Nem merne fogadni arra, hogy elkerülhető az adóemelés, és ez még csak a kisebbik rossz a Krónikának nyilatkozó elemző szerint

Hiszen jelentős vagy érezhető béremelések voltak az állami szektorban, szintén érzékelhető mértékben nőtt a minimálbér, ami a versenyszférára is kihatott. De emelkedett a nyugdíjak összege is, mint ahogy a szociális transzferek is nőttek. A jövedelmek gyors növekedése mellett ugyanakkor lassult az infláció, úgyhogy reálértéken többet el lehetett költeni, és ez meg is látszott a fogyasztási adatokban.

korábban írtuk

Két kézzel szórja a pénzt a kormány, aggasztó a hiány Bálint Csaba, a jegybank igazgatótanácsának régi-új tagja szerint

Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.

Ez az erős fogyasztás ugyanis elsősorban az importot hajtotta fel, miközben az exportra termelő romániai vállalatok elég nehéz helyzetben voltak. Az első számú kereskedelmi partnerünk az eurózóna, ami elég nehéz helyzetben volt tavaly is, így összességében az export-import olló szélesebbre nyílt, és ez nagyon sokat elvett a gazdasági növekedésből.

Egy másik tétel a beruházások alakulása. Úgy tűnik ugyanis, hogy a beruházások a vártnál sokkal jobban lassultak. Itt az állami beruházások azok, amelyek összességében továbbra is jól teljesítettek, természetesen EU-s pénzek segítségével is, de a versenyszféra óvatosabbá vált, és a privát vállalati- vagy a lakossági beruházások – lásd ingatlanpiac – gyengélkedtek.

Azt szoktuk meg hosszú éveken keresztül, hogy az IT-szektor nagyon szépen teljesít. Ez a tavaly sajnos már elmaradt, és ez is rajta hagyta a nyomát a 2024-es éven.

Röviden tehát ez a tavalyi év története, és akkor most visszakanyarodom a költségvetésre.

2024 elején még arról szóltak a várakozások, hogy a költségvetési hiány csökkenni fog, akár 5-ös számjeggyel is kezdődhet a deficit értéke, ehhez képest pedig az év végére kiderült, nem csak nem jöttek be az előrejelzések, de nem is csökkent a deficit. Épp ellenkezőleg, 9 százalékot megközelítő költségvetési hiányunk lett. Ami egy rendkívül magas érték.

– A 2024-es fejlemények miatt nagyon nehéz helyzetben van a költségvetés. A salátarendelettel kapcsolatban meg lehet fogalmazni kritikákat, de enélkül az intézkedéscsomag nélkül a költségvetési hiány idén még tovább növekedett volna, és ez olyan mértékű kockázatokat rejtett volna magában, amit mindenképp el kell kerülni. Nem hiszem, hogy finanszírozható lett volna a költségvetés abban az esetben, hogyha ez a rendelet nem születik meg.

Természetesen az lett volna az ideális, ha nem jutunk ide. De mondjuk úgy, hogy az utolsó pillanatban sikerült változtatni Románia hajójának az irányán, és az idei évre most már valóban arra lehet számítani, hogy a költségvetési hiány csökkenni fog.

A pénzügyminisztérium 7 százalékos célt tűzött ki maga elé, ami a független elemzők szerint azért optimista. A konzervatívabb várakozások nagyjából 7,7 százalékos deficitről szólnak. Így látja ezt a Költségvetési Tanács is.

De mondhatjuk azt, hogy ez a 7,7 százalék is kevesebb, mint amit tavaly láttunk, tehát ez is csökkenés.

A legfontosabb viszont az, hogy az iránynak változnia kell. Annak, ami a tavaly történt, nem szabad megismétlődnie, mert egyszerűen a hiány finanszírozása – ha nem is lehetetlenül el, de – olyan költségeket, kamatokat idézhet elő, ami nyilvánvalóan nem fenntartható, és nagyon-nagyon csúnyán vissza tud ütni, nem csak a költségvetésre, hanem a teljes román gazdaságra.

akkor ez a magas finanszírozási költség átgyűrűzik a versenyszférába is. Tehát hogyha az állam drágán finanszírozza magát, akkor nehezen lehet azt elképzelni, hogy a privát szektor – legyen szó vállalkozásokról vagy háztartásokról – olcsóbban kaphatna forrást finanszírozóktól, legyen az külföldi vagy hazai.

korábban írtuk

Sokba fáj a román államadósság: csak tavaly több mint 7 milliárd eurónyi kamatot kellett kifizetni

A nagyon magas költségvetési hiány miatt Románia európai uniós összevetésben a legmagasabb kamatlábak mellett vesz fel hitelt – jelentette ki Theodor Stolojan exkormányfő, a Világbank közgazdásza.

– Azt hiszem, hogy ebben az esetben a kormányzat vagy a fiskális politikai döntéshozók azok, akik jobban rálátnak. Személy szerint úgy vélem, hogy az idei évben további nagyon erős költségkontrollal még közelebb lehet kerülni a 7 százalékhoz. De hosszabb távon egy hétéves deficitcsökkentési tervről állapodott meg a bukaresti kormány az Európai Bizottsággal.

