrehajtott befektetések révén – vélik a szövetség képviselői.
Mint ismeretes, a magánnyugdíjalapok által kezelt pénz a következő években „értékelődhet fel” igazán. Ugyanis már idén elkezdődik mindaz, aminek beláthatatlan következményeivel hosszú évek óta riogatnak: nyugdíjba mennek az úgynevezett dekrétumgeneráció első tagjai. Bár most még csak előre hozott, korengedményes visszavonulásról van szó, és az állami nyugdíjrendszert ostromló igazi nagy roham csak a jövő évtized elején indul, jó tudni, mire számíthatnak az 1960-as évek végén születettek, illetve a náluk jóval fiatalabb generációk hogyan teremthetnek még időben anyagi biztonságot saját maguknak időskorukra. Minderről Bilibok András kolozsvári szaktanácsadót faggattuk egy korábbi interjúnkban.
Idén elkezdődik mindaz, aminek beláthatatlan hatásaival hosszú évek óta riogatnak: nyugdíjba mennek az úgynevezett dekrétumgeneráció első tagjai. Mire számíthatnak az 1960-as évek végén születettek, illetve a náluk jóval fiatalabb generációk? Interjú.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ha az állam nem segít, még súlyosabb helyzetbe kerül a baromfi- és a sertéságazat is, amelyet a villany és a földgáz drágulása sújt, a pékágazatnak gondot okoz a jelenlegi árszint tartása – figyelmeztetett Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
Románia államháztartása évek óta paradoxonnal küzd: bár a kormány az elmúlt esztendőkben folyamatosan emelte az adókat, a költségvetési bevételek uniós szinten továbbra is a legalacsonyabbak közé tartoznak.
Bár Romániában az egyik legmagasabb a lakástulajdonosok aránya Európában, ez sokak esetében túlzsúfolt, szinte élhetetlen életteret jelent, a különálló otthon, tisztességes lakhatás pedig luxus marad.
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!