Mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk. Számos drágulást hoz a 2026-os év
Fotó: Orbán Orsolya
Nem vagyunk túl a nehezén: nem hoz jó híreket a 2026-os év sem. A 2024-es szuperválasztási év túlköltekezései nyomán elszabadult költségvetési hiány miatt az óévben meghozott deficitcsökkentő intézkedések hatása idén nemhogy nem enyhül, hanem fokozódik, újabb adóemelések hoznak drágulásokat (szinte) minden téren, majd a földgáz ársapkája is megszűnik. Mutatjuk, hogy milyen áremelések biztosak már január első napjától, illetve az azt követő időszakban.
2026. január 01., 09:362026. január 01., 09:36
Az egyik leginkább zsebbe vágó áremelés már az év első napján „berobbant”: a jövedéki adó 10 százalékos emelése miatt tovább nő az üzemanyagok amúgy is borsos ára – ezt a drágulást pedig nem csak tankoláskor fogjuk megérezni, hanem várhatóan „beszivárog” valamennyi termék és szolgáltatás árába.
2024-ben a benzin jövedéki adója még 2,38 literenként lej, a gázolajé pedig 2,32 lej, az általános forgalmi adó (áfa/TVA) mértéke 19 százalék volt. A helyzet azonban 2025 nyarán megváltozott, amikor a benzin jövedéki adója 2,78 lejre, a gázolajé 2,55 lejre emelkedett, és az üzemanyagra alkalmazott áfa 21 százalékra nőtt.
„2026-ban a jövedéki adók tovább emelkednek, a benzin esetében 3,06 lejre, a gázolaj esetében pedig 2,80 lejre, miközben az áfa 21 százalék marad” – mutatott rá az emelés ütemére Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
„A benzin esetében az adóemelés a becslések szerint literenként körülbelül 0,28 lejes áremelkedést eredményez, ami egy 7,36 lej/liter referenciaár mellett körülbelül 3,8 százalékos drágulást jelent. A gázolaj esetében az áremelkedés literenként körülbelül 0,25 lej lesz, azaz körülbelül 3,3 százalékos 7,56 lej/l áron számolva” – fejtette ki az energiaügyi szakértő.
Így, ha jelenleg egy liter benzin ára nagyjából 7,61 lej, egy liter gázolajé pedig 7,73 lej, az új jövedéki adók alkalmazása után az árak így alakulhatnak:
„Az árak valószínűleg átlépik a literenkénti 8 lejes lélektani határt, és az árszint már nem fog 8 lej/l alá csökkenni” – vetítette előre az Adevărul.ro portál által idézett szakértő.
Az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója is emelkedni fog, és 2026 januárjától a bor, az almabor (cider) és a mézbor (mead) hivatalosan is felkerült a jövedéki termékek listájára. Ugyanakkor a dohányosokat is érinti a cigaretta jövedéki adójának emelése.
A tavalyi szint alatt maradnak a szeszes italokra kivetett jövedéki adókból származó bevételek a pénzügyminisztérium hivatalos adatai.
A lakás- és autótulajdonosok számára is lesújtó hírekkel érkezik az új év. 2026. január 1-jétől a nagyvárosokban az ingatlanadók akár meg is duplázódhatnak. A személygépkocsik esetében az éves adó 70–80 lejről körülbelül 150 lejre emelkedik, a nagyobb hengerűrtartalmú járművek esetében pedig meghaladhatja a 3000–4000 lejt.
Az ingatlanadó emeléséről itt írtunk részletesen:
Akár megháromszorozódhat a régi tömbházlakásokra kivetett ingatlanadó a 2026-tól érvényes, a gépjárműadó emeléséhez hasonlóan társadalmi aggályokat felvető új szabályozások szerint.
Az autók után fizetendő adó alakulásáról itt adtunk hírt bővebben:
Az alkotmánybíróság rábólintásával véglegessé vált az a fiskális csomag, amely 2026-tól gyökeresen átalakítja többek között a gépjárművek adózását Romániában.
A földgázfogyasztóknak is magasabb számlákra fel kell készülniük 2026. április 1-jétől, amikor megszűnik az ársapka. Jelenleg a felső határ 0,31 lej/kWh, de beszámolók szerint a szolgáltatók már elkezdték elküldeni az ügyfeleknek az új ajánlatokat, amelyek egyes esetekben akár 35 százalékkal magasabb tarifákat is tartalmaznak.
Drágulásokat hozhat a földgáz ársapkájának megszüntetése is
Fotó: Pexels
Dumitru Chisăliță, az AEI elnöke arra figyelmezteti a fogyasztókat, hogy ne fogadják el hallgatólagosan az új árakat, ha nincsenek felkészülve rá.
