Tavaly 4412 lej volt a nettó átlagbér Romániában
Fotó: Haáz Vince
Tavaly 7042 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 916 lejjel, azaz 15 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban; a nettó átlagbér 2022-höz képest 611 lejjel (16,1 százalékkal) 4412 lejre nőtt 2023-ban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2024. szeptember 25., 13:582024. szeptember 25., 13:58
2024. szeptember 25., 13:592024. szeptember 25., 13:59
Az Agerpres által idézett adatsorok szerint az országos átlagbérhez képest az információtechnológiai ágazatban 94,6 százalékkal, a pénzügyi közvetítések és biztosítások terén 63,3 százalékkal, a villamosenergia-termelés, valamint a hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás ágazatában 62 százalékkal, a kitermelőiparban 42,2 százalékkal, a közigazgatásban 41,1 százalékkal volt nagyobb az átlagkereset.
vendéglátás (–41,7 százalék), egyéb szolgáltatások (-36,0 százalék), ingatlanügyletek (-25,9 százalék), adminisztratív tevékenységek (–21,2 százalék), vízellátás, csatornázás, hulladékgazdálkodás (–18,8 százalék), szórakoztató, kulturális, szabadidős tevékenység (-18,1 százalék), mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (-15,9 százalék), nagy- és kiskereskedelem; gépjárműjavítás (–14,7 százalék), feldolgozóipar (–8,4 százalék), szállítás, raktározás (–2,8 százalék), építőipar (–1,8 százalék).
a nők átlagos bruttó havi bére 6835 lej, a férfiaké 7233 lej volt. A nettó átlagbér tekintetében 8,2 százalék, azaz havi 377 lej volt az eltérés: a nők átlagosan nettó 4216 lejt, míg a férfiak 4593 lejt kerestek tavaly havonta.
A gazdasági ágazatok többségében többet kerestek a férfiak a nőknél, a legnagyobb eltérést a férfiak és nők nettó átlagbére között a pénzügyi közvetítői ágazatban (32,8 százalékkal kerestek többet a férfiak), a feldolgozóiparban (24,2 százalék) és az információtechnológiai ágazatban (21,1 százalék) jegyezték.
Romániában még mindig igen mély a bérszakadék: a legfrissebb hivatalos adatok szerint a legmagasabb ágazati átlagbér négyszer magasabb, mint a legalacsonyabb.
A statisztikai adatok arra is rávilágítanak, hogy
A legkisebb nettó átlagkeresetet Vrancea megyében regisztrálták: ez 3344 lejt tett ki, ami 24,2 százalékkal marad el az országos átlagbértől. A további sorrend: Teleorman megye (3353 lej, 24 százalékkal kisebb), Botoşani megye (3430 lej, 22,3 százalékkal kisebb), Vâlcea megye (3435 lej, 22,1 százalékkal kisebb), Brăila és Vaslui megye (egyaránt 3446 lej, 21,9 százalékkal kisebb), Beszterce-Naszód megye (3447 lej, 21,9 százalékkal kisebb).
A legnagyobb átlagfizetést Bukarestben jegyezték, ez 6053 lej volt, 37,2 százalékkal haladta meg az országos átlagot.
Ilfov megye (4602 lej, 4,3 százalékkal nagyobb) és Iaşi megye (4568 lej, 3,5 százalékkal nagyobb).
Az átlagos havi munkaerőköltség munkavállalónként 7374 lejt tett ki 2023-ban, ami 14,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Szinte valamennyi gazdasági ágazatban nőtt a havi munkaerőköltség, a legnagyobb mértékben az építőiparban (26,1 százalékkal), a szállítás és raktározás terén (21 százalékkal), a tanügyben (20 százalékkal), a villamosenergia-termelés, valamint a hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás terén (19,4 százalékkal), az ingatlanügyletek ágazatában (18 százalékkal), valamint a vendéglátásban (17 százalékkal), A legkisebb mértékben – 5,7 – az egészségügyben és a szociális ellátásban nőttek a munkaerőköltségek.
A központi közigazgatásban a nettó átlagfizetés 7000 lej, ami csaknem 2000 lejjel több, mint az országos nettó átlagfizetés – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataiból. Marcel Boloș pénzügyminiszter nyugtatja a kedélyeket.
A statisztikai intézet adatai szerint 2023-ban átlagban 5.364.900 munkavállalót tartottak számon Romániában, 155 400-zal többet, mint egy évvel korábban. Közülük 2 790 300-an (52 százalék) férfiak voltak. A férfi munkavállalók átlagos létszáma 78 900-zal, a nőké 76 500-zal nőtt tavaly az előző évhez képest.
A munkavállalók 64,1 százaléka a szolgáltatási szektorban, 33,5 százalék az iparban és építkezési ágazatban, 2,4 százaléka pedig a mezőgazdasági, erdészeti és halászati ágazatban dolgozott.
Ezt a feldolgozóipar (20.100 fő), illetve a vendéglátás (15 600 fő) követi. Enyhén csökkent a foglalkoztatottak száma a közigazgatásban (800 fővel), a kitermelőiparban (600 fővel), valamint a villamosenergia-termelés, valamint a hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás terén (100 fővel).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!