Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
A közép- és kelet-európai gazdálkodók számára az egykor alkalmi aszály rendszeres fenyegetéssé vált; a rekordhőség-hullámok és a krónikus vízhiány visszavetik a kukoricatermést.
A klímaváltozás miatt a kerttervezésben is szemléletváltásra van szükség. Henning Imola tájépítész bemutatja, hogyan alakíthatunk ki kevesebb vízzel is fenntartható, ellenálló kerteket.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
A Duna-delta halászközösségei ma már a túlélésért küzdenek: beszűkült bevételek, felvásárlói monopóliumok és terjedő orvhalászat szorítják őket sarokba.
Az ellenőrizetlen migráció okozta válság a mai idők első számú politikai ügye – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök az ENSZ Közgyűlésének csúcsszintű plenáris ülésén elmondott felszólalásában kedden.
Míg pár évtizede még rendkívülinek számítottak, ma már egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek Romániában. Szakemberek szerint hozzá kell szoknunk az egyre forróbb nyarakhoz és a heves széllel járó viharokhoz egyaránt.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
Az emelkedő hőmérséklet, az aszályok és az árvizek egyre nagyobb veszélyt jelentenek Európa híres gyógyfürdőire, és ez alól Erdély sem kivétel.
Világszerte és Romániában is jelentősen megugrott a villamosenergia-fogyasztás 2024-ben, amit főként a légkondicionálók használata okozott. Az extrém időjárás, a hőség és a hideg egyaránt hozzájárult a fogyasztás növekedéséhez.
Japán egyik ikonikus jelképének a csúcsa még mindig hómentes, amire 130 éve nem volt példa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Föld klímája vészes tempóban változik, és a legfrissebb adatok szerint már 1,48 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előtti átlaghőmérsékletet. Románia is keményen szembesül a következményekkel.
Miként alkalmazkodnak a növények a klímaváltozáshoz, mennyire tekinthető „normálisnak” a jelenség, hogy ősszel is virágoznak fák?
A romániaiaknak mindössze 4 százaléka tartja az éghajlatváltozást napjaink legfontosabb kérdésének, szemben a megélhetési költségek és az infláció miatti aggodalmakkal, amelyeket a válaszadók 62 százaléka említett.
Számos erdélyi település, idegenforgalmi célpont húzhat hasznot a klímaváltozás elleni harcból, ugyanis a bukaresti hatóságok a globális felmelegedés veszélyei ismeretében módosítani kívánják az országos turizmusfejlesztési kerettervet.
A romániai polgárok többsége hisz a klímaváltozásban, és pozitívan értékeli az italos palackok visszaváltását szolgáló rendszert – derül ki egy friss felmérésből.
Közel kétmillió autó egy évre való forgalomkivonásával egyenértékű szén-dioxidot segíthetnek megkötni és tárolni a dél-erdélyi Szárkő-hegységbe újratelepített bölények – derül ki egy friss kutatásból.
Jelenleg egy hónapon át van természetes hó Brassópojánán, de tíz év alatt az is eltűnhet – figyelmeztetnek turisztikai szakemberek, akik szerint Európa számos síparadicsomához hasonlóan Erdélyben is befellegezhet a síelésnek.
Látogatottsági adatok