
A román államháztartási hiány meghaladta a 9 százalékot
Fotó: Pixabay
Az euróövezetben és az Európai Unióban is csökkent a GDP-arányos államháztartási hiány 2024-ben az előző évhez képest, miközben nőtt az államadósság aránya – közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat kedden.
2025. április 22., 13:042025. április 22., 13:04
Az euróövezetben a GDP-arányos államháztartási teu 3,1 százalék volt tavaly, kisebb a 2023. évi 3,5 százaléknál. Eközben az Európai Unió egészében a hiány 3,5 százalékról 3,2 százalékra mérséklődött.
az összes többi EU tagállam hiányról számolt be.

Az elhúzódó választási ciklus valószínűleg legalább 2025 második feléig késleltetni fogja a további költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és további intézkedések nélkül a 2025-re a GDP 7,5 százalékára várt hiánycélt kockázatok terhelik.
A legnagyobb deficit Romániában (–9,3 százalék), Lengyelországban (–6,6 százalék), Franciaországban (–5,8 százalék) és Szlovákiában (–5,3 százalék) keletkezett. Tizenkét tagállam hiánya elérte vagy meghaladta a GDP 3 százalékát.
A GDP-arányos államadósság az eurózónában tavaly 87,4 százalékra emelkedett a 2023. évi 87,3 százalékról, míg az Európai Unióban a mutató 80,8 százalékról 81 százalékra nőtt.

Az alacsony jövedelmű nyugdíjasok idén 800 lejes juttatást kapnak, az összes nyugdíjnak az inflációs rátával történő indexálását, amelyről azt rebesgették, hogy szeptemberben lehetséges lesz, azonban nem tervezték be 2025-re – ismételte meg Tánczos Barna.
Bulgáriában (24,1 százalék), Luxemburgban (26,3 százalék), Dániában (31,1 százalék), Svédországban (33,5 százalék) és Litvániában (38,2 százalék) volt.
Tizenkét tagállamban az államadósság rátája meghaladta a GDP 60 százalékát, a legmagasabb Görögországban (153,6 százalék), Olaszországban (135,3 százalék), Franciaországban (113,0 százalék), Belgiumban (104,7 százalék) és Spanyolországban (101,8 százalék) volt.

Nem lehet biztosra kijelenteni, hogy elkerülhetőek lesznek idén az adóemelések, és még csak nem is az a legnagyobb rossz – véli Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
szóljon hozzá!