Vidámabb nyugdíjaskor. A fakultatív harmadik pillér az egyik leghatékonyabb hosszú távú megtakarítási megoldás (képünk illusztráció)
Fotó: Veres Nándor
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után – közölte a Romániai Magánnyugdíjpénztárak Szövetsége (APAPR). Május végén a harmadik pillér 10 magánnyugdíjpénztára összesen közel 6,1 milliárd lejes összeget kezelt. Ugyanakkor szükség lenne az adólevonhatóság növelésére, ami hosszú távon csökkentheti az állami nyugdíjrendszerre nehezedő nyomást.
2025. július 01., 22:012025. július 01., 22:01
A magánnyugdíjalap-kezelők eddig bruttó 5,2 milliárd lejnyi hozzájárulást könyveltek el és több mint 850 millió lej összeget fizettek ki. A harmadik pillér eddig összesen közel 1,7 milliárd lejnyi nyereséget eredményezett az összes felszámított díj levonása után a részvevőknek – idézte az APAPR adatait a News.ro portál.
Mint ismeretes, a romániai nyugdíjrendszer három pilléren alapszik. Az első a kötelező hozzájárulás az állami alaphoz, amely révén alanyi jogon járó, adóból finanszírozott járadék révén lehet majd – elvileg – biztosítani a minimális megélhetés szintjét. A második szintén kötelező, ám az ide utalt összeget magánnyugdíjalap kezeli, tehát nem az állam. A harmadik pillér a fakultatív, önkéntes alapon működő egyéb nyugdíjbiztosítás, amelyet a munkavállaló – vagy bónuszként a munkáltató – fizet tetszés szerint.
Az önkéntes befizetések pilléréhez minden munkavállaló vagy egyéb szakmai jövedelmet szerző személy és a munkáltató is hozzájárulhat. Utóbbi a béren kívüli juttatási csomag részeként az alékalmazott személyes számlájára utalhat járulékot.
Annak érdekében, hogy a lakosság minél szélesebb rétegei számára vonzóbbá tegyék ezt a hosszú távú megtakarítási formát, a magánnyugdíjpénztárak szövetsége elengedhetetlennek tartja a harmadik pillért érintő befizetések adólevonhatóságának növelését legalább évi két bruttó havi minimálbérre, ami megfelel a lakosság jövedelme – az elmúlt 16 évben bekövetkezett – növekedésének.
„Az elmúlt 3-4 évben jelentősen megnőtt a lakosság érdeklődése az önkéntes nyugdíjrendszerek iránt, ami abban is megmutatkozik, hogy rekordszámú ügyfél kezdett el befizetni a harmadik pillérbe. Ezeket a fejleményeket – amelyek a lakosságjövedelmének növekedésén, valamint általában a magánnyugdíjakba vetett bizalmon alapulnak – tovább ösztönözheti az adólevonhatóság növelése, ami hosszú távon csökkentheti az állami nyugdíjrendszerre nehezedő nyomást” – állapította meg a News.ro szerint Radu Crăciun, az APAPR elnöke.
mivel a nyugdíjalapok viszonylag alacsony kockázati profillal, versenyképes működési költségekkel, valós pozitív hozamokkal rendelkeznek, és az így megtakarított pénz hozzájárul a gazdaság élénkítéséhez a magánnyugdíjalapok kezelői által végrehajtott befektetések révén – vélik a szövetség képviselői.
Mint ismeretes, a magánnyugdíjalapok által kezelt pénz a következő években „értékelődhet fel” igazán. Ugyanis már idén elkezdődik mindaz, aminek beláthatatlan következményeivel hosszú évek óta riogatnak: nyugdíjba mennek az úgynevezett dekrétumgeneráció első tagjai. Bár most még csak előre hozott, korengedményes visszavonulásról van szó, és az állami nyugdíjrendszert ostromló igazi nagy roham csak a jövő évtized elején indul, jó tudni, mire számíthatnak az 1960-as évek végén születettek, illetve a náluk jóval fiatalabb generációk hogyan teremthetnek még időben anyagi biztonságot saját maguknak időskorukra. Minderről Bilibok András kolozsvári szaktanácsadót faggattuk egy korábbi interjúnkban.
Idén elkezdődik mindaz, aminek beláthatatlan hatásaival hosszú évek óta riogatnak: nyugdíjba mennek az úgynevezett dekrétumgeneráció első tagjai. Mire számíthatnak az 1960-as évek végén születettek, illetve a náluk jóval fiatalabb generációk? Interjú.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dugóban araszolás, horrorisztikus üzemanyagárak és reménytelen parkolóhely-vadászat – a romániai, erdélyi nagyvárosok közlekedési káosza sokakat kényszerít váltásra.
Az egészségügyben és a tanügyben dolgozók tetszését sem nyerte el az új bértörvény pénteken nyilvánosságra hozott, felülvizsgált tervezete. A szakszervezetek szombaton adtak hangot a készülő bértörvénnyel kapcsolatos elégedetlenségeiknek.
Miután a hét folyamán több töltőállomásnál is áremeléseket láthattunk, szombaton a piacvezető Petrom – az OMV-vel egyetemben – is beállt a sorba, és a többi nagy lánctól eltérően nem csak a gázolaj, hanem a benzin árát is megemelte.
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!