Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig, hogy az 1990-es szinthez képest elérni kívánt cél megvalósításával az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé válhasson – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos Brüsszelben szerdán.
2025. július 02., 15:592025. július 02., 15:59
Teresa Ribera sajtótájékoztatóján mindenek előtt azt közölte, hogy az uniós tagállamok az európai klímarendeletben foglaltaknak megfelelően jó úton haladnak ahhoz, hogy az 1990-es szinthez képest 2030-ra 55 százalékkal csökkentsék az üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat.
A szerdán bemutatott, 2040-ig megvalósítani tervezett intézkedésekkel kapcsolatban azt mondta,
és biztosítja a befektetőknek és a vállalkozásoknak azt a kiszámíthatóságot és stabilitást, amelyre szükségük van az EU tiszta energiára való átállásában.
A dekarbonizációs irány megtartásával az EU ösztönözni fogja az innovatív beruházásokat, több munkahelyet teremt, elősegíti a gazdasági növekedést, növeli az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képességet, és energiafüggetlenebbé válik – mondta a versenypolitikáért felelős biztos.
Wopke Hoekstra éghajlatért, a nettó zéró kibocsátásért és a tiszta növekedésért felelős uniós biztos a részleteket ismertetve közölte,
Ez egyebek mellett lehetőséget biztosít a tagállamoknak arra, hogy kompenzálják a földhasználati ágazatot a hulladék- és közlekedési kibocsátások csökkentése terén elért túlteljesítéssel.
A javaslat hangsúlyozza a szükségességét annak, hogy felgyorsítsák a megfelelő előfeltételek megteremtését, ezek közé tartozik a versenyképes európai ipar, a méltányos átállás, valamint a nemzetközi partnerekkel egyenlő versenyfeltételek szavatolása. A javaslat emellett keretet határoz meg a 2030 utáni időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai jogszabályokra vonatkozóan, figyelembe véve a nemzeti sajátosságokat.
– fogalmazott.
A javasolt 90 százalékos céllal az EU jelzést küld a globális közösségnek is arról, hogy kitart az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések mellett, teljesíti a 2025-ös párizsi megállapodásban foglalt vállalásokat, és továbbra is együttműködik a partnerországokkal a globális kibocsátások csökkentése érdekében – tette hozzá az uniós biztos.
Az uniós tagállamok közül Romániában az egyik legalacsonyabb az egy főre jutó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és az ország elkötelezett az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló intézkedések felgyorsítása mellett.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!