
Fotó: Haáz Vince
A központi közigazgatásban a nettó átlagfizetés 7000 lej, ami csaknem 2000 lejjel több, mint az országos nettó átlagfizetés – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataiból. Marcel Boloș pénzügyminiszter azzal nyugtatja a kedélyeket, hogy az egységes bérreform majd megszünteti a jövedelmek közötti különbségeket.
2024. augusztus 19., 20:042024. augusztus 19., 20:04
2024. augusztus 19., 20:042024. augusztus 19., 20:04
Újságírók kérdezték meg minap a pénzügyi tárca vezetőjét, mivel magyarázza azt, hogy a központi közigazgatásban dolgozók nettó átlagfizetése csaknem 2000 lejjel magasabb, mint az országos átlagbér.
„Azért van egy reformunk, amit egységes bérreformnak hívunk, hogy véget vessünk ezeknek a néha jogosnak tűnő döntéseknek, amelyek a közszféra alkalmazottainak tiltakozásai nyomán születnek. Ezért kell ezt az egységes bértörvényt teljesítménymutatókhoz kötni, majd összhangba hozni azzal, ami a versenyszférában történik” – mondta a miniszter a News.ro hírügynökség szerint.
„Amikor egy gazdasági elemző ilyen eltérést lát a kétféle bértípus, a közszféra és a magánszféra átlagbére között, az első kérdés, amit feltesz, az, hogy mi az oka ennek a különbségnek. Az Európai Unió minden modern országaiban a kétféle bér összhangban van, de nálunk nem voltak kiszámítható mechanizmusaink a bérek megállapítására – ez mindig azok nyomására történt, akiknek követeléseik voltak, és azt mondták, hogy most fizetésemelést akarunk. Ha olyan bérmechanizmusunk lesz, amely összhangban van az európai mechanizmusokkal, és teljesítménymutatókhoz lesz kötve, és korrelál a magánszektorral, akkor ezt a különbséget ki kell javítani, mert ez nem természetes. Ezen mechanizmusok hiányában kerültünk ebbe a helyzetbe, de ismétlem, ezek a közszféra jogos követelései, ahogy a magánszektor is arra törekszik, hogy megfelelő bérezési szintünk legyen, és ez csak magas hozzáadott értékű beruházásokból származhat” – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.

Idén júniusban májushoz képest 58 lejjel (1,1 százalékkal) 5176 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mint ismeretes, az Országos Statisztikai intézet legfrissebb adatsorai szerint
A bruttó átlagbér 8480 lej volt júniusban, 125 lejjel (1,5 százalékkal) több, mint az előző hónapban. A legnagyobb nettó átlagbért – 11 614 lej – a szoftvertermékekre is kiterjedő tevékenységek ágazatában jegyezték, a legkisebbet – 2798 lej – a ruhagyártásban.
Ami a közszférát illeti, a szociális ellátásban 4,3 százalékos, a közigazgatásban 3,9 százalékos növekedést jegyeztek, míg a tanügyben 5,8 százalékkal csökkent az átlagkereset.

Romániában az elmúlt 10 évben csaknem megháromszorozódtak a bérek, és az átlagjövedelmek vásárlóereje is majdnem megduplázódott ebben az időszakban, de jelentős területi egyenlőtlenségek is tapasztalhatók – derül ki a BBTE elemzéséből.

Nem meglepő ma már senkinek sem, hogy milyen hatalmas különbségek vannak az Európa különböző országaiban regisztrált nettó átlagkeresetek között – egy friss elemzés is azt mutatja: az észak- és nyugat-európai országokban a legmagasabb a nettó átlagbér.
Bár Romániában az egyik legmagasabb a lakástulajdonosok aránya Európában, ez sokak esetében túlzsúfolt, szinte élhetetlen életteret jelent, a különálló otthon, tisztességes lakhatás pedig luxus marad.
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
szóljon hozzá!