Magasra hág. A régi tömbházak esetében nő a leginkább az ingatlanadó
Fotó: Haáz Vince
Akár megháromszorozódhat a régi tömbházlakásokra kivetett ingatlanadó a 2026-tól érvényes, a gépjárműadó emeléséhez hasonlóan társadalmi aggályokat felvető új szabályozások szerint. Amelyek pluszterhét minden lakástulajdonos megérzi valamilyen formában az úgynevezett számítási adóalap drasztikus megnövelése, illetve bizonyos kedvezmények eltörlése következményeként. Cikkünkben elmagyarázzuk, mi miatt nő ilyen drasztikusan az ingatlanadó, és konkrét példákat is bemutatunk.
2025. december 16., 19:002025. december 16., 19:00
A román alkotmánybíróság zöld jelzése után véglegessé vált az a fiskális csomag, amely 2026. január 1-jétől drasztikusan megemeli többek között a lakóingatlanok és egyéb kapcsolódó vagyontárgy (telek, egyes nem lakáscélú épületek) helyi adóterheit, az ingatlanadót. A jogalkotók indoklása szerint a cél az elavult, 2015–2016-os szintről számolt adóalapok „felzárkóztatása”, valamint a helyi költségvetések stabilizálása.
A változtatások lényege nem az, hogy teljesen új adónem jön, hanem az, hogy a magánszemélyek lakóingatlanjainál a számítási adóalapot (románul „valoare impozabilă”) jelentősen megemelik, miközben több, eddig adócsökkentő elem kikerül a képletből. A lakóépületek adókulcsa továbbra is a helyi tanács által meghatározott sávban mozog (0,08–0,2%), viszont új elem lép be: 2026-tól a helyi tanács már nem állapíthat meg alacsonyabb kulcsot, mint 2025-ben, vagyis a „lefelé korrigálás” lehetősége megszűnik.
A számítási alap – román jogi terminológiával „valoare impozabilă” – nem magát az adót jelenti, hanem azt az értéket, amelyre az önkormányzatok az adókulcsot alkalmazzák. Az adóalap nem az ingatlan piaci ára, hanem egy jogszabályban rögzített, normatív módon kiszámított összeg. Ezt elsősorban az ingatlan alapterülete és az ahhoz rendelt egységérték (lej négyzetméterenként) határozza meg, amelyet szükség esetén korrekciós tényezők módosítanak.
2026-tól nem elsősorban az adókulcsok változnak, hanem maga az adóalap nő meg jelentősen. Ennek oka az, hogy a törvény megemeli az egységértékeket, miközben több, eddig adócsökkentő korrekció – például az épület kora alapján járó mérséklés – kikerül a számításból. Így ugyanarra az ingatlanra magasabb adóalap jut, még akkor is, ha a helyi tanács nem emeli az adókulcsot.
A jogszabály szerint az egységértékeket országos szinten határozzák meg az adótörvénykönyv mellékleteiben, parlamenti döntéssel.
figyelembe véve az építőanyagok és a munkaerő országos átlagköltségét, valamint az ingatlan típusát és közműellátottságát. Szakértők kiemelik, hogy az egységértékek nem veszik figyelembe az elhelyezkedést, az állapotot vagy a települések közötti piaci különbségeket.
Ingatlanadó: 50 évnél idősebb lakásoknál a növekedés akár háromszoros is lehet (170 helyett 510 lej)
Fotó: Orbán Orsolya
Elemzések példái szerint a lakóingatlanok adóztatásához használt egységértékek mintegy 2,7-szeresére ugorhatnak: a 2016-os törvényben meghatározott 1000 lej/m²-ről 2677 lejre.
Ezzel párhuzamosan a régi társasházak esetében kivezetnek olyan engedményes korrekciókat, amelyek eddig alacsonyabb adóalapot eredményeztek (például az épület kora, illetve egyes tömbházas paraméterek alapján). Az eltörlés következményeként az adóalap kevésbé függ a lakás „öregségétől”, így a régi lakások relatív előnye megszűnik.
Szakértői példaszámítások szerint
Szövérfi László, a marosvásárhelyi városháza adóügyi osztályának vezetője korábban a Székelyhonnak úgy fogalmazott, Marosvásárhelyen egy Kövesdomb lakótelepi háromszobás panellakás esetében, ahol idén 220 lej volt az épületadó, jövőre ez 500 lej lehet.
A csomag egy külön terhet is bevezet: a 2,5 millió lejt meghaladó adóalapú lakóingatlanok esetében 0,9%-os pótlólagos adót kell fizetni a küszöb feletti részre. Emellett több elemzés kiemeli, hogy szűkül a mentességek köre (egyes föld- és épületkategóriák kikerülnek a kivételek közül), ami további tulajdonosi köröknél hozhat plusz fizetési kötelezettséget.
