Ciolacu cáfolja egykori pénzügyminisztere vádjait
Fotó: Angelo Brezoianu/Agerpres
Marcel Boloș, aki az első Ciolacu-kormány pénzügyminisztere volt 2023 júniusától 2024 decemberéig, azt állítja, hogy többször is figyelmeztette Marcel Ciolacut a növekvő költségvetési hiányra, de kijelentését nem vették figyelembe a kormányban.
2025. szeptember 09., 12:232025. szeptember 09., 12:23
Marcel Boloș az Antena 1 műsorában több részletet is elárult pénzügyminiszteri korszakáról, amely alatt a kormányzati kiadások túlságosan is bőségesnek bizonyultak, ami a jelenlegi hatalmas költségvetési hiányhoz vezetett. Boloș egy Marcel Ciolacu miniszterelnökkel folytatott beszélgetéséből is elmesélt egy epizódot.
(román mondás arra, hogy egy cseppet sem érdekli – szerk. megj.)” – mondta a nemzeti liberális párti (PNL) politikus a koalíciós partner szociáldemokraták (PSD) akkori elnökéről és kormányfőjéről a Hotnews.ro portál szerint.
Boloș említette, hogy havonta jelentéseket küldött a miniszterelnöknek a költségvetési helyzetről.
Jelezte egyúttal: egyetlen dolgot sajnál a pénzügyminisztériumban végzett munkájával kapcsolatban, nevezetesen azt, hogy nem mondott le, pedig háromszor is megírta lemondását.
Hétfőn a bukaresti szenátus és a képviselőház közös plenáris ülést tartott, melynek során a kormány az adó- és költségvetési reform második csomagjának öt törvénytervezetéért vállalt felelősséget.
„Nem beszélek durván a kollégáimmal vagy közeli barátaimmal. Sok hibám van, de ez nem tartozik közéjük” – fogalmazott Ciolacu.
Ugyanakkor a volt miniszterelnök elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint „saját feje után és választási célokra” több tízmilliárd lejt költött el a kormány tartalékalapjából. Álláspontjának alátámasztására közzétette a kormány által 2024-ben elkülönített összegeket.
„Amint látható, a pénz több mint 95 százaléka kizárólag működési kiadásokra ment, és a legnagyobb rész befektetések támogatására szolgált – amelyek többsége európai alapokból származik” – magyarázta Marcel Ciolacu.
„Az igazság az, hogy a pénzügyminiszter 2024-ben a klasszikus költségvetési kiigazítás helyett inkább a tartalékalapból származó pénzeszközök felhasználását részesítette előnyben, azzal érvelve, hogy így jobban ellenőrizheti a pénzeszközök kezelését. Végül is mindenki felelősséggel tartozik a saját döntéseiért. Egyáltalán nem szégyellem, hogy az általam vezetett kormány a tartalékalapból pénzt különített el infrastrukturális beruházásokra, európai alapokból társfinanszírozott projektekre, valamint az oktatás és az egészségügy helyzetének kiegyensúlyozására.
És a következő időszakban több millió román állampolgár fog profitálni ezekből a beruházásokból, a diákoktól és tanároktól kezdve az orvosokig és ápolókig, a közúti fuvarozókig és a mezőgazdasági termelőkig” – szögezte le Marcel Ciolacu.
Mint ismeretes, az idei román költségvetés 7 százalékos hiánnyal számol a tavaly év végén regisztrált 9,4 százalék után. A Bolojan-kormánynak azonban igen nehéz dolga lesz; szakértők szerint igazából már most lehetetlennek tűnik a küldetés, így várhatóan a legoptimistább forgatókönyvek szerint is valahová 8 százalék körülre sikerül visszaszorítani a hiányt az elfogadott és tervezett deficitcsökkentő intézkedéscsomagokkal.
Egyre határozottabb megerősítést nyer, hogy Románia még messze van attól, hogy az idénre is átnyúlt tavalyi választási szuperévben óriásira duzzadt költségvetési hiány csökkentésének útjára lépjen.
Cáfolta kedden a kormány, hogy az általános nyugdíjkorhatár emelését fontolgatja – a reakció annak nyomán született, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök hétfőn este arról beszélt: elengedhetetlen a nyugdíjazási korhatár emelése.
Ugyan még hivatalosan el sem kezdődött a termelés a BMW csoport legújabb gyárában, máris vannak romániai alkalmazottai, és a toborzás jelenleg is zajlik.
Sajtóhírek szerint mintegy ezer alkalmazottjától válna meg az OMV Petrom olajipari társaság Romániában. A legtöbb hazai töltőállomást – 780-at – működtető óriásvállalat közleményében az elbocsátásra kerülő alkalmazottak számát nem erősítette meg.
Magyarország és Románia érdekei teljes mértékben egybevágnak az energetika területén, a két ország ezért ennek mentén a jövőben is szorosan együtt fog működni – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebookon.
Az Európai Unió és az eurózóna gazdaságának teljesítménye is enyhén nőtt az idei második negyedévben az előző három hónaphoz képest; Románia azok közé a tagállamok közé tartozott, amelyek a legnagyobb bővülést jegyezték.
Az új, 2027 utáni európai uniós agráriumot érintő költségvetés-tervezet jelenlegi formájában elfogadhatatlan, ezért közösen kell fellépnünk ellene – közölte Nagy István magyar agrárminiszter egy szlovák–magyar kétoldalú egyeztetés kapcsán.
A Román Nemzeti Bank (BNR) csütörtökön közzétett adatai szerint a nemteljesítő hitelek aránya június végén 2,81 százalék volt, szemben a március végi 2,53 százalékkal.
Idén augusztusban 4 689 262 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4199-cel kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2770 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) csütörtökön közzétett adataiból.
Az EU-ban 0,6 százalékkal nőttek az ipari termelői árak júliusban az előző hónaphoz képest – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
Öt intézkedéssel készül csökkenteni a kormánykoalíció a villamos energia árát – jelentette be kedden az energiaügyi miniszter. A hatósági árplafon kivezetése és az áfa megemelése miatt sok esetben megkétszereződött az energia fogyasztói ára.
szóljon hozzá!