Megfizetünk az autóért: tudnivalók a gépjárműadó emeléséről

Ezzel szemben a nagy teljesítményű, de modern motorral szerelt autók némelyikének adója alig emelkedik, sőt példák utalnak arra is, hogy bizonyos modellek esetében csökkenni fog. Viszont az is igaz, hogy a nagy teljesítményű autók után eddig is nagyon magas adót fizettek.

A jelenlegi és az új logika közötti különbség

A jelenlegi autóadó-rendszer egyetlen paraméterre, a hengerűrtartalomra épül, amelyhez az önkormányzatok legfeljebb 50 százalékos helyi „pótdíjat” társíthatnak. A hibridek után fél adót fizetnek, az elektromos járművek pedig jellemzően teljes mentességet élveznek. A most elfogadott módosítások ezzel szemben több egymásra épülő tényezőt vezetnek be:

A 375 ezer lejt (73 600 eurót) meghaladó értékű járművekre 0,9 százalékos luxusadó kerül (a határértéket meghaladó összegre).

Autóadó: mekkora lesz a drágulás?

A rendelkezésre álló elemzések alapján a drágulás mértéke kategóriánként jelentősen eltér. Becslések szerint:

• – a legfeljebb 1600 cm³-es autók adója akár meg is duplázódhat, így egy ma 70–80 lejbe kerülő tétel 2026-ban elérheti a 150–180 lejt;
• – a 1601–2000 cm³ közötti kategória átlagosan 50 százalékos emelkedésre számíthat;
• – a 2000–3000 cm³ közötti járműveknél 10–25 százalékos többlet várható;
• – a 3000 cm³ fölötti kategóriában a modern motorok esetében akár csökkenés is előfordulhat.

Konkrét példák:

• egy 1,6 literes Euro 3-as benzinmotoros autó után az adó 240 lej lehet, ugyanez Euro 6-os változatban 200 lejbe kerülhet;
• több mint 2000 cm³, Euro 6: az éves teher körülbelül 850 lej – a jelenlegi mintegy 1000 lej helyett.

Más elemzések szerint az 1,6–2,0 liter közötti motorral szerelt járművek esetében az Euro 0–3 osztály 238–297 lej között fizet, míg egy Euro 5-ös modell 213–267 lej közötti sávba kerül.

A helyi szorzók fenntartása miatt tovább nőhet a különbség egy nagyváros és egy vidéki település adóterhei között.

Ugyanakkor komoly adminisztratív kihívást jelent majd a környezetvédelmi normák egységes és hiteles nyilvántartása is. A régebbi járművek esetében gyakoriak az ellentmondó vagy hiányos adatok, ami vitákhoz, jogorvoslatokhoz és jelentős bürokratikus terheléshez vezethet.

Eközben polgármesterek arra hívták fel a figyelmet, hogy az önkormányzatok gyakorlatilag nem rendelkeznek a jövő évtől kötelezően ellenőrizendő környezeti kibocsátási adatokkal az autókra vonatkozóan, így nem tudják szakszerűen besorolni azokat a normaosztályokba az adó kiszámítása érdekében. Ez pedig adminisztratív káoszhoz és tömeges helyesbítési eljárásokhoz vezethet.

Ugyanis az eddig alkalmazott adatgyűjtés nem tartalmazta a kibocsátási normát, mivel a jelenlegi hivatalos űrlapok és adatbázisok nem kérik azt a jármű bejelentésekor, így az önkormányzatoknak most kellene utólag összegyűjteniük ezt az információt különböző intézményektől.

Így az új szabályozás adminisztratív terheket ró a lakosságra és az önkormányzatokra egyaránt.

Igazságtalanság a nagyokkal szemben is?

Szakértők szerint az új rendszer bevezetése leginkább a régi, szennyező autók tulajdonosait sújtja, azaz a szegényebb réteget, ami társadalmilag igencsak igazságtalan. Viszont Galac polgármestere a másik oldalról nézve is rávilágított egy eddig is fennálló „méltánytalanságra”. Ionuț Pucheanu a G4media portálnak úgy fogalmazott, az új gépjárműadót szennyezési illeték helyett inkább egyfajta tulajdonadóként kellene értelmezni, és nem szabadna, hogy ekkora különbségek legyenek a kis és nagy hengerűrtartalmú járművek között.

„Nézzük meg a motor hengerűrtartalmát: egy 3000 köbcentis, meglehetősen nagy motor, nem a legnagyobb, de meglehetősen nagy motor után évente 5000 lejt kellene fizetni, egy 2000 köbcentis motor esetén pedig évi 200 valahány lejt.

Egyrészt az általuk okozott kopás az utakon ugyanakkora. Mindkettőnek négy kereke van. A 2000 köbcentis autó nem egy keréken fut. Négyen fut. Ugyanannyi helyet foglal el a közterületen. Romániában szinte mindenben folyamatosan kettős mércét alkalmazunk” – vélekedett a moldvai polgármester.