Hirdetés

A legszegényebbeknek fog a legjobban fájni: elemző a Krónikának a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról

Elveszi a vásárlási kedvet? Minden valószínűség szerint a fogyasztás visszaesését fogja eredményezni a deficitcsökkentő intézkedéscsomag

Elveszi a vásárlási kedvet? Minden valószínűség szerint a fogyasztás visszaesését fogja eredményezni a deficitcsökkentő intézkedéscsomag

Fotó: Rostás Szabolcs

Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense aláhúzta: egy intézkedéscsomagra mindenképp szükség volt, mivel a román gazdaság számára óriási kockázatot jelentő méretűre duzzadt a költségvetési deficit. Ő maga azonban számos ponton nem ért egyet a kormány által javasolt lépésekkel, amelyeket amúgy „izzadságszagú kompromisszumnak” tart.

Bálint Eszter

2025. július 03., 18:532025. július 03., 18:53

Az első és a legfontosabb: szükség volt arra, hogy végre valamilyen intézkedéscsomagot bejelentsenek, és utána ezt minél hamarabb kormányhatározatba adják. Románia az utolsó utáni pillanatban van, hiszen erre már sor kellett volna kerüljön a tavaly, de meg kellett ismételni az elnökválasztásokat, utána elhúzódott a kormányalakítás, így egyre nőtt a veszély, hogy Romániának komoly finanszírozási nehézségekkel kell szembenéznie – értékelt csütörtökön a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely közgazdász.

A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense szerint jelenleg úgy néz ki, hogy a deficitcsökkentő intézkedéscsomaggal sikerül ezt a veszélyt elkerülni.

Hirdetés

Mint az elemző is emlékeztetett, Románia a tavalyi évet 9 százalék fölötti költségvetési hiánnyal zárta, ami egy nagyon jelentős, majdnem 30 százalékos túlköltekezést jelent a bevételekhez viszonyítva, és ez nyilván nem fenntartható, el kell indulni a konszolidáció útján.

És a mostaniak mindössze az első lépések, hiszen az Európai Bizottság hét évet adott Romániának arra, hogy visszaszorítsa a deficitet a 3 százalék körüli szintre.

Idézet
Nem lehet hátradőlni, mert ezzel a csomaggal együtt is 7 százalék felett lesz, inkább úgy 8 százalék körül alakul idén a költségvetés GDP-arányos hiánya,

de legalább elindulunk egy olyan úton, amikor már végre nem növekedni, hanem csökkenni fog a hiány” – fejtette ki a közgazdász.

Arra a kérdésünkre, szerinte ki tudják-e harcolni a szakszervezetek, munkáltatói szövetségek, hogy a kormány „finomítson” az intézkedéscsomagon – ami esetleg gyengítene annak a hatásán –, Rácz Béla Gergely határozott nemmel válaszolt, hozzátéve: „ha sikerül valahol kizsarolni bizonyos engedményeket, akkor máshol lesz szigorítás”.

korábban írtuk

Növelik az áfát, a jövedéki és osztalékadót, egészségbiztosítási hozzájárulást vetnek egyes nyugdíjakra – ismertette a kormányfő a deficitcsökkentési tervet
Növelik az áfát, a jövedéki és osztalékadót, egészségbiztosítási hozzájárulást vetnek egyes nyugdíjakra – ismertette a kormányfő a deficitcsökkentési tervet

Megmarad a kétkulcsos áfa, de két százalékponttal emelkedik az általános forgalmi adó, és szintén a deficit csökkentése érdekében megemelik a dohány- és alkoholtermékek, továbbá az üzemanyagok jövedéki adóját.

Az irány jó, de a valódi reformok elmaradtak

A BBTE docense kiemelte ugyanakkor, nem csak az a fontos, hogy sikerült elindulni azon a bizonyos úton, hanem az is, hogy milyen csomaggal kelünk útra. Az pedig meglátása szerint „nagyon távol áll attól, ami optimális lenne”.

„Nekem az a véleményem – és azt gondolom, hogy a legtöbb makroelemző is egyetért ebben –, hogy ezt egy olyan adóreformmal is el lehetett volna érni, amelyik sokkal jobb lett volna ezeknél a nagyon kompromisszumos és izzadságszagú módosításoknál.

Idézet
Ezen a csomagon nagyon messziről látszik, hogy egy négypárti egyeztetés eredménye, amiben mindenki a saját elképzelését akarta megvalósítani, majd megszületett ez a nagyon izzadságszagú kompromisszum.

Ez nem egy jó adóváltoztatás. Egy szükséges adóváltoztatás, de ezt lehetett volna sokkal jobban is csinálni, hogyha nem bizonyos paramétereket felcsavarnak, hanem egészében vizsgálják meg az adórendszert, és úgy változtatnak rajta, hogy annak valamilyen rendszerszemlélete legyen, ami sajnos elmaradt” – részletezte a közgazdász.

