Tánczos Barna: az RMDSZ a lehető legnehezebb periódusban nem véletlenül kapta a pénzügyminisztériumot
Fotó: Facebook/Tánczos Barna
A 2025-ös év legyen a józan ész éve, amely a kiszámíthatóság és a közös felelősség, közös teherviselés, a szolidaritás éve – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Tánczos Barna pénzügyminiszter, helyettes kormányfő. Szavai szerint az RMDSZ célja kivezetni az országot a 2024-es túlköltekezés okozta nehéz helyzetből, közben biztosítani a tavaly megemelt nyugdíjak és közalkalmazotti bérek kifizetését, illetve a beruházások finanszírozását. A tárcavezetőtől megkérdeztük azt is, miért éppen a pénzügyminisztérium irányítását kérte az RMDSZ, továbbá hogy mikor várható nyugdíjemelés, mikor szabadulhatunk a megszorításoktól.
2025. január 07., 18:252025. január 07., 18:25
– Sokakat ért meglepetésként, hogy az RMDSZ kapta a pénzügyi tárcát, Tánczos Barna pedig nem a régi-új környezetvédelmi miniszter lett, hanem pénzügyminiszter, ráadásul egy cseppet sem könnyű időszakban. Be tudná avatni olvasóinkat, miként került végül a pénzügyi tárca az RMDSZ-hez, Ön pedig a minisztérium élére?
– Volt már egyszer szó erről, pontosan négy évvel ezelőtt. Én közgazdaságtudományi egyetemet végeztem, és négy évvel ezelőtt néhány percig felmerült annak a lehetősége, hogy az RMDSZ vezesse a pénzügyminisztériumot. Végül akkor a tárgyalások másképp fejeződtek be. Most, amikor láttuk az első makrogazdasági számokat, a költségvetés makromutatóit, akkor másokkal ellentétben nem felálltunk az asztaltól, és nem elmenekültünk, megijedve attól, hogy milyen nehéz idők következnek, hanem az RMDSZ felelősen biztosította azt a támogatást a parlamentben, amelynek köszönhetően ma Romániának van egy többségi kormánya, még akkor is, ha ez egy elég kis többség. Romániának ma olyan stabil a politikai helyzete, hogy lehet tárgyalni akár a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, akár az Európai Bizottsággal, akár külföldi befektetőkkel.
Az RMDSZ a lehető legnehezebb periódusban nem véletlenül kapta a pénzügyminisztériumot, hanem azért, mert Kelemen Hunor elnök úr ezt kérte.
Természetesen ez óriási kihívás, óriási felelősség. Tudatában vagyunk annak, hogy mit vállaltunk, de bízunk is abban, hogy egy más hozzáállással, felelős gazdálkodással ki lehet hozni az országot ebből a nehéz helyzetből.
– Sokan tartanak attól, hogy majd a román pártok, az egyszerű polgárok az RMDSZ-t, a magyarokat okolják majd a népszerűtlen intézkedésekért. Erről mi a véleménye?
– Látnia kell mindenkinek, hogyan zárja Románia a 2024-es évet. És mi ehhez gyakorlatilag nem tettünk semmi rosszat hozzá. Az, hogy több mint 8,5 százalékos deficittel zárjuk az évet, nem az RMDSZ miatt van. 70 milliárd lejjel nőttek a kiadások az eredeti költségvetéshez képest, és Románia a teljes különbséget úgy finanszírozta hitelből 2024 folyamán, hogy a kormánynak tudnia kellett: hónapról hónapra nő a költségvetési deficit. Az, hogy az utolsó pillanatra halasztottak olyan döntéseket, amelyekről megegyeztek az Európai Bizottsággal, amikor a hétéves stabilitási tervet bemutatták, nem az RMDSZ hibája.
