A román államháztartási hiány meghaladta a 9 százalékot
Fotó: Pixabay
Az euróövezetben és az Európai Unióban is csökkent a GDP-arányos államháztartási hiány 2024-ben az előző évhez képest, miközben nőtt az államadósság aránya – közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat kedden.
2025. április 22., 13:042025. április 22., 13:04
Az euróövezetben a GDP-arányos államháztartási teu 3,1 százalék volt tavaly, kisebb a 2023. évi 3,5 százaléknál. Eközben az Európai Unió egészében a hiány 3,5 százalékról 3,2 százalékra mérséklődött.
az összes többi EU tagállam hiányról számolt be.
Az elhúzódó választási ciklus valószínűleg legalább 2025 második feléig késleltetni fogja a további költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és további intézkedések nélkül a 2025-re a GDP 7,5 százalékára várt hiánycélt kockázatok terhelik.
A legnagyobb deficit Romániában (–9,3 százalék), Lengyelországban (–6,6 százalék), Franciaországban (–5,8 százalék) és Szlovákiában (–5,3 százalék) keletkezett. Tizenkét tagállam hiánya elérte vagy meghaladta a GDP 3 százalékát.
A GDP-arányos államadósság az eurózónában tavaly 87,4 százalékra emelkedett a 2023. évi 87,3 százalékról, míg az Európai Unióban a mutató 80,8 százalékról 81 százalékra nőtt.
Az alacsony jövedelmű nyugdíjasok idén 800 lejes juttatást kapnak, az összes nyugdíjnak az inflációs rátával történő indexálását, amelyről azt rebesgették, hogy szeptemberben lehetséges lesz, azonban nem tervezték be 2025-re – ismételte meg Tánczos Barna.
Bulgáriában (24,1 százalék), Luxemburgban (26,3 százalék), Dániában (31,1 százalék), Svédországban (33,5 százalék) és Litvániában (38,2 százalék) volt.
Tizenkét tagállamban az államadósság rátája meghaladta a GDP 60 százalékát, a legmagasabb Görögországban (153,6 százalék), Olaszországban (135,3 százalék), Franciaországban (113,0 százalék), Belgiumban (104,7 százalék) és Spanyolországban (101,8 százalék) volt.
Nem lehet biztosra kijelenteni, hogy elkerülhetőek lesznek idén az adóemelések, és még csak nem is az a legnagyobb rossz – véli Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 0,7 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a tavaly októberben várt 1,4 százalékról – derül ki a pénzintézet kedden közzétett jelentéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!