A térképen kékkel jelölt sztrádatervek alig több, mint fele valósulhat meg határidőre a jelenlegi kilátások szerint
Fotó: Közlekedésügyi minisztérium
Az Európai Unió által finanszírozott országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt 438 kilométernyi új romániai autópályából csupán mintegy 270 kilométer esetében van reális esély arra, hogy határidőre megépüljön – figyelmeztetett csütörtöki elemzésében a Pro Infrastruktúra Egyesület.
2022. május 05., 13:482022. május 05., 13:48
További 96 kilométernyi tervezett sztráda esetében igencsak kétséges, hogy elkészülhet a PNRR-ben leszögezett 2026-os határidőig, a fennmaradó 72 kilométernyi aszfaltcsík megvalósítási esélye pedig a nullához közelít a romániai közlekedési nagyberuházásokat figyelő civil szervezet szakértői szerint.
A Pro Infrastruktúra Facebook-oldalán csütörtökön közölt elemzésben emlékeztetnek, az országos helyreállítási tervben az A7-es autópálya Ploiești–Pașcani közötti (324 km), a Marosvásárhelyt Pașcani városával összekötő A8-as Vásárhely–Nyárádszereda (25 km), illetve Leghin–Pașcani (34 km) közötti szakaszának megépítése szerepel, no meg az észak-erdélyi sztráda Magyarnádas és Vaskapu közötti részének (42 km), illetve az A1-es dél-erdélyi pálya hiányzó szakaszának, a Marzsina–Holgya-aszfaltcsíknak (13 km) is el kellene készülnie 2026-ig a lehívandó uniós forrásokból.
Ide tartozik a Magyarnádas és Vaskapu közötti szakasza (42 km), illetve az A7-es Ploiești–Buzău (62 km) és Buzău–Focșani (82 km) közötti része. Ugyanakkor a civil szakértők hangsúlyozzák: az észak-erdélyi szakasz az egyetlen, amelyen jelenleg is dolgoznak, ám földcsuszamlásokkal szembesülnek, így csak akkor valósulhat meg 2026-ig, ha új licit kiírása nélkül tudják orvosolni a műszaki problémákat.
Az uniós tagországok közül továbbra is Romániában halnak meg legtöbben közúti balesetben. A Krónikának megszólaló szakértők jó döntésnek tartják, hogy módosult a közlekedési törvény, új szankciókat állapítottak meg több szabálysértés esetén.
A nagy eséllyel elkészülő sztrádák mellett reálisan lehet számolni az A7-es Bákó–Pașcani közötti szakaszának (78 km) megépítésével is, ha jövő évig sikerül valamennyi szerződést aláírni. További csaknem 100 kilométernyi A7-es pályaszakasz már a „vagy igen, vagy nem” kategóriába tartozik (Focșani és Bákó között, ahol még a megvalósíthatósági tanulmány sincs meg).
Fotó: Rab Zoltán
amelyeknél a tervezők és a hatóságok még a papírmunka elején járnak, még környezetvédelmi engedéllyel sem rendelkeznek, többek között a Marosvásárhely–Nyárádszereda-aszfaltcsík esetében. A Marzsina–Holgya dél-erdélyi szakaszra kiírt új versenytárgyalás pedig eleve ötéves határidővel számol – az is jó esetben, azaz ha nem lesznek óvások.
Az autópályákat kezelő országos társaság érvénytelenítette az A6-os jelzésű Craiova–Drobeta Turnu Severin–Lugos-autópálya megtervezésére vonatkozó versenykiírást, amelyben már nyertest is hirdettek.
A Pro Infrastruktúra Egyesület azt is jelezte, hogy a PNRR-ben nemcsak az az elvárás, hogy 2026-ig elkészüljenek a felsorolt autópálya-szakaszok: szintén kitétel, hogy 2023-ig valamennyi szerződés alá legyen írva, a munkálatoknak pedig legalább 50 százalékban el kell készülniük 2024 végéig.
Egyébként Románia – szigorú feltételek teljesítése mellett – összesen 7,7 milliárd lejt hívhat le a közlekedési-szállítási infrastruktúra fejlesztésére az Európai Unió által „láttamozott” országos helyreállítási terv révén. Az összegből 2,7 milliárd eurót fordíthat az ország az A1, A3, A7 és A8 jelzésű sztrádák bővítésére, illetve megépítésére. További 3,6 milliárd vasútfejlesztésre fordítható, a fennmaradó összeg pedig egyéb infrastrukturális beruházásokra.
Románia országúthálózatának 5,3 százalékát tették ki tavaly az autópályák, 2021 végén 931 kilométernyi sztráda volt Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!