A nem lakáscélú (üzleti célú) épületeknél – magánszemély tulajdonában is – továbbra is fontos szerepe marad az értékbecslői jelentésnek, és a helyi adókulcsok jellemzően magasabb sávban mozognak (szakértői összefoglalók szerint a nem rezidenciális részeknél 0,2–1,3% körüli tartományról beszélnek).
A házaknál több becslés 70–90% közötti ingatlanadó-emelkedést valószínűsít
Fotó: Orbán Orsolya
Természetesen az ingatlanadó megemelését is számos kritika éri, a bírálatok több irányból érkeznek.
A másik kritikus pont a helyi döntési kényszer és széttartás: mivel az önkormányzatok nem csökkenthetik 2026-ra a 2025-ös kulcs alá az adókulcsot, a rendszer „beégeti” a korábbi szinteket, és erősítheti a települések közötti különbségeket. A helyi tanácsoknak év végéig dönteniük kell a 2026-os szintekről, és a késlekedést a központi költségvetési források megvonásának kockázatával kötik össze – ami politikai és adminisztratív nyomást helyez a településekre.
Amint arról beszámoltunk, alkotmányosnak nyilvánította múlt héten a taláros testület azt a törvényt, amely többek között drasztikusan növeli az ingatlanadót, és a gépjárműadót is emeli (utóbbival külön cikkben foglalkoztunk).
A helyi adók növeléséről szóló jogszabályt a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támadta meg az alkotmánybíróságon. A törvényt szeptemberben, a kormányzati felelősségvállalással történt elfogadtatása után egyszer már megtámadták az alkotmánybíróságon, amely alkotmányellenesnek nyilvánította. Ezt követően a parlament módosította a törvényt, amelyet november 18-án fogadtak el. A törvényt az AUR ismét megtámadta az alkotmánybíróságon, sikertelenül.
A törvény több adóügyi intézkedést is bevezetett, többek között:
A kormány a költségvetés egyensúlyának megteremtése szempontjából elengedhetetlennek tartja az intézkedéseket, amelyek január 1-jétől lépnek hatályba.
Az alkotmánybíróság rábólintásával véglegessé vált az a fiskális csomag, amely 2026-tól gyökeresen átalakítja többek között a gépjárművek adózását Romániában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Márciusban az előző év harmadik hónapjához képest 4,5 százalékkal csökkent a gépkocsigyártás Romániában – derül ki a Romániai Gépkocsigyártók Egyesületének (ACAROM) szombaton közzétett adataiból.
Jelentősen csökkentette az üzemanyagok árát péntekre virradóra a Romániában piacvezető Petrom – a lépés mögött nagy valószínűséggel a kőolaj világpiaci árának a csökkenése áll.
A Versenytanács elküldte a ROBOR-ral kapcsolatos vizsgálat következtetéseit tartalmazó jelentést a lakossági hitelek törlesztőrészleteinek megállapításánál is fontos szerepet játszó bankközi kamatláb megállapításában érintett bankoknak.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) április 6–9. között több mint 1000 gazdasági szereplőnél végzett ellenőrzéseket, és megközelítőleg 3,8 millió lej értékben szabott ki bírságokat.
Jelentős mértékben szigorodnak a növényvédő szerek használatára vonatkozó szabályok Romániában. A zöldségtermesztők ugyanakkor azt állítják, hogy többségük tevékenysége már most is megfelel az előírásoknak.
Ortodox húsvétkor mintegy 70%-os kihasználtságra számítanak a romániai szállodákban – jelentették ki az Utazási Irodák Országos Szövetségének (ANAT) képviselői.
A címkegyártással foglalkozó amerikai–kanadai CCL Avery felvásárolja a Hargita megyében bejegyzett autóalkatrészeket gyártó ALT Technologies Transylvania SRL-t – írja a Profit.ro a román Versenytanács közleménye alapján.
Az első negyedévben 128 419 személygépkocsit gyártottak Romániában – írja az Economedia.ro az ágazati vállalatokat tömörítő ACAROM közleménye alapján. Az idei termelés 5,4 százalékkal marad el a tavalyitól.
Az idei év első két hónapjában 4,76 milliárd euró volt a külkereskedelmi mérleg hiánya, 15,6 százalékkal, azaz 878,6 millió euróval kisebb, mint 2025 ugyanezen időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön.
Hetekbe telik, mire a benzinkutakon is érezhetővé válik az iráni fegyverszünet bejelentése nyomán bekövetkezett olajárcsökkenés – jelentette ki Bogdan Ivan.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!