Az új uniós agrárpolitikai elképzelések negatívan érintenék az erdélyi gazdákat is
Fotó: Makkay József
2025. október 24., 07:592025. október 24., 07:59
Hatalmas vitát kavart az Európai Unióban az Európai Bizottság (EB) még idén júliusban közzétett javaslata a Közös Agrárpolitika (KAP) 2028 és 2034 közötti gyökeres átalakulásáról, amelynek lényege, hogy az eddigi rendszerhez képest megszűnne a pénzügyi önállósága. Ez számos európai ország számára jelentős veszélyt, másrészt nagy kihívást jelent, elsősorban ott, ahol a mezőgazdaság kiemelkedő szerepet játszik a nemzetgazdasági ágazatok között. Ennek a trendnek Kelet-Európából elsősorban Nagy István magyar mezőgazdasági miniszter adott hangot az elmúlt hónapokban, jelezve: amennyiben a KAP-ban foglalt területalapú és egyéb támogatások összege és aránya csökken, az súlyos helyzetbe taszítja a magyar gazdákat. Ez az aggodalom érvényes a többi kelet-európai országra is – elsősorban Romániára –, ahol nagy kiterjedésű területeken folyik földművelés és állattartás.
A témával kapcsolatban Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője a Krónikának kifejtette, hogy
Valamennyi uniós tagország ebbe a közös alapba kapná a neki járó uniós pénzeket, amelyből fedeznie kellene a strukturális és kohéziós alapokat, a halászati, a biztonsági és a védelmi politikát egyaránt, azaz az 1999 óta fennálló közös agrárpolitika kétpilléres szerkezete gyökeresen megváltozna.
Gondolom, ennek kapcsán a Bizottság támpontokat adna, de az egésszel alapvetően az a fő baj, hogy teljesen a fővárosokra lenne bízva, hogyan osztják le a pénzt” – fogalmazott portálunknak az RMDSZ-es eurohonatya.
Kevesebb pályázati pénz jutna a mezőgépészeti parkok felújítására is
Fotó: Makkay József
Emiatt a Közös Agrárpolitikára szánt pénz útja jóval átláthatatlanabbá válna, és az adott kormányoktól függne, mennyi jut a közvetlen kifizetésekre, illetve e mellett jutna-e még pénz a Vidékfejlesztési Alap számára vidéki infrastruktúra-fejlesztésre vagy a falvak fejlesztésére.
A másik gond az, hogy a 865 milliárd eurós összköltségvetésből a mezőgazdaságnak juttatott 300 milliárd eurós alap a jelenlegi ciklusbeli kifizetésekhez képest eleve 20 százalékos csökkenést jelent.
Vincze Lóránt szerint ha figyelembe vesszük az inflációt is, akkor összességében 40 százalékkal kurtítanák meg az agrárágazatnak szánt pénzeket. „Legalább 395 milliárd euró kellene ahhoz, hogy az uniós agrárfinanszírozás a jelenlegi szinten maradjon. A jelenlegi javaslatok szerint a következő uniós ciklusra Románia KAP-támogatásként 16 milliárd eurót kapna, ami szintén csökkenést jelent” – mutat rá az EP-képviselő.
Borúsan látja a nadrágszíjparcellákkal küszködő mezőgazdasági termelők helyzetét Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A szakember prioritásnak nevezte a földek tagosítását a Krónikának adott interjúban.
Akadnak ugyanakkor más vitatható részei is a gyökeres átalakítás előtt álló Közös Agrárpolitikának. Az EB javaslata szerint a jövőben a területalapú támogatásokat rászorultsági elvek alapján osztanák szét, három szempont szerint. Egyrészt korlátoznák az igénybe vehető jövedelemtámogatást:
Ez a fajta megszorítás elsősorban a nagy agrárvállalkozásokat érintené, amelyek több száz vagy több ezer hektáron gazdálkodnak. A rendszer ugyanakkor nem engedné meg az adott ország számára, hogy az így fennmaradó összegeket más célokra költse, hanem a tervezet szerint azt kötelezően vissza kellene utalni a közös uniós alapba.
A tenyészállatok után járó támogatás csökkenése az állattaró gazdákat is nehéz helyzetbe hozhatja
A rendszer egyetlen előnye, hogy a tagállamok számára nagyobb mozgásteret biztosítana a kisebb gazdaságok támogatására. A 10 hektárig járó támogatás például magasabb lenne, mint a 10 hektár fölötti területek esetében, de ez már álláspont kérdése, hogy ez jó vagy rossz stratégia, illetve mennyiben segíti a kisebb gazdaságok termelékenységét. A harmadik szempont a termeléshez köthető támogatásokat szabályozza: a jövedelemtámogatási csomag legfeljebb 20%-át lehetne termeléshez kötött támogatásokra fordítani. Ez azt jelentené, hogy az összeg 80 százalékát más beruházásokra kellene fordítani.
Az Európai Bizottság ugyanakkor összevonná az eddigi zöldítési, ökológiai indíttatású programokat egy önálló alapba, és újdonságként bevezetnék, hogy az uniós finanszírozással megegyező összegek társfinanszírozásként lehívhatók legyenek a tagállamok nemzeti költségvetéséből – ha egyáltalán lesz erre pénz.
„A különféle beruházásokat, a fiatal gazdákat vagy a kockázati támogatásokat érintő uniós támogatások esetében kötelezővé tennék a 30 százalékos nemzeti társfinanszírozást. Ez Románia számára rossz hír, mert erre nincs pénz a költségvetésben, ezért fennáll a veszélye, hogy egyáltalán nem tudják az uniós alapot felhasználni, ha azt nem lehet kiegészíteni a nemzeti költségvetésből” – mutatott rá portálunknak az EP-képviselő.
Vincze Loránt szerint Bukarest sosem volt jó gazdája a mezőgazdaságnak, és ha nincsenek megállapított kötelező kiutalások és vidékfejlesztési programok, a romániai vidék egyértelmű hátrányt szenvedne. Főként a magyar gazdák, a Székelyföld lenne a rendszer legnagyobb vesztese.
„Ennek az egésznek óriási a kritikája Brüsszelben: az Európai Parlamentben nagyon komolyan felmerül annak a lehetősége, hogy visszautasítsák az Európai Bizottság elképzelését, és arra vegyék rá, hogy dolgozzon ki teljesen új javaslatot. Ez annyira rossz, hogy tárgyalási alapnak sem lehet tekinteni, és 2026 nyara előtt szó sem lehet az új agrárpolitika elfogadásáról” – hangsúlyozta a Krónikának Vincze Loránt EP-képviselő.
Hűen tükrözi a nehéz helyzetben lévő mezőgazdaságban uralkodó állapotokat, hogy a gazdák 1,5 milliárd eurónyi hitelállományt görgetnek maguk előtt, aminek három hónapja nem fizették a törlesztőrészletét – mutatott rá Fazakas Miklós, az RMGE Maros elnöke.
Az év Szatmár megyei állattenyésztője címet elnyert ombodi Balogh gazdacsalád bő harminc éve alapozta meg tejtermelő szarvasmarhafarmját. Videóriportunkban az egyre nagyobb kihívás elé néző tejtermelés nehézségeit és fejlesztési lehetőségeit járjuk körül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!