Júliusban 5242 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában
Fotó: Jakab Mónika
Bár az elmúlt években jelentősen nőtt a romániai átlagbér, a növekedés nem volt egyenletes, ugyanakkor számos olyan ágazat van, ahol az infláció „meg is ette” a különbözetet. Így az országban még mindig igen mély a bérszakadék: a legfrissebb hivatalos adatok szerint a legmagasabb ágazati átlagfizetés négyszer magasabb, mint a legalacsonyabb.
2024. szeptember 17., 16:542024. szeptember 17., 16:54
2024. szeptember 17., 16:582024. szeptember 17., 16:58
Összesen öt olyan gazdasági szektor van, ahol meghaladja a 10 000 lejt a nettó átlagbér – irányította rá a figyelmet az Economedia.ro gazdasági portál az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb adatsorait górcső alá vevő cikkében, aláhúzva, hogy jelen pillanatban Romániában az energiaipar, az IT, a légi közlekedés és a távközlés a legjobban fizető ágazatok.
Az idei év hetedik hónapjában a második helyre szorult a hagyományosan a legnagyobb átlagbért kínáló IT-szektor
Fotó: Pixabay.com
Júliusban a legmagasabb nettó átlagbért a kokszgyártás és kőolaj feldolgozásával előállított termékek gyártása ágazatban regisztrálták, ahol a havi átlagbér elérte a 13 052 lejt. A második helyen az immár hagyományosan folyamatosan az első helyen szereplő információtechnológiai szolgáltatási tevékenység állt, 11 636 lejes átlagfizetéssel.
Ezután következik a légiközlekedés, 11 030 lejes nettó átlagfizetéssel, majd ismét az energetikai szektor, azon belül a kőolaj és földgáz kitermelése 10 402 lejes átlagjövedelemmel.
Idén júniusban májushoz képest 58 lejjel (1,1 százalékkal) 5176 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az ellenkező póluson a ruházati cikkek gyártását találjuk mindössze 3054 lejes nettó átlagfizetéssel, majd a hagyományosan utolsó vagy utolsó előtti a HoReCa szektor – szállodák és éttermek – következik 3180 lejjel. A bőrmegmunkálás területén eközben 3478 lej, míg a bútorgyártásban 3516 lej a nettó átlagfizetés.
Mindez olyan körülmények között, hogy az Országos Statisztikai Intézet legfrissebb adatsorai szerint
A bruttó átlagbér 8580 lej volt júliusban, 100 lejjel (1,2 százalékkal) több, mint az előző hónapban.
Júliusban amúgy a gazdasági ágazatok többségében nőtt a nettó átlagfizetés az előző hónapokhoz képest, elsősorban a törvény által előírt béremeléseknek, különféle alkalmi juttatásoknak, természetbeni és pénzbeli juttatásoknak, a nettó nyereségből származó összegeknek és egyéb juttatásoknak (beleértve az utalványokat) köszönhetően. A nettó átlagbér növekedéséhez a vállalatok bevételeinek emelkedése is hozzájárult – magyarázta az adatokat a statisztikai intézet.
A szakszervezetek szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottak 60 százalékának a fizetése kisebb volt februárban az átlagbérnél
Fotó: Jakab Mónika
A legnagyobb mértékben, 25,2 százalékkal a kokszgyártásban és kőolajból előállított termékek gyártásának ágazatában, illetve a légi szállításban (18,4 százalékkal) nőttek a bérek. Ami a közszférát illeti, a szociális ellátásban és az egészségügyben 0,2 százalékos növekedést jegyeztek, míg a tanügyben 4,3 százalékkal csökkent az átlagkereset júniushoz képest.
A központi közigazgatásban a nettó átlagfizetés 7000 lej, ami csaknem 2000 lejjel több, mint az országos nettó átlagfizetés – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataiból. Marcel Boloș pénzügyminiszter nyugtatja a kedélyeket.
Májusban az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott romániai alkalmazottak 15 százalékát az országos bruttó minimálbérrel javadalmazzák a munkaadóik, és idén februárban a teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottak 60 százalékának a fizetése kisebb volt a bruttó átlagbérnél.
Romániában az elmúlt 10 évben csaknem megháromszorozódtak a bérek, és az átlagjövedelmek vásárlóereje is majdnem megduplázódott ebben az időszakban, de jelentős területi egyenlőtlenségek is tapasztalhatók – derül ki a BBTE elemzéséből.
A teljes munkaidőben foglalkoztatott romániai alkalmazottak 15 százalékát az országos bruttó minimálbérrel javadalmazzák a munkaadóik – mutat rá az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) kedden közzétett elemzésében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Enyhe csökkenést mutatnak szombaton az üzemanyagárak Romániában, folytatva az egy nappal korábbi tendenciát. Az „árfelszusszanás” az egymást követő, rekordértékeket eredményező áremelkedések időszakát követi.
Megerősítette Románia „BBB3” szintű, befektetésre ajánlott adósbesorolását, változatlanul negatív kilátás mellett a Moody's Ratings. Rövid idő elteltével a Moody's a második nemzetközi hitelminősítő, amely nem sorolja bóvli kategóriába Románia gazdaságát.
Románia továbbra is az EU legalacsonyabb minimálbérrel rendelkező országai közé tartozik. Ha azonban azt vizsgáljuk, hogy egy minimálbérből az adott országban mennyit lehet vásárolni, a romániai munkavállalók helyzete jóval kedvezőbb.
Miután csütörtökön a standard gázolaj ára alulról súrolta a 11 lejes szintet, és a benzinért is elkértek 9,59 lejt, pénteken árcsökkenést láthattunk több nagyobb töltőállomásláncnál.
Az országos villamosenergia-hálózat (SEN) teljes fogyasztása a 20–22 óra közötti időintervallumban akár körülbelül 300 MW-tal is csökkent augusztus 1-jétől, amikor energetikai veszélyhelyzetet hirdettek Romániában.
Az elmúlt években Románia jelentősen előrelépett az uniós felzárkózásban, ugyanakkor a Világbank szerint több mélyen gyökerező strukturális probléma továbbra is fékezi a gazdaság fejlődését.
A bukaresti kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről szóló országos tervet.
Veszélyeztet-e drasztikus áremelés? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Nagy-Bege Zoltán energiaügyi szakértővel, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) korábbi alelnökével.
Bár a romániai mezőgazdasági szövetkezetek forgalma folyamatosan növekszik, gazdasági súlyuk továbbra is eltörpül a nemzetközi áruházláncok mellett. Az Economica.net elemzése szerint több hazai szövetkezet már százmillió lejes árbevételt ér el.
A visszaeső készletek, a szállítási késések és a logisztikai fennakadások együttesen komoly nyomást helyeznek a globális kávépiacra. Az Arabica‑tartalékok olyan alacsony szintre estek, amelyre a ’90‑es évek óta nem volt példa.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!