Vidámabb nyugdíjaskor. A fakultatív harmadik pillér az egyik leghatékonyabb hosszú távú megtakarítási megoldás (képünk illusztráció)
Fotó: Veres Nándor
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után – közölte a Romániai Magánnyugdíjpénztárak Szövetsége (APAPR). Május végén a harmadik pillér 10 magánnyugdíjpénztára összesen közel 6,1 milliárd lejes összeget kezelt. Ugyanakkor szükség lenne az adólevonhatóság növelésére, ami hosszú távon csökkentheti az állami nyugdíjrendszerre nehezedő nyomást.
2025. július 01., 22:012025. július 01., 22:01
A magánnyugdíjalap-kezelők eddig bruttó 5,2 milliárd lejnyi hozzájárulást könyveltek el és több mint 850 millió lej összeget fizettek ki. A harmadik pillér eddig összesen közel 1,7 milliárd lejnyi nyereséget eredményezett az összes felszámított díj levonása után a részvevőknek – idézte az APAPR adatait a News.ro portál.
Mint ismeretes, a romániai nyugdíjrendszer három pilléren alapszik. Az első a kötelező hozzájárulás az állami alaphoz, amely révén alanyi jogon járó, adóból finanszírozott járadék révén lehet majd – elvileg – biztosítani a minimális megélhetés szintjét. A második szintén kötelező, ám az ide utalt összeget magánnyugdíjalap kezeli, tehát nem az állam. A harmadik pillér a fakultatív, önkéntes alapon működő egyéb nyugdíjbiztosítás, amelyet a munkavállaló – vagy bónuszként a munkáltató – fizet tetszés szerint.
Az önkéntes befizetések pilléréhez minden munkavállaló vagy egyéb szakmai jövedelmet szerző személy és a munkáltató is hozzájárulhat. Utóbbi a béren kívüli juttatási csomag részeként az alékalmazott személyes számlájára utalhat járulékot.
Annak érdekében, hogy a lakosság minél szélesebb rétegei számára vonzóbbá tegyék ezt a hosszú távú megtakarítási formát, a magánnyugdíjpénztárak szövetsége elengedhetetlennek tartja a harmadik pillért érintő befizetések adólevonhatóságának növelését legalább évi két bruttó havi minimálbérre, ami megfelel a lakosság jövedelme – az elmúlt 16 évben bekövetkezett – növekedésének.
„Az elmúlt 3-4 évben jelentősen megnőtt a lakosság érdeklődése az önkéntes nyugdíjrendszerek iránt, ami abban is megmutatkozik, hogy rekordszámú ügyfél kezdett el befizetni a harmadik pillérbe. Ezeket a fejleményeket – amelyek a lakosságjövedelmének növekedésén, valamint általában a magánnyugdíjakba vetett bizalmon alapulnak – tovább ösztönözheti az adólevonhatóság növelése, ami hosszú távon csökkentheti az állami nyugdíjrendszerre nehezedő nyomást” – állapította meg a News.ro szerint Radu Crăciun, az APAPR elnöke.
mivel a nyugdíjalapok viszonylag alacsony kockázati profillal, versenyképes működési költségekkel, valós pozitív hozamokkal rendelkeznek, és az így megtakarított pénz hozzájárul a gazdaság élénkítéséhez a magánnyugdíjalapok kezelői által végrehajtott befektetések révén – vélik a szövetség képviselői.
Mint ismeretes, a magánnyugdíjalapok által kezelt pénz a következő években „értékelődhet fel” igazán. Ugyanis már idén elkezdődik mindaz, aminek beláthatatlan következményeivel hosszú évek óta riogatnak: nyugdíjba mennek az úgynevezett dekrétumgeneráció első tagjai. Bár most még csak előre hozott, korengedményes visszavonulásról van szó, és az állami nyugdíjrendszert ostromló igazi nagy roham csak a jövő évtized elején indul, jó tudni, mire számíthatnak az 1960-as évek végén születettek, illetve a náluk jóval fiatalabb generációk hogyan teremthetnek még időben anyagi biztonságot saját maguknak időskorukra. Minderről Bilibok András kolozsvári szaktanácsadót faggattuk egy korábbi interjúnkban.
Idén elkezdődik mindaz, aminek beláthatatlan hatásaival hosszú évek óta riogatnak: nyugdíjba mennek az úgynevezett dekrétumgeneráció első tagjai. Mire számíthatnak az 1960-as évek végén születettek, illetve a náluk jóval fiatalabb generációk? Interjú.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2026-os nyár felszínre hozta a román energetikai rendszer sebezhetőségét – mutat rá a Frames gazdasági tanácsadó cég zöldenergia-termelést és felhasználást is vizsgáló elemzése.
A közép- és kelet-európai gazdálkodók számára az egykor alkalmi aszály rendszeres fenyegetéssé vált; a rekordhőség-hullámok és a krónikus vízhiány visszavetik a kukoricatermést.
Mind a Román Nemzeti Bank (BNR), mind a kormány egyetért azzal a javasolt intézkedéssel, hogy a bankkártyatulajdonosok Románia bármely bankjának ATM-jéből a kívánt összeget vehessék fel anélkül, hogy előre meghatározott összegek k
Újabb drágulásokat láthattunk péntek reggel a romániai töltőállomásokon, a versenytársak után most a piacvezető Petrom – és vele összhangban az OMV is – áremeléssel indította a napot.
Mintegy 65 ezer munkahely szűnt meg Romániában az elmúlt egy évben, ami a foglalkoztatottak számának 1,3 százalékát jelenti; az állások többsége a versenyszférában szűnt meg.
A cernavodai atomerőmű legkorábban szeptember 10-én indul újra – jelentette be Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár szerdán
Legalább öt százalékkal nőhet 2027-ben a villanyszámla értéke – jelentette ki Sorin Elisei, az energiaügyi minisztérium főtitkára.
A munkavállalók 83 százaléka úgy véli, hogy az étkezési utalványok nélkül csökkenne a vásárlóereje, miközben 65 százalékuk a háztartás teljes költségvetésének több mint 30 százalékát élelmiszerre fordítja – derül ki az egy felmérésből.
Kedden rajtol a Tengerpart mindenkinek elnevezésű program, amelynek keretében szeptember 30-ig személyenként és éjszakánként 39 lejtől lehet szállást foglalni.
Ahogy az várható volt, a jövedéki adó újabb csökkentése nyomán kedden literenként 17 banival csökkent a standard gázolaj ára a piacvezető Petromnál – akárcsak az OMV-nél –, és egyes versenytársak már a reggeli órákban hasonló árcsökkentést alkalmaztak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!