Ő maga amúgy szükségesnek és elengedhetetlen összetevőnek nevezte az áfaemelést.

„Erre Romániának szüksége van, ugyanis áfaemelés nélkül nem tudja megoldani a legnagyobb problémát, amivel most szembenéz. Ez elkerülhetetlen lett volna bármilyen más adóreform esetében. A többivel viszont azért bőven vannak problémák” – szögezte le.

korábban írtuk

Tánczosék magyarázzák a deficitcsökkentő „bizonyítványt”
Tánczosék magyarázzák a deficitcsökkentő „bizonyítványt”

Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.

A deficit csökkentéséhez kiadáscsökkentés is kell a bevételnövelés mellé

Pozitívumként említette viszont Ilie Bolojan miniszterelnök hozzáállását, hogy nem csak az adók emeléséből kívánja csökkenteni a hiányt, hanem a közszférában is elindít egy reformot, és véleménye szerint amennyiben lépések történnek a politikai klientúra kiszolgálására megnyitott pénzcsapok elzárása terén, az mindenképp jó irányt jelent.

Rácz Béla Gergely a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról Galéria

Rácz Béla Gergellyel az óriásira duzzadt költségvetési deficit visszaszorítására kidolgozott tervekről beszélgettünk

Fotó: Facebook/Rácz Béla Gergely

„Ezt a hiányt nem lehet csak a bevételnöveléseken keresztül rendezni, nyilván az államapparátus működési kiadásait is le kell faragni. És hogyha ez tényleg megtörténik, akkor az egy jó dolog” – fogalmazott az elemző.

Mindenki megkapja a keserű pirulát, de a legszegényebbeknek fog a legjobban fájni

Véleménye szerint az már egyáltalán nem jó dolog, az adórendszerben csak olyan parametrikus módosítások vannak, amelyek összességében a legszegényebb rétegeket fogják sajnos a legsúlyosabban érinteni.

Idézet
A bejelentett intézkedések negatív hatását a legkisebb jövedelműek fogják sajnos a leginkább megérezni,

hiszen ők azok, aki szinte a teljes jövedelmüket elköltik a különböző javakra és szolgáltatásokra, tehát őket 100 százalékosan érinti ez az áfaemelkedés. Aki többet keres és félre tud tenni, azt azért érinti kevésbé, mert nem költi el a teljes jövedelmét, tehát ilyen értelemben jobban jár, az áfa tehát természetéből adódóan regresszív – mutatott rá Rácz Béla Gergely.

Kérdésünkre úgy vélekedett, egyelőre nagyon nehéz lenne megmondani, hogy egy átlagos erdélyi háztartás mennyit veszít a megszorítások nyomán, hiszen

  • az áfa emelése mellett nőnek a jövedéki adók is, az üzemanyagok jövedéki adójának az emelése pedig további dráguláshullámot von majd maga után;
  • a tervek szerint nő továbbá a banki adó is, amit a pénzintézetek várhatóan megpróbálnak majd áthárítani a fogyasztókra azáltal, hogy meg fogják emelni a banki tranzakciós díjakat, illetve a hitelek kamata is emelkedhet.

Rácz Béla Gergely egyébként a progresszivitást hiányolja a deficitcsökkentő intézkedéscsomagból.

„Az nyilvánvaló, hogy akkor, amikor valamilyen erőteljes konszolidációt kell végrehajtani, akkor nem nagyon van olyan megoldás, hogy legyenek rétegek, akik ezt egyáltalán nem érzik meg. Ezt sajnos mindenki így is, úgy is érezte volna. Viszont meg lehetett volna úgy oldani, hogy egy kicsit progresszívebben jöjjön létre, vagyis a nagyjövedelműeknek a közteherviselése arányosan is egy kicsit nagyobb legyen, mert ők könnyebben elviselik.

Azzal a metaforával szoktam élni, hogy ez egy keserű pirula, amit mindenkinek le kell nyelnie, de a csontsoványnak és a nagyon kövérnek nem ugyanakkora pirulát kellene lenyelnie. Most az történt, hogy gyakorlatilag mindenki ugyanakkora pirulát kap, és ez sokkal jobban fáj azoknak, akiknek alacsony jövedelmük van” – érzékeltette a szakember.

korábban írtuk

Hevesen bírálják a vállalkozók a Bolojan-kormány megszorító intézkedéseit
Hevesen bírálják a vállalkozók a Bolojan-kormány megszorító intézkedéseit

Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.

A kereslet visszaesése nem oltja ki a magasabb áfakulcs hatását

És mit jelentenek a bejelentett intézkedések a romániai vállalkozásokra nézve? – kérdeztük még meg Rácz Béla Gergelytől. Aki úgy látja, a cégek inkább a kereslet valamilyen szintű visszaesését fogják megérezni.

