Magasra hág. A régi tömbházak esetében nő a leginkább az ingatlanadó
Fotó: Haáz Vince
Akár megháromszorozódhat a régi tömbházlakásokra kivetett ingatlanadó a 2026-tól érvényes, a gépjárműadó emeléséhez hasonlóan társadalmi aggályokat felvető új szabályozások szerint. Amelyek pluszterhét minden lakástulajdonos megérzi valamilyen formában az úgynevezett számítási adóalap drasztikus megnövelése, illetve bizonyos kedvezmények eltörlése következményeként. Cikkünkben elmagyarázzuk, mi miatt nő ilyen drasztikusan az ingatlanadó, és konkrét példákat is bemutatunk.
2025. december 16., 19:002025. december 16., 19:00
A román alkotmánybíróság zöld jelzése után véglegessé vált az a fiskális csomag, amely 2026. január 1-jétől drasztikusan megemeli többek között a lakóingatlanok és egyéb kapcsolódó vagyontárgy (telek, egyes nem lakáscélú épületek) helyi adóterheit, az ingatlanadót. A jogalkotók indoklása szerint a cél az elavult, 2015–2016-os szintről számolt adóalapok „felzárkóztatása”, valamint a helyi költségvetések stabilizálása.
A változtatások lényege nem az, hogy teljesen új adónem jön, hanem az, hogy a magánszemélyek lakóingatlanjainál a számítási adóalapot (románul „valoare impozabilă”) jelentősen megemelik, miközben több, eddig adócsökkentő elem kikerül a képletből. A lakóépületek adókulcsa továbbra is a helyi tanács által meghatározott sávban mozog (0,08–0,2%), viszont új elem lép be: 2026-tól a helyi tanács már nem állapíthat meg alacsonyabb kulcsot, mint 2025-ben, vagyis a „lefelé korrigálás” lehetősége megszűnik.
A számítási alap – román jogi terminológiával „valoare impozabilă” – nem magát az adót jelenti, hanem azt az értéket, amelyre az önkormányzatok az adókulcsot alkalmazzák. Az adóalap nem az ingatlan piaci ára, hanem egy jogszabályban rögzített, normatív módon kiszámított összeg. Ezt elsősorban az ingatlan alapterülete és az ahhoz rendelt egységérték (lej négyzetméterenként) határozza meg, amelyet szükség esetén korrekciós tényezők módosítanak.
2026-tól nem elsősorban az adókulcsok változnak, hanem maga az adóalap nő meg jelentősen. Ennek oka az, hogy a törvény megemeli az egységértékeket, miközben több, eddig adócsökkentő korrekció – például az épület kora alapján járó mérséklés – kikerül a számításból. Így ugyanarra az ingatlanra magasabb adóalap jut, még akkor is, ha a helyi tanács nem emeli az adókulcsot.
A jogszabály szerint az egységértékeket országos szinten határozzák meg az adótörvénykönyv mellékleteiben, parlamenti döntéssel.
figyelembe véve az építőanyagok és a munkaerő országos átlagköltségét, valamint az ingatlan típusát és közműellátottságát. Szakértők kiemelik, hogy az egységértékek nem veszik figyelembe az elhelyezkedést, az állapotot vagy a települések közötti piaci különbségeket.
Ingatlanadó: 50 évnél idősebb lakásoknál a növekedés akár háromszoros is lehet (170 helyett 510 lej)
Fotó: Orbán Orsolya
Elemzések példái szerint a lakóingatlanok adóztatásához használt egységértékek mintegy 2,7-szeresére ugorhatnak: a 2016-os törvényben meghatározott 1000 lej/m²-ről 2677 lejre.
Ezzel párhuzamosan a régi társasházak esetében kivezetnek olyan engedményes korrekciókat, amelyek eddig alacsonyabb adóalapot eredményeztek (például az épület kora, illetve egyes tömbházas paraméterek alapján). Az eltörlés következményeként az adóalap kevésbé függ a lakás „öregségétől”, így a régi lakások relatív előnye megszűnik.
Szakértői példaszámítások szerint
Szövérfi László, a marosvásárhelyi városháza adóügyi osztályának vezetője korábban a Székelyhonnak úgy fogalmazott, Marosvásárhelyen egy Kövesdomb lakótelepi háromszobás panellakás esetében, ahol idén 220 lej volt az épületadó, jövőre ez 500 lej lehet.
A csomag egy külön terhet is bevezet: a 2,5 millió lejt meghaladó adóalapú lakóingatlanok esetében 0,9%-os pótlólagos adót kell fizetni a küszöb feletti részre. Emellett több elemzés kiemeli, hogy szűkül a mentességek köre (egyes föld- és épületkategóriák kikerülnek a kivételek közül), ami további tulajdonosi köröknél hozhat plusz fizetési kötelezettséget.
A nem lakáscélú (üzleti célú) épületeknél – magánszemély tulajdonában is – továbbra is fontos szerepe marad az értékbecslői jelentésnek, és a helyi adókulcsok jellemzően magasabb sávban mozognak (szakértői összefoglalók szerint a nem rezidenciális részeknél 0,2–1,3% körüli tartományról beszélnek).
A házaknál több becslés 70–90% közötti ingatlanadó-emelkedést valószínűsít
Fotó: Orbán Orsolya
Természetesen az ingatlanadó megemelését is számos kritika éri, a bírálatok több irányból érkeznek.
A másik kritikus pont a helyi döntési kényszer és széttartás: mivel az önkormányzatok nem csökkenthetik 2026-ra a 2025-ös kulcs alá az adókulcsot, a rendszer „beégeti” a korábbi szinteket, és erősítheti a települések közötti különbségeket. A helyi tanácsoknak év végéig dönteniük kell a 2026-os szintekről, és a késlekedést a központi költségvetési források megvonásának kockázatával kötik össze – ami politikai és adminisztratív nyomást helyez a településekre.
Amint arról beszámoltunk, alkotmányosnak nyilvánította múlt héten a taláros testület azt a törvényt, amely többek között drasztikusan növeli az ingatlanadót, és a gépjárműadót is emeli (utóbbival külön cikkben foglalkoztunk).
A helyi adók növeléséről szóló jogszabályt a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támadta meg az alkotmánybíróságon. A törvényt szeptemberben, a kormányzati felelősségvállalással történt elfogadtatása után egyszer már megtámadták az alkotmánybíróságon, amely alkotmányellenesnek nyilvánította. Ezt követően a parlament módosította a törvényt, amelyet november 18-án fogadtak el. A törvényt az AUR ismét megtámadta az alkotmánybíróságon, sikertelenül.
A törvény több adóügyi intézkedést is bevezetett, többek között:
A kormány a költségvetés egyensúlyának megteremtése szempontjából elengedhetetlennek tartja az intézkedéseket, amelyek január 1-jétől lépnek hatályba.
Az alkotmánybíróság rábólintásával véglegessé vált az a fiskális csomag, amely 2026-tól gyökeresen átalakítja többek között a gépjárművek adózását Romániában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Romániában nagyon alacsony volt az ingatlanadó, úgyhogy indokolt volt az emelés – jelentette ki kedden Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes.
Elfogadhatatlannak nevezte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, hogy az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur szervezet közötti kereskedelmi megállapodásról nem tárgyaltak a kormánykoalícióban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!