
Az EU lakosságának 48 százaléka társasházi lakásban él
Fotó: Orbán Orsolya
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint 2024-ben Románia lakosságának több mint 94 százaléka saját tulajdonú lakásban élt, ami a legmagasabb arány az Európai Unióban.
2026. február 05., 16:172026. február 05., 16:17
Uniós szinten 2024-ben a lakosság több mint kétharmada, 68 százaléka élt saját tulajdonú lakásban, ami enyhe csökkenést jelent a 2013-as 69 százalékhoz képest. Romániában ugyanakkor a saját tulajdonú lakásban élők aránya 95,6 százalékról 94,3 százalékra mérséklődött. Összehasonlításképpen: 2020-ban Románia lakosságának több mint 96 százaléka élt saját tulajdonú lakásban.
Magas lakástulajdoni arányt regisztráltak még Szlovákiában (93 százalék) és Magyarországon (92 százalék) is.
Az Eurostat kiemeli, hogy
Németországban a lakosság 53 százaléka, Ausztriában a 46 százaléka, Dániában a 39 százaléka bérelt lakásban él.

Tíz év alatt megháromszorozódtak a kolozsvári lakásárak, mégsem dőlt be a piac. Sokan buborékot emlegetnek, mások szerint a kincses város végre „beárazza magát”.
Az adatok szerint 2024-ben az EU lakosságának valamivel több mint fele, 51 százaléka élt családi házban, míg 48 százaléka társasházi lakásban (további 1 százalék lakóhajón vagy lakókocsiban).
Írországban a lakosság 90 százaléka él ilyen ingatlanban, ezt Hollandia és Belgium (egyaránt 77 százalék), valamint Horvátország (76 százalék) követi. A lakásban élők aránya Spanyolországban a legmagasabb (65 százalék), majd Lettország (64 százalék) és Málta (63 százalék) következik.

Az érvényben lévő kötelező lakásbiztosítási szerződések száma 2025 decemberében 1,98 százalékkal mintegy 2,38 millióra nőtt a 2024. decemberi 2,34 millióról – derül ki a tizenhárom biztosítótársaságot tömörítő PAID adataiból.
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett adatok szerint az EU-ban a lakások átlagos mérete – az egy főre jutó szobák száma alapján - 2024-ben 1,7 szoba/fő volt 2024-ben. A legmagasabb értéket Máltán mérték (2,2 szoba/fő), majd Belgium, Luxemburg és Hollandia következett (2,1 szoba/fő).
A lakhatás minőségét az úgynevezett zsúfoltsági ráta is jelzi. Tavalyelőtt a legmagasabb zsúfoltsági arány Romániában volt (41 százalék), ezt Lettország (39 százalék) és Bulgária (34 százalék) követi, míg a legalacsonyabb értékeket Cipruson (2 százalék) és Máltán mérték. Uniós szinten a lakosság 17 százaléka élt zsúfolt lakáskörülmények között, ami csökkenést jelent a 2010-es 19 százalékhoz képest.

Az adóhatóság adatai szerint 2024-ben több mint 18 ezer romániai lakást használtak rövid távú kiadásra a Bookingon vagy az Airbnb-n, ami 60 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

Nemhogy csökkent volna, látványosan emelkedett a lakások ára a romániai ingatlanpiacon 2025-ben, tény ugyanakkor, hogy a bizonytalan gazdasági helyzet, majd az áfa emelése rányomta a bélyegét az eladások alakulására. Ilyen hangulatban indult az új év.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
szóljon hozzá!