Rossz lapjárás. Az elemzői várakozásoknak megfelelően technikai recesszióba süllyedt Románia
Fotó: Orbán Orsolya
Mit jelent a mostani technikai recesszió Románia gazdasága szempontjából? Más-e most a felállás, mint a korábbi technikai recessziók idején? Vannak-e legalább óvatos optimizmusra okot adó jelek? Hogyan tovább? Elemzői vélemények.
2026. február 13., 14:042026. február 13., 14:04
Románia gazdasága technikailag recesszióba került, miután a bruttó hazai termék (GDP) két egymást követő negyedévben is csökkent, a kilátások pedig továbbra is nehezek – figyelmeztet Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke. „A gazdaság nem áll jól. Idén sem fog jól menni, és talán a következő években sem. Nehéz lesz kilábalni ebből a helyzetből” – nyilatkozta a Digi24.ro-nak az elemző, miután az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai rávilágítottak: Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében reálértékben 1,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez képest, ezt megelőzően pedig 2025 harmadik negyedévében a GDP reálértékben 0,2 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest.
„A negyedik negyedévet összehasonlítva a harmadik negyedévvel a visszaesés jelentős, 1,9%. Ez az aggasztó rész. Alapvetően most technikailag teljesítjük a recesszió definíciójában meghatározott feltételeket, bár a határértéknél vagyunk” – magyarázta Codirlașu. Meglátása szerint a gazdasági visszaesés fő oka a fogyasztás csökkenése, miután az évekig támogatta a gazdasági növekedést. „Az infláció körülbelül 10 százalék volt, a béremelések pedig csak 5 százalékos. A vásárlóerő jelentősen csökkent, és ez természetesen tükröződött a fogyasztásban is” – húzta alá.
Márpedig ilyen körülmények között a fogyasztás a következő időszakban már nem fog jelentősen hozzájárulni a gazdasági növekedéshez. A fellendülés a beruházásokból és az európai forrásokból származhat, de csak akkor, ha végrehajtják a hozzájuk való hozzáféréshez szükséges reformokat.
amelyet adóemelésekkel és inflációval korrigáltak, ez pedig csökkentette a vásárlóerőt és negatívan hatott a versenyszférára.
„A hiányt a közkiadások csökkentésével kell mérsékelni, nem pedig adóemeléssel. Nem lehet fellendíteni a gazdaságot azzal, hogy pénzt vesznek el a magánszektortól” – hangsúlyozta a gazdasági szakember.
Aki egyúttal arra is figyelmeztet, hogy Románia stagflációval fenyegetett időszak előtt áll, amelyet gazdasági stagnálás és magas infláció jellemez, és amely kombinációt nehéz kezelni, mert a hagyományos eszközök, például a kamatlábak, súlyosbíthatják az inflációt vagy a recessziót.
Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében reálértékben 1,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez képest, az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai szerint.
A technikai recesszió inkább figyelmeztető jel, mint végleges ítélet a gazdaságra nézve – vallja eközben Flavius Jakubowicz, a Román Pénzügyi-Banki Elemzők Szövetségének (AAFBR) elnöke.
„A ma közzétett adatok hivatalosan is megerősítik az elemzők előrejelzéseit: Románia gazdasága két egymást követő negyedévnyi reál-GDP-csökkenés után technikai recesszióba került, a harmadik negyedévben (–0,2%) és a negyedik negyedévben (–1,9% a harmadik negyedévhez képest), ami statisztikailag technikai recessziónak minősül. Ez a fejlemény több tényező kombinációját tükrözi:
Összességében a 2025-ös évre vonatkozó, mindössze körülbelül 0,6%-os éves növekedés megerősíti a gazdasági lendület megtorpanását a korábbi évek erőteljes növekedése után” – nyilatkozta Flavius Jakubowicz az Agerpresnek.
Jakubowicz úgy látja, hogy 2026-ban a legvalószínűbb forgatókönyv a szerény növekedés, amely elmarad a román gazdaság valós potenciáljától.