Úgy gondolom, hogy a román állam képviselőinek nagyon egyértelmű álláspontot kell képviselniük, és konkrétan meg kell fogalmazniuk, hogy a liberalizáció megvalósul-e vagy sem. Ettől a pillanattól kezdve visszatérhetünk a normalitáshoz. A liberalizáció április 1-jei normalitása az lenne, ha az árak a mostani 0,31 lej/ kWh alá csökkennének, áfával együtt” – fogalmazott a szakember.
Amennyiben mégis lesz áremelkedés, úgy az – az üzemanyagok árához hasonlóan –megmutatkozik majd számos termék és szolgáltatás árában is.
Rossz hírrel indult az év azok számára is, akik eddig azzal próbáltak spórolni, hogy olcsó termékeket rendeltek olyan kínai vagy más, EU-n kívüli platformokról, mint a Shein, a Temu vagy a Trendyol, a parlament is rábólintott ugyanis arra a törvényre, amely 25 lejes adót vet ki a 150 eurónál kisebb értékű csomagokra is.
Január elsejétől 25 lejes adót kell fizetni az EU-n kívülről – például a Temu, Shein, Trendyol webáruházakból – érkező, 150 eurónál alacsonyabb értékű csomagok után, miután az alkotmánybíróság szerdán nem adott helyt az AUR alkotmányossági kifogásainak.
A kriptovaluta-átutalásokból származó jövedelem esetében 16 százalékos adókulcsot alkalmaznak az eladási ár és a vételár közötti pozitív különbözetként meghatározott nyereségre. A 200 lej alatti tranzakciók nyereségét nem adóztatják, feltéve, hogy az év során elért teljes nyereség nem haladja meg a 600 lejt.
az egy évnél hosszabb ideig tartott állampapírok és származtatott ügyletek adója 1 százalékról 3 százalékra, az egy évnél rövidebb ideig tartott papírok adója pedig 3 százalékról 6 százalékra emelkedik. Emellett a szabályozott entitásokon kívül végrehajtott tranzakciók, valamint a befektetési arany eladása 10 százalék helyett 16 százalékos adó alá esik – húzza alá összeállításában a Gândul.ro portál.
A bérleti díjból származó nettó jövedelmet a bruttó jövedelemre alkalmazott 30 százalékos átalányadó alapján számítják ki. A 10 százalékos jövedelemadót ezután a nettó jövedelemre alkalmazzák, nem pedig a bruttó jövedelemre, mint az előző években. Így a 20 000 lejnyi jövedelem után fizetendő éves adó eléri a 1400–1500 lejt.
A szabadúszók esetében 2026-tól emelkedik az egészségbiztosítási hozzájárulás (CASS), a maximális felső határ pedig a 72 minimálbérnek megfelelő összegre nő.
Ennyi drágulást látva pedig nem csoda, hogy számos gazdasági elemző szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy az új évben végre látványos csökkenésnek indul az infláció, aminek a szintje továbbra is Romániában a legmagasabb európai uniós összevetésben.
Novemberben 9,8 százalékon stagnált az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában 2025-ben 7,503 millió tonna kőolaj-egyenértékű gázt termeltek, 0,9 százalékkal kevesebbet az előző évinél, miközben az import 75 százalékkal nőtt, közelítve a 3,2 millió tonnát.
Az amerikai elnök új, 10 százalékos globális vámról szóló rendeletet írt alá pénteken, miután a legfelsőbb bíróság megsemmisítette az átfogó úgynevezett viszonossági vámtarifákat.
Románia az Európai Unió egyik legalacsonyabb egy főre jutó szénlábnyomú országai közé tartozik, ám a kedvező adatok mögött nem tudatos klímapolitika, hanem a rendszerváltás utáni ipari visszaesés áll.
Meghosszabbították 2026. december végéig a villanyszámla-támogatási programot – tájékoztatott pénteken az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökség (ANPIS).
2026 végéig biztosítják az energiautalványokat a rászorulóknak – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A fotovoltaikus Zöld ház program akkumulátoros Zöld ház programmá alakítása az egyik lehetséges forgatókönyv – mondta Diana Buzoianu környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter csütörtökön a kormányülés végén.
A tavalyi negyedik negyedévben 28 400 betöltetlen állás volt Romániában, 3300-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 5900-zal kevesebb, mint 2024 utolsó három hónapjában.
Székelyföld-stand is várja a látogatókat a péntektől vasárnapig Budapesten zajló 48. Utazás Kiállításon, melyen a három székelyföldi megye közösen mutatkozik be – közölte a Hargita megyei önkormányzat.
A lakossági földgáz végfelhasználói ára április elseje után nem fogja meghaladni a jelenlegi maximális szintet, mert a kormány egy új, átlátható árszabályozási rendszert vezet be – jelentette ki szerdán Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Közzétette az energiaügyi minisztériumazt a rendelettervezetet, amely azt rögzíti, hogy a jelenlegi árkorlátozási és kompenzációs rendszer lejárta után hogyan alakulnak majd a földgázpiacon a háztartási végfelhasználókra alkalmazandó intézkedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!