Az állattartó gazdák is megsínylik a következő uniós ciklusra tervezett pénzelvonást
Fotó: Makkay József
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke reagált az EB-nek a Közös Agrárpolitikát átszervező javaslata nyomán kialakult vitára. Az úgynevezett „agrárreformot” keményen bíráló tagországoknak azt üzente, hogy a Bizottság biztosítékokat vezet be a vidékfejlesztés töretlen folytatásához. Ezt azonban Európa-szerte cáfolják a gazdaszervezetek. A Romániai Gazdák Klubja az európai mezőgazdasági biztoshoz eljuttatott állásfoglalásában úgy fogalmaz, hogy az Európai Bizottság javaslata „pusztító költségvetési csökkentéseket rejt”.
2025. november 12., 19:452025. november 12., 19:45
A gazdák körében Európa-szerte hatalmas vita övezi az Európai Bizottság (EB) elképzelését a Közös Agrárpolitika (KAP) 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó reformjáról. A vita tárgyát képező javaslatot az EB 2025. július 16-án terjesztette be. A reformújításként „eladott” elképzelés szerint
amelynek teljes költségvetése 865 milliárd euró lenne a 2028–2034 közötti időszakra. Ebből a KAP mindössze 293,7 milliárd eurót kapna, ami 17,6%-os csökkenést jelent a jelenlegi, 2021–2027-es pénzügyi kerethez képest. Ugyanakkor reálértéken, az inflációhoz igazítva, a csökkenés 38%-ot tenne ki a 2020-as szinthez képest.
Az erős mezőgazdasági ágazattal rendelkező uniós tagországok felháborodására reagálva Ursula von der Leyen, az EB elnöke 2025. november 9-én, vasárnap némi engedményeket lengetett be. Az elnöki javaslat szerint az EB előírná, hogy a tagállamok a nemzeti és regionális partnerségi terveik keretében az agrár- és vidékfejlesztési források legalább 10 százalékát a vidéki területekre fordítsák.
valamint közvetlen párbeszédet folytathassanak az Európai Bizottsággal. Ursula von der Leyen kilátásba helyezte, hogy az EB olyan szabályokat vezet be, amelyekkel megakadályozza, hogy a mezőgazdasági és kohéziós politikához tartozó források átstrukturálása hátrányosan érintse a vidéki és mezőgazdasági támogatásokat.
A kialakult helyzetre reagálva a Romániai Gazdák Klubja szerint elengedhetetlen az Európai Bizottság javaslatának valódi reformja. Ursula von der Leyen hétvégi kijelentéseire reagálva állásfoglalásukban azt írják, hogy a javasolt módosítások nem érintik alapvetően az Európai Bizottság agrárreform-tervezetét, vagyis az nem változik: a KAP- és a kohéziós források egyetlen nagy keretbe való integrálása továbbra is cél, csupán az új biztosítékokkal némileg korrigálva, ami azonban nem oldja meg az agrárszektor támogatásának megnyirbálását.
„Ahhoz, hogy a KAP költségvetése a jelenlegi szinten maradjon, Dánia, Írország és Ausztria az NRP-forrásaik több mint 75%-át lennének kénytelenek erre a célra átcsoportosítani. Franciaország, Hollandia, Finnország, Svédország és Luxemburg esetében ez az arány 50%, míg Olaszország, Spanyolország, Belgium és Németország számára 18–35% közötti átcsoportosítást jelentene” – írják.
Románia esetében ez az arány alacsonyabb, mintegy 6% lenne, de az érdekvédelmi szervezet szerint az alapértelmezett forráselosztás így is messze elégtelen a hazai mezőgazdasági szektor valós igényeihez képest.
A gazdaszervezet szerint azonban ezek az átcsoportosítások gyakorlatilag lehetetlenek, hiszen az NRP-forrásokból a kohéziós politika, az Európai Szociális Alap Plusz, valamint más uniós prioritások finanszírozását is biztosítani kell.
és más uniós politikáknak rendelődik alá, egy olyan irányítási struktúra keretében, amely nem tükrözi a mezőgazdaság valóságát. Ráadásul a javaslat az Európai Parlament szerepét pusztán tanácsadóvá fokozza le, az éves „stratégiai vitákat” már előre lefoglalt keretek között tartva.
A Romániai Gazdák Klubja álláspontját átadta Christophe Hansen mezőgazdasági biztosnak az október 9-i bukaresti látogatása alkalmával, valamint az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságában dolgozó román európai parlamenti képviselőknek.
A Romániai Gazdák Klubja felszólítja az Európai Bizottságot, hogy alapvetően vizsgálja felül ezt a javaslatot.
A román gazdák a világjárvány, az energiaválság és a szélsőséges éghajlati körülmények közepette is rendkívüli ellenálló képességet tanúsítottak, miközben továbbra is garantálták Románia és Európa élelmiszer-biztonságát. Olyan Közös Agrárpolitikát érdemlünk, amely megőrzi autonómiáját, kiszámítható finanszírozást biztosít, tiszteletben tartja az európai demokratikus folyamatot, és fenntartható jövőt garantál az európai mezőgazdaság számára.
Nem fogadjuk el a pusztán kozmetikai kiigazításokat, amelyek a valóságban pusztító költségvetési csökkentéseket rejtenek. Valódi reformot követelünk, amely elismeri a mezőgazdaság stratégiai jelentőségét, és valós eszközöket ad a gazdák kezébe a jövő kihívásaival szemben” – áll a Romániai Gazdák Klubja állásfoglalásában.
Szűnni nem akaró vita övezi az Európai Bizottság (EB) által még júliusban közzétett, a Közös Agrárpolitikának (KAP) a 2028–2034 közötti uniós ciklusban való gyökeres átalakulásáról szóló elképzelést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!