„A fiskális konszolidáció továbbra is nyomást gyakorol a fogyasztásra és a beruházásokra, a külső környezet pedig továbbra is instabil. A közberuházások és az európai források erőteljes ösztönző hatása nélkül nehéz lesz a növekedési ütemet 1–2 százalék fölé emelni. A fellendülés nem jön el automatikusan, hanem csak koherens és kiszámítható politikák révén. Románia gazdasági korrekciós fázison megy keresztül, nem strukturális válságon. A technikai recesszió figyelmeztető jel, nem végső ítélet. A stagnálás és a fellendülés közötti különbség 2026-ban a költségvetési fegyelemtől, a fiskális stabilitástól és az állam azon képességétől függ, hogy támogatni tudja-e azokat a beruházásokat, amelyek valódi termelékenységet és fenntartható növekedést generálnak” – hangsúlyozta az AAFBR elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a Romániában bekövetkezett technikai recesszió a megkezdett átmenet „előre látható és elkerülhetetlen” költsége, mert a régi „gazdasági modell a falhoz szorított minket”.
Bogdan Glăvan közgazdász az Adevărul.ro-nak nyilatkozva eközben azt emelte ki, hogy ugyan a mostani technikai recesszió a 2009–2010-es válságra emlékeztet, ám alapvetően más a jelenlegi helyzet.
„A technikai recesszió egy hagyományos kifejezés, amely két egymást követő negyedév gazdasági visszaesését jelenti. Azonban nem ez az, ami igazán releváns. Az a releváns, hogy ez a technikai recesszió láncreakcióként jelentkezik, hozzájárulva az utóbbi évek egyre negatívabb tendenciájához, amelyben a gazdasági növekedés gyakorlatilag nulla volt. A világjárvány után a gazdaság 2021-ben fellendült, de aztán 2022-től, és különösen 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben a fejlődés üteme tovább lassult, és most már közel nulla. Idén valószínűleg gazdasági növekedést fogunk látni az év végén, de ez nem lesz reprezentatív, mert a valóságban a legtöbb vállalat és ember szenved a gazdaság szerkezetében” – magyarázza Bogdan Glăvan.
„Ha nem lenne ez a külső segítség, akkor olyan válságban lennénk, mint 2010-ben. Ha megnézzük, mennyire csökkennek a volumenek, a termelés, sok polgár és vállalat jövedelme, akkor láthatjuk, hogy nagyon nehéz időszakon mennek keresztül. Az általános hatást szigorúan az európai alapok mentik meg. Pontosan azért nem olyan súlyos a helyzet, mert van kompenzáció. Van egy külső impulzusunk, amely kompenzálja a belső nehézségeket, és ez az impulzus a külső segítség. Ha valaki pénzt ad neked, akkor van mit enned, még akkor is, ha nincs munkád. Röviden, ez a helyzet.
2010-ben Románia még nem is kezdte el igénybe venni a strukturális alapokat. Csak most kezdte el. Románia, hogy úgy mondjam, a saját lábán állt. Ma már nem áll a saját lábán. Ez a jelentős külső segítség tartja biztonsági hálóban – magyarázta az egyetemi professzor.
A gyakorlatban a jelenlegi technikai recesszió egy olyan válság „enyhe” változata, amely EU-források nélkül sokkal súlyosabb lett volna – összegzett a közgazdász.
Tovább növelik a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja közötti feszültséget a Románia technikai recesszióba süllyedéséről szóló pénteki hírek.
Adrian Negrescu gazdasági elemző eközben úgy fogalmazott, hogy Románia elhúzódó technikai recesszióban van, amit az elmúlt évek következetlen költségvetési politikája idézett elő, de az infláció csökkenő tendenciája és a jegybanki alapkamat várható csökkenése kedvező feltételeket teremthet a gazdasági növekedés újraindulásához 2026 második felében.