Így óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy nem ördögi körrel van-e dolgunk olyan körülmények között, hogy Romániában továbbra is a fogyasztás a gazdasági növekedés motorja.

„Nyilván van egy ilyen hatás is. Azt kell megnézni, hogy melyik hatás az erősebb. És gyakorlatilag az összes modell alapján

Idézet
a megemelt áfakulcsnak a pozitív bevételi hatása jelentősen erősebb, mint azon hatása, hogy a fogyasztás csökkenni fog, és kevesebb lesz a befizetés.

Összességében a központi költségvetés a megemelt áfakulcsokkal jelentős többletbevételre fog szert tenni, azzal együtt is, hogy emiatt a fogyasztás csökkenhet valamennyivel” – összegzett a BBTE docense.

Közvitára bocsátotta csütörtökön a honlapján a pénzügyminisztérium az idei deficitcsökkentő intézkedések első csomagját tartalmazó törvénytervezetet. A jogszabályjavaslat szerint az intézkedések 2025-ben 9,49 milliárd lejjel növelik a költségvetési bevételeket és 1,25 milliárd jellel csökkentik a kiadásokat.
A törvénytervezet fontosabb előírásai az Agerpres hírügynökség szerint:

• augusztus elsejétől 19 százalékról 21 százalékra nő az általános áfakulcs; bizonyos termékek és szolgáltatások (élelmiszerek, gyógyszerek, tűzifa, hőenergia, könyvek, ivóvíz és csatornázás, vendéglátóipar) áfája a jelenlegi 5, illetve 9 százalékról 11 százalékra emelkedik, az 5 és 9 százalékos kedvezményes áfakulcsok megszűnnek;
• jövő év január elsejétől 10 százalékról 16 százalékra nő az osztalékadó;
• július elsejéjétől 4 százalékos pluszadóval terhelik a bankokat;
• augusztus elsejétől a 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést kiterjesztik a 3000 lejt meghaladó nyugdíjakra.

A pénzügyminisztérium becslései szerint a következő négy évben ezek az intézkedések összesen 35,258 milliárd lejjel gyarapítják az államkasszát és 57,367 milliárd lejjel csökkentik a kiadásokat.

korábban írtuk

Még semmi nincs kőbe vésve? Folytatódnak az egyeztetések a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról
Még semmi nincs kőbe vésve? Folytatódnak az egyeztetések a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról

Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 14., szerda

Velünk van a baj, nem pedig a gépekkel: Románia digitalizációs paradoxona

Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.

Velünk van a baj, nem pedig a gépekkel: Románia digitalizációs paradoxona
Hirdetés
2026. október 14., szerda

Mennyibe kerül száz kilométer? Tizenhatszor olcsóbb lehet az autózás az árrobbanás közben

Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.

Mennyibe kerül száz kilométer? Tizenhatszor olcsóbb lehet az autózás az árrobbanás közben
2026. október 13., kedd

Aszfaltozzák az ország leghosszabb völgyhídját, egyre közelebb az észak-erdélyi autópálya újabb szakaszainak átadása

Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.

Aszfaltozzák az ország leghosszabb völgyhídját, egyre közelebb az észak-erdélyi autópálya újabb szakaszainak átadása
2026. október 13., kedd

Növekedés helyett visszaesés: egyre borúsabban látja az IMF Románia gazdasági kilátásait

Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.

Növekedés helyett visszaesés: egyre borúsabban látja az IMF Románia gazdasági kilátásait
Hirdetés
2026. október 13., kedd

Egymást erősítik a nyugati országrész legnagyobb logisztikai központjai

A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.

Egymást erősítik a nyugati országrész legnagyobb logisztikai központjai
2026. október 13., kedd

Megint felfelé kúszik az infláció: elszálltak a lakbérek, kilőtt az üzemanyagok ára

Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Megint felfelé kúszik az infláció: elszálltak a lakbérek, kilőtt az üzemanyagok ára
2026. október 12., hétfő

Hosszú út vezet a gyárkaputól az árcéduláig – de mitől drágul meg közben a termék?

Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.

Hosszú út vezet a gyárkaputól az árcéduláig – de mitől drágul meg közben a termék?
Hirdetés
2026. október 12., hétfő

Romániában szálltak el legjobban a lakásárak, Magyarországon is két számjegyű volt a drágulás

Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.

Romániában szálltak el legjobban a lakásárak, Magyarországon is két számjegyű volt a drágulás
2026. október 10., szombat

Napelemre kész épületek: mire számítsunk az ország kötelezettségszegése közben?

Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.

Napelemre kész épületek: mire számítsunk az ország kötelezettségszegése közben?
2026. október 10., szombat

Támadások kereszttüzében a kompromisszumos EU-költségvetés: Románia és Magyarország számára is fontos a tét

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.

Támadások kereszttüzében a kompromisszumos EU-költségvetés: Románia és Magyarország számára is fontos a tét
Hirdetés
Hirdetés