Bolojan nem aggódik a technikai recesszió miatt
Fotó: Gov.ro
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a Romániában bekövetkezett technikai recesszió a megkezdett átmenet „előre látható és elkerülhetetlen” költsége, mert a régi „gazdasági modell a falhoz szorított minket”. Facebook-oldalán pénteken közzétett posztjában Bolojan bírálta elődeit, mondván, hogy „merev kiadásokat” hajtottak végre és „a társadalmi és inflációs nyomások kompenzálását” támogatták.
2026. február 13., 11:012026. február 13., 11:01
Ilie Bolojan azzal érvel, hogy mióta miniszterelnökké választották, „megkezdődött az átmenet a hiányon és fogyasztáson alapuló, látszólag jólétet teremtő, de valójában romboló modelltől a beruházásokon, termelékenységen, exporton és költségvetési fegyelmen alapuló modell felé”.
„Ahhoz, hogy helyesen megértsük Románia jelenlegi gazdasági helyzetét, fontos, hogy 2024-et és 2025-öt ugyanazon folyamat részeként tekintsük” – magyarázta Bolojan a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében, amelyben kielemezte az általa atipikus évnek” nevezett 2024-es – amikor Marcel Ciolacu (PSD) volt a miniszterelnök – gazdasági adatokat.
„Magas költségvetési hiányunk volt, amely a GDP közel 8–9 százalékát tette ki, jelentős külső hiányunk volt, amely a GDP 8,2 százalékára rúgott, és mégis, a reálgazdasági növekedés alacsony, 1% alatti volt. Normális esetben egy ilyen fiskális ösztönző sokkal erőteljesebb növekedést eredményezett volna. Ez nem történt meg.
– tette fel a kérdést a miniszterelnök. Majd meg is válaszolta:
„Mert a 2024-ben elköltött pénz jelentős része a pillanatnyi fogyasztásra, a merev kiadásokra és a társadalmi és inflációs nyomások ellensúlyozására irányult, nem pedig a reálgazdasági fejlődésre. Az erős fogyasztás pedig az import növekedéséből származott.
– érvelt Bolojan. Aki azt állítja, hogy Ciolacu miniszterelnöki mandátuma alatt, 2024-ben Románia „sokat költött, de alig növekedett. A helyzet kedvezőnek tűnt, de a gazdasági egyensúlytalanságok egyre markánsabbá váltak”.
„Megkezdődött a fellendülés. A GDP körülbelül 1 százalékát kitevő korrekciót hajtottunk végre, ami jelentős erőfeszítést jelentett, és társadalmi költségekkel és elégedetlenséggel járt. Bárcsak lett volna módja elkerülni ezeket. Elméletileg egy ilyen kiigazításnak a gazdaság hirtelen lassulását kellett volna okoznia. Az adatok azonban azt mutatják, hogy 2025-ben a gazdasági növekedés továbbra is 0,6% körül maradt” – húzta alá Bolojan.
Következtetése szerint „2024-ben jelentős fiskális ösztönző intézkedések születtek, amelyeknek azonban csekély volt a gazdasági hatása, belső és külső egyensúlyhiányok halmozódtak fel. 2025-ben fiskális fegyelem volt, de a növekedés hasonló, amelyet a reálbefektetések és strukturális tényezők támogattak. Ez azt mutatja, hogy az alapvető probléma nem a pénz hiánya volt, hanem annak felhasználási módja” – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette: a fiskális konszolidációra a stabilitás, a hitelesség és a fenntartható fejlődés érdekében van szükség.
– szögezte le a miniszterelnök.
Mint ismeretes, az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai szerint Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében reálértékben 1,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez képest,
2025 negyedik negyedévében a bruttó hazai termék a nyers adatok szerint 0,1 százalékkal nőtt, míg a szezonalitással kiigazítva 1,6 százalékkal csökkent 2024 azonos negyedévével összehasonlítva.
Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében reálértékben 1,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez képest, az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás