Fotó: Kristó-Gothárd Hunor
Bár az európai légi forgalom várhatóan még nem éri el a 2019-es, azaz a pandémiát megelőző szintet, a nyári csúcsidényre jellemző utasszámmegugrás, a személyzethiány, a rendszeres sztrájkok és az ukrajnai háború okozta légtérbeszűkülés idén is jelentős fennakadásokat, sok bosszúságot okozhat a vakációzni vágyóknak.
2023. július 09., 10:332023. július 09., 10:33
2023. július 09., 11:082023. július 09., 11:08
A járatkésések és -törlések várhatóan magas számára a minap az Eurocontrol vezetője figyelmeztetett. Raúl Medina, a légi közlekedés biztonságáért, a zökkenőmentes pán-európai légi forgalomért felelős nemzetközi szervezet főigazgatója egy szakmai konferencián előrevetítette, nehéz nyár elé nézünk. Ugyanis a járatok számának jelentős növekedése mellett mintegy 20 százalékkal csökkent a civil gépek által használható légtér az ukrajnai háború miatt, így számos fontos légi kikötőben túlterheltté válik a forgalmi irányítás. Emiatt a gépeknek sok esetben hosszabb kerülőutakat kell választaniuk, ami késésekhez vezethet.
És ami bekövetkezhet, az a jelek szerint be is fog. Mintegy 200 román állampolgárságú utas pénteken délután a római Fiumicino repülőtéren szembesült azzal, hogy a Bukarestbe tartó légi járatukat törölték. Az Euronews hírtelevízió beszámolója szerint a Wizz Air légitársaság előzetesen nem figyelmeztette ügyfeleit arra, hogy gépük nem fog felszállni, az utasok a légikikötő személyzetétől értesültek a törlésről. A Wizz Air utólag, a sajtó megkeresésére „be nem tervezett” műszaki ellenőrzéssel magyarázta az incidenst, és leghamarabb vasárnapra ajánlott fel pótjáratot az utasoknak, akiknek a többsége azonban ezt elutasította, és visszakövetelte a repülőjegy árát.
Egyébként az Eurocontrol közleménye szerint éppen múlt pénteken dőlt meg a napi járatszám rekordja a világjárvány kezdete óta: június 30-án 34 042 gép közlekedett Európa légterében, ami már csak 8,5 százalékkal kevesebb, mint a valaha mért legnagyobb szám, melyet 2019. június 28-án regisztráltak. Idén júniusban a 2019-es hasonló időszakban jegyzett járatszám 92 százalékán teljesítettek a légitársaságok.
A június 26. és július 2. közötti héten tapasztaltak szerint a járatok közül három százalékkal több jegyzett késést, mint 2019 hasonló időszakában (érkezésnél 67,5, indulásnál 59,5 százalék volt pontos). Ugyanakkor javulás várható, miután a nyugat-európai légterekben lezárult egy nagyobb légi hadgyakorlat (Air Defender).
Szakemberek szerint a következő nyolc hétben átlagosan napi 33 ezer járattal kell számolni Európában, péntekenként ez a szám 34 ezer fölé ugorhat, ami tavalyhoz képest mintegy 8 százalékos növekedést jelent. A rohamosan növekvő igény idén már egy rekordban is megmutatkozott: június 11-én az isztanbuli reptér 1684 fel- és leszállást bonyolított le, ami 60-nal több, mint a frankfurti létesítmény által 2019 szeptembere óta tartott csúcs.
Például a franciaországi sztrájkhullám miatt a Ryanair fapados légitársaságnak júniusban több mint 900 járatát törölnie kellett. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) elnöke, Willie Walsh nemrég úgy fogalmazott, a forgalmi zavarok száma jócskán meghaladta az erre az időszakra jellemző szintet, a franciaországi események a teljes európai légi közlekedésre kihatottak.
Egyébként a hírek szerint az Eurocontrol alkalmazottai is sztrájkra készülnek, ugyanis nem egyeztek meg a fizetést, az emberállományt és a munkaidőt érintő kérdésekben a vezetőséggel. Esetleges munkabeszüntetésük napi több ezer járat közlekedésére kihathat.
Számos kedvezőtlen tényező együttes hatásának tudható be, hogy manapság már a fapados légitársaságok sem kínálnak 10-20 eurós repülőjegyeket. Idén az elmúlt évek legnagyobb útiköltségére kell számítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!