Másfél évvel ezelőtt, amikor az RMDSZ-t kiszorították a kormányból, akkor a józan észt szorították ki a kormányból, és ennek sajnos meg is látszik ma az eredménye. Bízom abban, hogy a nemzeti bankkal közösen, a romániai vállalkozók segítségével, stabil, előrelátható gazdasági klíma kialakításával, az állami apparátus költségeinek a csökkentésével, egy olyan állami apparátus kiépítésével, amely jobb szolgáltatásokat nyújt és kevesebbet költ, ki lehet az országot hozni ebből a helyzetből.
Kiszámíthatóságot és tervezhetőséget ígér Tánczos Barna leendő pénzügyminiszter az új koalíciós kormány felállását követően.
– Ismerve a költségvetési hiány szintjét, illetve az aggasztó államadósságot, elárulná nekünk, hogyan látott munkához? Mi volt az első dolog, amit pénzügyminiszterként tett?
– Természetesen az első dolgunk az volt, hogy a felelőtlen költekezést visszametsszük. Az első sürgősségi kormányrendelettel egy multiszektoriális intézkedésrendszert vezettünk be, több mint 120 milliárd lejes költségbefagyasztást vagy költségeltörlést értünk el, ezzel megteremtve a feltételeit annak, hogy 2025-re nehezen, de össze tudjunk rakni egy fenntartható költségvetést.
Tánczos Barna szerint minden szempontból le kell zárni a 2024-es évet
Fotó: Erdély Bálint Előd
A következő intézkedés sajnos érintette a vállalkozókat. Itt rengeteget vitáztunk azon, hogy mikor kell ezt a döntést meghozni. Románia megígérte az Európai Uniónak, hogy néhány területen adószámítási, adókivetési módosításokat vezet be. Az egyik ilyen ígéret sajnos a mikrovállalkozásokat érinti, és itt nehéz döntést kellett meghoznunk néhány nap, néhány óra alatt, amikor el kellett dönteni, hogy ezt kell-e már 2025-ben alkalmazni. Sajnálom, hogy ezt nem lehetett jobban előkészíteni, sajnálom, hogy senki nem készítette ezt megfelelőképpen elő, de sajnos tartani kellett egy ilyen vállalást az Unió felé.
Az a célunk, hogy az önkormányzati finanszírozást biztos alapokra helyezzük, hogy bevezessünk egy szolidaritási alapot és elvet az önkormányzati finanszírozásban, amelyhez mindenki hozzájárul, kivétel nélkül, Bukaresttől kezdve Temesvár, Kolozsvár, azok a megyék, azok a nagyvárosok, ahol az egy személyre jutó személyi jövedelemadó-bevétel a többszöröse más településekhez, megyékhez képest.
Nem várták meg az újévet a bukaresti hatóságok a pénzügyi-gazdasági megszorításokat tartalmazó sürgősségi kormányrendelet hivatalossá tételével, a jogszabály szilveszter estéjén megjelent a hivatalos közlönyben.
És ennek a szolidaritásnak 2025-ben abban kell segítenie, hogy biztosítani tudjuk a kistelepülések működési költségeit, és ugyanakkor abból a 6 százalékból, amit a személyi jövedelemadóból visszatartanak országos szinten, beruházásokat tudjunk finanszírozni. A beruházások szinten tartása a második feladat a költségek visszavágása mellett, hiszen Románia legtöbbször elkövette azt a hibát, hogy amikor költségvetési deficittel nézett szembe, azonnal visszavágta a beruházásokat, és ezzel tudta gyakorlatilag mindenki felé azt mutatni, hogy tartani tudja a célszámokat. Mi nem szeretnénk visszavágni a beruházásokat, nem fogjuk visszametszeni azokat az összegeket, amelyekkel autópályákat, víz- és csatornahálózatokat, önkormányzati beruházásokat támogatunk, ezeket a beruházásokat arra kell használni, hogy biztos motorjai legyenek a gazdasági növekedésnek.
Zárjuk le 2024-et minden szempontból, mentalitás, hozzáállás és költségnövelés szempontjából is, és a 2025-ös év legyen a józan ész éve, amely a kiszámíthatóság és a közös felelősség, közös teherviselés, a szolidaritás éve.
– Említette a költségvetést: hogyan halad a 2025-ös büdzsé kidolgozása?
