A román államháztartási hiány meghaladta a 9 százalékot
Fotó: Pixabay
Az euróövezetben és az Európai Unióban is csökkent a GDP-arányos államháztartási hiány 2024-ben az előző évhez képest, miközben nőtt az államadósság aránya – közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat kedden.
2025. április 22., 13:042025. április 22., 13:04
Az euróövezetben a GDP-arányos államháztartási teu 3,1 százalék volt tavaly, kisebb a 2023. évi 3,5 százaléknál. Eközben az Európai Unió egészében a hiány 3,5 százalékról 3,2 százalékra mérséklődött.
az összes többi EU tagállam hiányról számolt be.
Az elhúzódó választási ciklus valószínűleg legalább 2025 második feléig késleltetni fogja a további költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és további intézkedések nélkül a 2025-re a GDP 7,5 százalékára várt hiánycélt kockázatok terhelik.
A legnagyobb deficit Romániában (–9,3 százalék), Lengyelországban (–6,6 százalék), Franciaországban (–5,8 százalék) és Szlovákiában (–5,3 százalék) keletkezett. Tizenkét tagállam hiánya elérte vagy meghaladta a GDP 3 százalékát.
A GDP-arányos államadósság az eurózónában tavaly 87,4 százalékra emelkedett a 2023. évi 87,3 százalékról, míg az Európai Unióban a mutató 80,8 százalékról 81 százalékra nőtt.
Az alacsony jövedelmű nyugdíjasok idén 800 lejes juttatást kapnak, az összes nyugdíjnak az inflációs rátával történő indexálását, amelyről azt rebesgették, hogy szeptemberben lehetséges lesz, azonban nem tervezték be 2025-re – ismételte meg Tánczos Barna.
Bulgáriában (24,1 százalék), Luxemburgban (26,3 százalék), Dániában (31,1 százalék), Svédországban (33,5 százalék) és Litvániában (38,2 százalék) volt.
Tizenkét tagállamban az államadósság rátája meghaladta a GDP 60 százalékát, a legmagasabb Görögországban (153,6 százalék), Olaszországban (135,3 százalék), Franciaországban (113,0 százalék), Belgiumban (104,7 százalék) és Spanyolországban (101,8 százalék) volt.
Nem lehet biztosra kijelenteni, hogy elkerülhetőek lesznek idén az adóemelések, és még csak nem is az a legnagyobb rossz – véli Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!