
Fotó: Kristó-Gothárd Hunor
Bár az európai légi forgalom várhatóan még nem éri el a 2019-es, azaz a pandémiát megelőző szintet, a nyári csúcsidényre jellemző utasszámmegugrás, a személyzethiány, a rendszeres sztrájkok és az ukrajnai háború okozta légtérbeszűkülés idén is jelentős fennakadásokat, sok bosszúságot okozhat a vakációzni vágyóknak.
2023. július 09., 10:332023. július 09., 10:33
2023. július 09., 11:082023. július 09., 11:08
A járatkésések és -törlések várhatóan magas számára a minap az Eurocontrol vezetője figyelmeztetett. Raúl Medina, a légi közlekedés biztonságáért, a zökkenőmentes pán-európai légi forgalomért felelős nemzetközi szervezet főigazgatója egy szakmai konferencián előrevetítette, nehéz nyár elé nézünk. Ugyanis a járatok számának jelentős növekedése mellett mintegy 20 százalékkal csökkent a civil gépek által használható légtér az ukrajnai háború miatt, így számos fontos légi kikötőben túlterheltté válik a forgalmi irányítás. Emiatt a gépeknek sok esetben hosszabb kerülőutakat kell választaniuk, ami késésekhez vezethet.
És ami bekövetkezhet, az a jelek szerint be is fog. Mintegy 200 román állampolgárságú utas pénteken délután a római Fiumicino repülőtéren szembesült azzal, hogy a Bukarestbe tartó légi járatukat törölték. Az Euronews hírtelevízió beszámolója szerint a Wizz Air légitársaság előzetesen nem figyelmeztette ügyfeleit arra, hogy gépük nem fog felszállni, az utasok a légikikötő személyzetétől értesültek a törlésről. A Wizz Air utólag, a sajtó megkeresésére „be nem tervezett” műszaki ellenőrzéssel magyarázta az incidenst, és leghamarabb vasárnapra ajánlott fel pótjáratot az utasoknak, akiknek a többsége azonban ezt elutasította, és visszakövetelte a repülőjegy árát.
Egyébként az Eurocontrol közleménye szerint éppen múlt pénteken dőlt meg a napi járatszám rekordja a világjárvány kezdete óta: június 30-án 34 042 gép közlekedett Európa légterében, ami már csak 8,5 százalékkal kevesebb, mint a valaha mért legnagyobb szám, melyet 2019. június 28-án regisztráltak. Idén júniusban a 2019-es hasonló időszakban jegyzett járatszám 92 százalékán teljesítettek a légitársaságok.
A június 26. és július 2. közötti héten tapasztaltak szerint a járatok közül három százalékkal több jegyzett késést, mint 2019 hasonló időszakában (érkezésnél 67,5, indulásnál 59,5 százalék volt pontos). Ugyanakkor javulás várható, miután a nyugat-európai légterekben lezárult egy nagyobb légi hadgyakorlat (Air Defender).
Szakemberek szerint a következő nyolc hétben átlagosan napi 33 ezer járattal kell számolni Európában, péntekenként ez a szám 34 ezer fölé ugorhat, ami tavalyhoz képest mintegy 8 százalékos növekedést jelent. A rohamosan növekvő igény idén már egy rekordban is megmutatkozott: június 11-én az isztanbuli reptér 1684 fel- és leszállást bonyolított le, ami 60-nal több, mint a frankfurti létesítmény által 2019 szeptembere óta tartott csúcs.
Például a franciaországi sztrájkhullám miatt a Ryanair fapados légitársaságnak júniusban több mint 900 járatát törölnie kellett. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) elnöke, Willie Walsh nemrég úgy fogalmazott, a forgalmi zavarok száma jócskán meghaladta az erre az időszakra jellemző szintet, a franciaországi események a teljes európai légi közlekedésre kihatottak.
Egyébként a hírek szerint az Eurocontrol alkalmazottai is sztrájkra készülnek, ugyanis nem egyeztek meg a fizetést, az emberállományt és a munkaidőt érintő kérdésekben a vezetőséggel. Esetleges munkabeszüntetésük napi több ezer járat közlekedésére kihathat.

Számos kedvezőtlen tényező együttes hatásának tudható be, hogy manapság már a fapados légitársaságok sem kínálnak 10-20 eurós repülőjegyeket. Idén az elmúlt évek legnagyobb útiköltségére kell számítani.
A kerozinár-robbanás Európa legnagyobb légitársaság-csoportját is sújtja: megszünteti Romániába tartó járatait a Lufthansa. A kerozinár emelkedése miatt nemcsak a Lufthansa, hanem több légitársaság is járatokat törölt a következő időszakra.
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
szóljon hozzá!