Ingatlanpiaci trendek. Nagyvárad jobb hosszú távú befektetési alternatíva, mint Kolozsvár
Fotó: Orbán Orsolya
Az egyre megfizethetetlenebb kolozsvári lakások hozama a legalacsonyabb az országban a nagyvárosok között, jelenleg Temesvár vagy Nagyvárad sokkal jobb hosszú távú befektetési alternatíva – állítják ingatlanpiaci szakértők.
2025. augusztus 18., 20:092025. augusztus 18., 20:09
2026. január 20., 23:012026. január 20., 23:01
2025 második negyedévében az átlagos ingatlanár Romániában elérte az 1846 eurót négyzetméterenként, ami 15,5%-os növekedést jelent 2024 azonos időszakához képest – derül ki a The Concept ingatlanpiaci tanácsadó cég jelentéséből. Ez az eddig mért legmagasabb szint, amely fenntartja az egy évtizeddel ezelőtt kezdődött emelkedő tendenciát, amikor egy négyzetméter mindössze 715 euróba került – idézi az elemzést a Transilvaniabusiness.ro portál.
A jelenlegi növekedés megerősíti a pozitív piaci dinamikát, amelyet az egyre jobban pozícionált lakásfejlesztések, a regionális központokban tapasztalható tartós kereslet és a lakásberuházások kedvező megítélése táplál. Az előretörést strukturális tényezők támasztják alá: a növekvő jövedelmek és a viszonylag rugalmatlan kínálat a nagyvárosokban – olvasható a The Concept közleményében.
A tanácsadó cég egy úgynevezett ingatlanpiaci vásárlóerő-index alapján „méri be”, hol mennyire érheti meg lakásépítésbe vagy -vásárlásba fektetni üzleti célokkal. Ezt a mutatót a helyi átlagbér és a négyzetméterenkénti átlagár hányadosaként számítják ki, és megmutatja, hogy mennyi bérre van szükségünk egy négyzetméternyi lakás megvásárlásához.
Az olyan városok, mint Bukarest (1,41-es vásárlóerő-index) és Temesvár (1,46) a magas négyzetméterárak ellenére is megfizethetőek az átlagkereset szempontjából.
A kincses városban 2025 második negyedévében az említett index az első negyedévi 2,44-ről csökkent 2,37-re, de továbbra is a valaha mért második legmagasabb szint. Az ingatlanárak gyorsabban emelkednek, mint a jövedelmek, ami növeli a megfizethetőségi nyomást. Az előző negyedévhez képest bekövetkezett kisebb csökkenés ellenére továbbra is Kolozsváron a legmagasabb a „belépési korlát” a romániai piacon.
Ugyanakkor például a szintén 2-es feletti mutatóval rendelkező Brassóban 2025 második negyedévében a vásárlóerő-index enyhén, 2,06-ra csökkent, miután az első negyedévben elérte a 2,10-es értéket, ami az elmúlt évtized legmagasabb értéke. Ez a korrekció az árak növekedésének a bérek emelkedéséhez viszonyított mérséklődését jelzi, bár a megfizethetőség továbbra is korlátozott. A 2012-es értékhez (2,51) képest a jelenlegi szint a vásárlási feltételek lassú, de folyamatos javulását jelzi.
Ez az enyhe kiigazítás pozitív korrekciót jelez, de a megfizethetőség továbbra is nyomás alatt áll, tekintve, hogy az árak folyamatosan emelkedtek. A 2012-es évhez képest (2,50) Nagyvárad még mindig sokkal jobb feltételeket kínál a vásárlók számára.
Eközben Temesváron 2025 második negyedévében az ingatlanpiaci vásárlóerő-index 1,46-ra csökkent az első negyedévi 1,50-ről. Bár a megfizethetőség kissé romlott az elmúlt években, a város továbbra is az ország egyik legolcsóbb nagy központja marad. A jövedelmek és az árszintek közötti egyensúly támogatja a keresletet, és Temesvárt stabil befektetési lakáspiaccá teszi.
