Tánczos Barna és Marcel Ciolacu a nyugdíjak alakulásáról is nyilatkozott
Fotó: Videófelvétel/Facebook/Marcel Ciolacu
A kis- és közepes nyugdíjak idén egy ízben nőnek, az indexálásról pedig szeptemberben, az első költségvetési-kiigazítás keretében döntenek – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu kormányfő, miután a 2025-ös évi állami költségvetésről tárgyalt Tánczos Barna pénzügyminiszterrel.
2025. január 15., 12:352025. január 15., 12:35
2025. január 15., 13:522025. január 15., 13:52
Marcel Ciolacu és Tánczos Barna a találkozót követően közös sajtótájékoztatón nyilatkozott a 2025-ös költségvetés és egyben a nyugdíjak alakulásáról.
A miniszterelnök szerint „világosan leszögezték”, hogy a kormánynak a hónap végéig el kell fogadnia a költségvetési törvény tervezetét, amelyet aztán a parlament elé terjesztenek, hogy az a februárban kezdődő új ülésszak első hetén szavazzon róla.
„A hónap végéig a kormányban elfogadjuk a költségvetési törvényt, és benyújtjuk a parlamentnek, hogy a februári első ülésen elfogadják a költségvetési törvényt. Tartjuk a 7 százalékos hiánycélt, ahogyan az Európai Bizottsággal megállapodtunk, és a GDP 7 százalékának megfelelő beruházási céllal” – részletezte Marcel Ciolacu.
Beszélt arról is, hogy miután az államkassza bevételei éveken át GDP-arányosan 27 százalék körül alakultak, 2024-ben a legutóbbi becslések szerint elérték a 29,6 százalékot, és a végleges adatok alapján meghaladhatják a 30 százalékot. Erre az évre 29,6 százalékot tűzött ki célul a pénzügyminisztérium – tette hozzá.
„Megállapodtunk, ahogy azt a parlamenti választások előtt megígértük, hogy a kis- és közepes nyugdíjakra idén év elején egy kiegészítéssel és egy egyszeri emeléssel fogunk jönni, amíg nem látjuk a költségvetés végrehajtását az első kiigazításnál, amikor elemezni fogjuk, hogy az állami költségvetés megengedheti-e magának az indexálást szeptembertől úgy, hogy ne hasson ki különösképpen a PNRR-ben előirányzott beruházásokra. Ez a pénzügyminiszter óvatos megközelítése, és szerintem ez a helyes megközelítés” – fogalmazta meg a miniszterelnök.
„Egyszer s mindenkorra kizárjuk az áfa emelését” – húzta alá.
Tánczos Barna bejelentése szerint az állami költségvetésben 3,5 százalékos inflációval és 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak.
és arra is ígéretet tett, hogy nem vonják össze az egészségbiztosítási hozzájárulást a jövedelemadóval, ahogyan a Világbanknak a költségvetési bevételek növelésére kidolgozott forgatókönyvében szerepelt.
„Amíg én vagyok a miniszter, nem nőnek az adók” – szögezte le Tánczos Barna.
Az egységes adókulcs kapcsán amúgy Marcel Ciolacu is úgy nyilatkozott: kizárt, hogy idén módosítsák a szintjét, azonban a szociáldemokrata párt elnöke ezúttal is támogatólag beszélt a „rendkívüli jövedelmek” progresszív adójáról.
A 2025-ös év legyen a józan ész éve, amely a kiszámíthatóság és a közös felelősség, közös teherviselés, a szolidaritás éve – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Tánczos Barna pénzügyminiszter, helyettes kormányfő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!