A legfontosabb vagy a leghatékonyabb persze az lenne, ha tudnának javítani az adóbehajtás hatékonyságán, – de ha nem is lesznek brutális adóemelések –, mérsékelt adóügyi módosításokat egyszerűen nem lehet kizárni akkor, amikor ilyen mértékű költségvetési hiányról beszélünk.

– És a kiadások lefaragása terén mekkora a mozgástér?

– A közgazdászok között és általában is a román társadalomban létezik egy percepció, miszerint a román állam nagyon nagy. Ez globális összevetésben így van. Tehát ha megnézzük az állami kiadásokat, ez GDP-arányosan valahol 40 százalék környékén van, ami a világátlagnál magasabb, de Európában, az Európai Unión belül az egyik legkisebb.

Ugyanakkor úgy gondolom, hogy például oktatásra többet kellene fordítani. Továbbá egy idősödő, elöregedő társadalmunk van, úgyhogy mind a családpolitika, mind pedig a nyugdíjrendszer szemszögéből lehetnek plusz kiadások, és mivel a világ sokkal kockázatosabbá vált, nagyon úgy néz ki, hogy a védelmi kiadások növelésére is szükség lesz.

Úgyhogy nem hiszem, hogy mondjuk az oktatástól vagy beruházásoktól vissza lehetne vágni, sőt inkább több forrásra, több beruházásra lenne szükség.

korábban írtuk

Tánczos: sem drasztikus intézkedéseket, sem adóemeléseket, sem megszorításokat nem követel az IMF

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) péntekig Romániában tartózkodó küldöttségével találkozott csütörtökön Tánczos Barna pénzügyminiszter.

– Még egy picit visszatérnék az adóemelésre. Már idén elkerülhetetlenek lesznek az ön által említett „adóügyi módosítások”, vagy a hétéves terv gyakorlatba ültetésének későbbi szakaszaira gondolt, amikor ezeket említette?

Amikor annyi kockázat van idehaza – beleértve a politikai kockázatokat, hiszen újabb választások lesznek májusban –, és a világban is nagyon sok a kérdőjel, éles geopolitikai feszültségeket látunk, a román társadalomban is felerősödött a széthúzás, az egyes csoportosulások közötti feszültségek.

Látjuk azt is, hogy Románia makrogazdasági szemszögből sérülékeny, éppen a költségvetési hiány és a külkereskedelmi mérleg hiánya miatt. Úgyhogy nem mernék ebből a szempontból semmi biztosat mondani, mert nem hiszem, hogy az egy felelős előrejelzés lenne.

– Ekkora bizonytalanságban mit javasolna olvasóinknak? Tegyenek félre, amennyit csak tudnak? Fektessék megtakarításaikat aranyba, mert annak legalább egyre nő az árfolyama?

– Továbbra is azt tudom mondani, hogy érdemes portfólióban gondolkodni, és ennek megfelelően a kockázatokat mérsékelni, vagyis ne tegyük egy kosárba az összes tojást. Ami az eszközöket illeti, legyen szó aranyról, devizáról, részvényekről, nem mernék tanácsot adni, mert ez mindig attól függ, hogy ki milyen pénzügyi helyzetben van, milyen jövedelmei, milyen pénzügyi céljai vannak.

A lényeg, hogy érdemes diverzifikálni, például a betétek mellett állampapírokat és más eszközöket is lehet tartani a portfólióban.

korábban írtuk

Elfogadta a parlament Románia 2025-ös költségvetését

254 mellette és 192 ellene szavazattal fogadta el szerdán este a parlament Románia 2025-ös költségvetését. A büdzsé 2,5 százalékos gazdasági növekedést irányoz elő, és 7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol.

– De mennyire veszélyes a jelenlegi bizonytalan helyzet a háztartásokra? Amikor Damoklész kardjaként lebeg a fejünk felett az adóemelések kockázata, fennáll a kockázat, hogy a pénzünk kevesebbet fog érni, befizethet az ember bátran egy külföldi nyaralásra, vagy jóbb, ha élére állítja a garast?

– Az adóemelések kapcsán még aláhúznám, hogy nem az adóemelés kockázata a legnagyobb, hanem annak a kockázata, hogy ezt a költségvetési hiányt nem sikerül lépésenként, vagyis nem brutálisan korrigálni.

Ne legyenek olyan illúzióink, hogy a költségvetési hiány csökkenése nélkül sokáig lehet előre menni, úgyhogy ilyen szemszögből még egy finomhangolt adómódosítás is jobb forgatókönyv, mintha semmi nem történne, s így még jobban elrugaszkodnának a finanszírozási költségek.

Ami pedig a kirándulást illeti, nem kell átesni a ló túloldalára sem.

Persze nagyon fontos az, hogy az idei évben is próbáljunk a nehéz helyzetekre megtakarításokat félretenni. De nem szeretnék semmilyen extrém félelmet gerjeszteni.

Azt mondanám, hogy ebből a helyzetből ki lehet jönni, valószínűleg több évre van szükség, de azért van erre esély, és nagyon bízom benne, hogy ebbe az irányba fognak haladni a dolgok. Ez az alapforgatókönyv, viszont mindenképpen óvatosnak kell lenni, oda kell figyelni, és amennyire a körülmények engedik, minél inkább igyekezzünk félretenni.

De ha valaki szeretne, és lehetősége van rá, akkor természetesen a kirándulásnak is – annak, hogy a családjával, barátaival együtt töltse a szabad idejét – helye van.