– Január 27-éig elkészítjük a költségvetés-tervezetet, amelyet bemutatunk a koalíciónak és a kormánynak, utána pedig indulhat az elfogadás parlamenti procedúrája.
– Visszatérve még a tavalyi év végén elfogadott salátarendeletre, úgy érzi, hogy az állami szféra kiadásainak a csökkentése meghozza a várt hatást?
– Nincs más alternatíva. Azokkal a költségvetési kiadásokkal, amelyeket 2024-ben láttunk, nem lehet fenntartható költségvetést elfogadni se 2025-re, se 2026-ra, se 2027-re. Az egyetlen megoldás, hogy visszafogjuk a felelőtlen költekezést, és egy olyan karcsú államot hozunk létre, amely kiszolgálja az állampolgárokat.
– A tavalyi év arról szólt, hogy sorra vonultak ki a közszféra különböző ágazatainak képviselői tüntetni. A szakszervezetek eddigi állásfoglalásai alapján most is ez várható. Biztos, hogy nem fognak engedni azok a pártok ennek a nyomásgyakorlásnak, amelyek hagyományosan mindig hajlamosak voltak erre, és teljesítették a követelések legalább egy részét?
– Én úgy gondolom, hogy párbeszéddel és a vállalható, kifizethető összegeknek a bemutatásával a partnereket meg lehet győzni arról, hogy most sokkal fontosabb a stabilitás, sokkal fontosabb az, hogy kifizessük a 2024-es összegeket, és ne vállaljunk felelőtlen ígéreteket.
Több városban tüntetést szerveztek kedden a börtönőrök.
– Örökös probléma, hogy nem hatékony az adóbehajtás. Van már terv a hatékonyság javítására?
– Van. Talán először az elmúlt jó néhány évben van egy pozitív meglepetés: az Országos Adóhatóság túlteljesítette a 450 milliárd lejes behajtási célt. Ez azt jelenti, hogy digitalizációval, az elektronikus számlázás (e-Factura) és az elektronikus szállítási (e-Transport) rendszereknek a bevezetésével lehet jobb behajtási számokat produkálni. Mindez azt is jelenti természetesen, hogy ha ebből még levonjuk az adóamnesztiát, akkor is bizakodásra adnak okot azok a számok, amelyeket idén produkált az ANAF.
de most már van egy sokkal szolidabb alap. Itt vannak a digitalizált rendszerek, és ebből tovább lehet lépni, lehet növelni a hatékonyságot, erről meg vagyok győződve.
– Ha már jó hírek, meg tudná becsülni, mikor számíthatnak jó hírre azok a kisnyugdíjasok, akik nagyon várták a januári nyugdíjemelést? Ön szerint mikor lehet „kiolvasztani” a most befagyasztott nyugdíjakat?
– Én úgy gondolom, hogy ezek nem eltörölt, hanem elhalasztott nyugdíjemelések, és ha a következő években lesz rá lehetőség, akkor ezeket be kell pótolni. 2025 különleges év, mivel tavaly nagyon-nagyon megugrottak a költségek, és
– Tehát az idei minden szempontból nagyon nehéz év lesz. Nem lehet viszont figyelmen kívül hagyni, hogy az előző kormány egy hétéves terv keretében vállalta a költségvetési hiány visszaszorítását. Ön szerint sikerülhet ebben az évben annyira sínre tenni az országot, hogy ne legyen szükség megszorításokra a következő évben is?
– Én bízom abban, hogy igen. Ha a beruházások szintjét tartani tudjuk, ha a gazdasági növekedést 2,5 százalék fölé lehet vinni, ha az inflációt 5 százalék körül lehet tartani, akkor megvan az alapja egy jobb 2026-os évnek.
Románia jövőre nem engedheti meg magának a ,,kilengéseket”, amit belefoglalnak a költségvetésbe, azt tiszteletben kell tartani – szögezte le a hétfői kormányülést követő sajtótájékoztatóján Tánczos Barna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Látogatottsági adatok
5 hozzászólás