Az EU lakosságának 48 százaléka társasházi lakásban él
Fotó: Orbán Orsolya
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint 2024-ben Románia lakosságának több mint 94 százaléka saját tulajdonú lakásban élt, ami a legmagasabb arány az Európai Unióban.
2026. február 05., 16:172026. február 05., 16:17
Uniós szinten 2024-ben a lakosság több mint kétharmada, 68 százaléka élt saját tulajdonú lakásban, ami enyhe csökkenést jelent a 2013-as 69 százalékhoz képest. Romániában ugyanakkor a saját tulajdonú lakásban élők aránya 95,6 százalékról 94,3 százalékra mérséklődött. Összehasonlításképpen: 2020-ban Románia lakosságának több mint 96 százaléka élt saját tulajdonú lakásban.
Magas lakástulajdoni arányt regisztráltak még Szlovákiában (93 százalék) és Magyarországon (92 százalék) is.
Az Eurostat kiemeli, hogy
Németországban a lakosság 53 százaléka, Ausztriában a 46 százaléka, Dániában a 39 százaléka bérelt lakásban él.
Tíz év alatt megháromszorozódtak a kolozsvári lakásárak, mégsem dőlt be a piac. Sokan buborékot emlegetnek, mások szerint a kincses város végre „beárazza magát”.
Az adatok szerint 2024-ben az EU lakosságának valamivel több mint fele, 51 százaléka élt családi házban, míg 48 százaléka társasházi lakásban (további 1 százalék lakóhajón vagy lakókocsiban).
Írországban a lakosság 90 százaléka él ilyen ingatlanban, ezt Hollandia és Belgium (egyaránt 77 százalék), valamint Horvátország (76 százalék) követi. A lakásban élők aránya Spanyolországban a legmagasabb (65 százalék), majd Lettország (64 százalék) és Málta (63 százalék) következik.
Az érvényben lévő kötelező lakásbiztosítási szerződések száma 2025 decemberében 1,98 százalékkal mintegy 2,38 millióra nőtt a 2024. decemberi 2,34 millióról – derül ki a tizenhárom biztosítótársaságot tömörítő PAID adataiból.
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett adatok szerint az EU-ban a lakások átlagos mérete – az egy főre jutó szobák száma alapján - 2024-ben 1,7 szoba/fő volt 2024-ben. A legmagasabb értéket Máltán mérték (2,2 szoba/fő), majd Belgium, Luxemburg és Hollandia következett (2,1 szoba/fő).
A lakhatás minőségét az úgynevezett zsúfoltsági ráta is jelzi. Tavalyelőtt a legmagasabb zsúfoltsági arány Romániában volt (41 százalék), ezt Lettország (39 százalék) és Bulgária (34 százalék) követi, míg a legalacsonyabb értékeket Cipruson (2 százalék) és Máltán mérték. Uniós szinten a lakosság 17 százaléka élt zsúfolt lakáskörülmények között, ami csökkenést jelent a 2010-es 19 százalékhoz képest.
Az adóhatóság adatai szerint 2024-ben több mint 18 ezer romániai lakást használtak rövid távú kiadásra a Bookingon vagy az Airbnb-n, ami 60 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.
Nemhogy csökkent volna, látványosan emelkedett a lakások ára a romániai ingatlanpiacon 2025-ben, tény ugyanakkor, hogy a bizonytalan gazdasági helyzet, majd az áfa emelése rányomta a bélyegét az eladások alakulására. Ilyen hangulatban indult az új év.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!