A Facebook-oldalán közzétett gyorselemzésében a gazdasági szakértő rámutatott: a román GDP az elmúlt két év összesen öt negyedévében zsugorodott, ami szerinte az egymást követő kormányok következetlen költségvetési döntéseinek következménye. Szerinte a vállalati szektort négy éven keresztül nyomás alatt tartották az egymásra rakódó adók és „fiskális kísérletek”, ami visszavetette a növekedést, miközben a magas energia- és élelmiszerárak, valamint az adóterhek jelentősen rontották a lakosság reáljövedelmét és vásárlóerejét.
Az Agerpres hírügynökség által idézett szavai szerint a gazdaság pályáját a költségvetési korrekciók kényszere határozza meg: a hiányt vagy a kiadások lefaragásával, vagy újabb adóemelésekkel lehet csökkenteni, az utóbbi megoldás azonban a jelenlegi sérülékeny gazdasági környezetben kockázatos. A progresszív adózás bevezetését sem tartja járható útnak, mert szerinte további terheket róna a gazdaságra.
Az elemző szerint a gazdaság élénkítéséhez a munkát terhelő adók csökkentésére és a fogyasztást támogató intézkedésekre – például az étkezési utalványok értékének emelésére – van szükség.
mert az infláció csökkenő pályára állt, ami lehetővé teheti a jegybanki alapkamat mérséklését, ez pedig olcsóbb finanszírozást és élénkülő hitelkeresletet hozhat. Szerinte a vállalatok alkalmazkodtak a válsághoz, és már látszanak a stabilizálódás jelei: élénkülnek az exportok, javul az ipar teljesítménye, mérséklődik a kiskereskedelem visszaesése. Ha ez a tendencia fennmarad, 2026 második felében újraindulhat a gazdasági növekedés – vetítette előre Adrian Negrescu.
Az idei év egyfajta tükörképe lehet a 2025-ösnek – szögezte le a Krónika megkeresésére Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kiemelt figyelemmel reagált a román sajtó arra a hírre, hogy Magyarország aranykészletei immár nagyobbak, mint a Bukarest által felhalmozottak.
Az iráni háború nyomán ismét megugrottak a műtrágyaárak a világpiacon, ami közvetve az európai mezőgazdaságot, így a romániai és a magyarországi gazdálkodókat is érzékenyen érintheti.
A Világbank jóváhagyott egy 650 millió dolláros hitelt Románia számára a kormány fejlesztési projektjeinek támogatására.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség az EU-ban 34,9 euró, az euróövezetben pedig 38,2 euró volt tavaly, míg 2024-ban az EU-ban 33,5 euró, az euróövezetben pedig 36,8 euró – közölte az Eurostat.
Kisebb megállás után kedden folytatódott az üzemanyagok drágulása a romániai töltőállomásokon: a legnagyobb piaci szereplőnek számító Petrom ezúttal 5 banival emelte a benzin literenkénti árát, míg a gázolaj ára 10 banival nőtt.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn közölte, az EU-ban 517 kilogramm hulladék keletkezett személyenként 2024-ben.
A napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz prosumerek jelenleg a második helyet foglalják el Romániában a telepített energiakapacitás alapján, és az ezekbe a berendezésekbe fektetett beruházások értéke meghaladja a 2,2 milliárd eurót.
Az elektromos autók rohamos terjedése nemcsak technológiai és környezetvédelmi fordulatot hoz, hanem egyre hangsúlyosabban adóügyi kérdéssé is válik. A 2Celsius Egyesület szerint számos nyugati ország már e járművek tulajdonosait is megadóztatja.
A központi költségvetési intézmények tartozása februárban 4,06 százalékkal 734,8 millió lejre nőtt az előző havi 706,1 millió lejről – derül ki a pénzügyminisztérium vasárnap közzétett adataiból.
A romániaiak 89 százaléka elégedetlen azzal, ahogyan a kormány az üzemanyagválságot kezelte – derül ki a CURS egy friss felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!