Fotó: Kristó-Gothárd Hunor
Bár az európai légi forgalom várhatóan még nem éri el a 2019-es, azaz a pandémiát megelőző szintet, a nyári csúcsidényre jellemző utasszámmegugrás, a személyzethiány, a rendszeres sztrájkok és az ukrajnai háború okozta légtérbeszűkülés idén is jelentős fennakadásokat, sok bosszúságot okozhat a vakációzni vágyóknak.
2023. július 09., 10:332023. július 09., 10:33
2023. július 09., 11:082023. július 09., 11:08
A járatkésések és -törlések várhatóan magas számára a minap az Eurocontrol vezetője figyelmeztetett. Raúl Medina, a légi közlekedés biztonságáért, a zökkenőmentes pán-európai légi forgalomért felelős nemzetközi szervezet főigazgatója egy szakmai konferencián előrevetítette, nehéz nyár elé nézünk. Ugyanis a járatok számának jelentős növekedése mellett mintegy 20 százalékkal csökkent a civil gépek által használható légtér az ukrajnai háború miatt, így számos fontos légi kikötőben túlterheltté válik a forgalmi irányítás. Emiatt a gépeknek sok esetben hosszabb kerülőutakat kell választaniuk, ami késésekhez vezethet.
És ami bekövetkezhet, az a jelek szerint be is fog. Mintegy 200 román állampolgárságú utas pénteken délután a római Fiumicino repülőtéren szembesült azzal, hogy a Bukarestbe tartó légi járatukat törölték. Az Euronews hírtelevízió beszámolója szerint a Wizz Air légitársaság előzetesen nem figyelmeztette ügyfeleit arra, hogy gépük nem fog felszállni, az utasok a légikikötő személyzetétől értesültek a törlésről. A Wizz Air utólag, a sajtó megkeresésére „be nem tervezett” műszaki ellenőrzéssel magyarázta az incidenst, és leghamarabb vasárnapra ajánlott fel pótjáratot az utasoknak, akiknek a többsége azonban ezt elutasította, és visszakövetelte a repülőjegy árát.
Egyébként az Eurocontrol közleménye szerint éppen múlt pénteken dőlt meg a napi járatszám rekordja a világjárvány kezdete óta: június 30-án 34 042 gép közlekedett Európa légterében, ami már csak 8,5 százalékkal kevesebb, mint a valaha mért legnagyobb szám, melyet 2019. június 28-án regisztráltak. Idén júniusban a 2019-es hasonló időszakban jegyzett járatszám 92 százalékán teljesítettek a légitársaságok.
A június 26. és július 2. közötti héten tapasztaltak szerint a járatok közül három százalékkal több jegyzett késést, mint 2019 hasonló időszakában (érkezésnél 67,5, indulásnál 59,5 százalék volt pontos). Ugyanakkor javulás várható, miután a nyugat-európai légterekben lezárult egy nagyobb légi hadgyakorlat (Air Defender).
Szakemberek szerint a következő nyolc hétben átlagosan napi 33 ezer járattal kell számolni Európában, péntekenként ez a szám 34 ezer fölé ugorhat, ami tavalyhoz képest mintegy 8 százalékos növekedést jelent. A rohamosan növekvő igény idén már egy rekordban is megmutatkozott: június 11-én az isztanbuli reptér 1684 fel- és leszállást bonyolított le, ami 60-nal több, mint a frankfurti létesítmény által 2019 szeptembere óta tartott csúcs.
Például a franciaországi sztrájkhullám miatt a Ryanair fapados légitársaságnak júniusban több mint 900 járatát törölnie kellett. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) elnöke, Willie Walsh nemrég úgy fogalmazott, a forgalmi zavarok száma jócskán meghaladta az erre az időszakra jellemző szintet, a franciaországi események a teljes európai légi közlekedésre kihatottak.
Egyébként a hírek szerint az Eurocontrol alkalmazottai is sztrájkra készülnek, ugyanis nem egyeztek meg a fizetést, az emberállományt és a munkaidőt érintő kérdésekben a vezetőséggel. Esetleges munkabeszüntetésük napi több ezer járat közlekedésére kihathat.
Számos kedvezőtlen tényező együttes hatásának tudható be, hogy manapság már a fapados légitársaságok sem kínálnak 10-20 eurós repülőjegyeket. Idén az elmúlt évek legnagyobb útiköltségére kell számítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!