A The Concept elemzésében a lakóház-beruházások 2025 első negyedévében mért átlagos bruttó hozamára is kitérnek.
A garzonlakások hozama mindössze 3,82%, a kétszobás lakásoké 3,66%, a háromszobás lakásoké 3,60% volt. A 2024 első negyedévi értékekhez képest (4,13%-4,27%) a csökkenés jelentős. A folyamat több tényező együttes hatását tükrözi: magas vételárak, korlátozott bérletidíj-korrekció, nagyobb verseny a bérleti piacon. A befektetőknek inkább az ingatlanok értékének hosszú távú felértékelődésére kell törekedniük, mint az azonnali pénzforgalomra.
Ehhez képest Temesváron a helyzet stabilabb, bár az egyes szegmensek között jelentős különbségek vannak. A garzonlakások hozama 2025 első negyedévében 4,51%-on maradt, ami szinte azonos a 2024 negyedik negyedévével, míg a kétszobás lakások hozama 5,15%-ot regisztrált, ami az előző negyedévi 5,48%-hoz képest csökkent. A három hálószobás lakások 4,75%-os hozamot értek el, ami némileg javult a 2023-as szerényebb értékekhez képest. Ezek az adatok azt mutatják, hogy
Az átlagos bruttó hozamok tekintetében Brassó Temesvárnál is jobban áll: bár a Cenk alatti városban a hozamok 2025 első negyedévében tovább csökkentek, a garzonlakások esetében így is 5,30%-ot, a kétszobás lakások esetében 4,99%-ot, a háromszobás lakások esetében 5,09%-ot értek el. A csökkenés 2024 első negyedévéhez képest (5,87-6,04%) szembetűnő, és négy éve a leggyengébb negyedéves teljesítményt jelzi.
A 2021-es évhez képest, amikor a hozamok 5,9-6,1% között mozogtak, a csökkenés egyértelmű, és a bérleti díjakra nehezedő tartós nyomást jelez, miközben a beszerzési árak magasak maradtak. Az ezen a piacon aktív befektetőknek egyre szelektívebbnek kell lenniük, mivel az ingatlantípusok és területek közötti különbségek egyre inkább meghatározóvá válnak a végső teljesítmény szempontjából – írják az elemzők.
Akik az országos piacra vonatkozó következtetéseik között kiemelik: a kolozsvári hozamok (3,60-3,82%) a legalacsonyabbak az országban, a nagy kereslet ellenére, ez pedig kihat a befektetések vonzerejére.
Ugyanakkor az árak az inflációnál gyorsabban emelkednek, ami jó hír a befektetők számára: az inflációval kiigazított árak reálértéken több mint 9%-kal nőttek. Emellett a jövedelmek lépést tartanak az emelkedő árakkal. Az országos vásárlóerő-index 1,61-ről 1,66-ra emelkedett, ami enyhe romlást jelez, azonban még mindig messze vagyunk a 2008-as vagy a 2010-2015 közötti időszak feszített szintjeitől, amikor több mint két átlagbérre volt szükség 1 négyzetméter megvásárlásához.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Akár 70 százalékkal is emelkedhet az ingatlanadó a jövő évben bizonyos településeken Ilie Bolojan kormányfő bejelentése szerint. A miniszterelnök közölte, ezekre a korrekciókra a Romániát sújtó költségvetési deficit miatt van szükség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Figyelmeztetést adott ki a román kiberbiztonsági hatóság: a tökéletesnek tűnő nyaralási ajánlatok mögött átverés is állhat, a turistáknak fokozottan oda kell figyelniük a szállásfoglalások részleteire.
A villamos energia, a lakbérek és a gázolaj drágult a legnagyobb mértékben Romániában júniusban az egy évvel korábbihoz képest.
Románia gazdasága a teljes 2026-os évet mínuszban fogja zárni, és legkorábban 2027-ben térhet vissza a stagnálás közelébe, az is csak szerencsével – véli Adrian Codîrlașu, a CFA Románia elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!