Hirdetés

„Ez tárgyalási alapnak is rossz”. Kemény bírálatok érik az EU agrárpolitikai terveit

agrárpolitika

Az új uniós agrárpolitikai elképzelések negatívan érintenék az erdélyi gazdákat is

Fotó: Makkay József

Szűnni nem akaró vita övezi az Európai Bizottság (EB) által még júliusban közzétett, a Közös Agrárpolitikának (KAP) a 2028–2034 közötti uniós ciklusban való gyökeres átalakulásáról szóló elképzelést. Több kelet- és nyugat-európai állam követeli, hogy az EB vonja vissza az agrárpolitikai javaslatcsomagot, és dolgozzon ki egy mindenki számára elfogadható új javaslatot. Vincze Loránt európai parlamenti képviselő a Krónikának nyilatkozva arra figyelmeztetett: összességében 40 százalékkal kurtítanák meg az agrárágazatnak szánt pénzeket.

Makkay József

2025. október 24., 07:592025. október 24., 07:59

Hatalmas vitát kavart az Európai Unióban az Európai Bizottság (EB) még idén júliusban közzétett javaslata a Közös Agrárpolitika (KAP) 2028 és 2034 közötti gyökeres átalakulásáról, amelynek lényege, hogy az eddigi rendszerhez képest megszűnne a pénzügyi önállósága. Ez számos európai ország számára jelentős veszélyt, másrészt nagy kihívást jelent, elsősorban ott, ahol a mezőgazdaság kiemelkedő szerepet játszik a nemzetgazdasági ágazatok között. Ennek a trendnek Kelet-Európából elsősorban Nagy István magyar mezőgazdasági miniszter adott hangot az elmúlt hónapokban, jelezve: amennyiben a KAP-ban foglalt területalapú és egyéb támogatások összege és aránya csökken, az súlyos helyzetbe taszítja a magyar gazdákat. Ez az aggodalom érvényes a többi kelet-európai országra is – elsősorban Romániára –, ahol nagy kiterjedésű területeken folyik földművelés és állattartás.

A témával kapcsolatban Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője a Krónikának kifejtette, hogy

Hirdetés

az EB javaslata szerint a következő uniós ciklusban a tagállamoknak szánt 865 milliárd eurót összességében a nemzeti és regionális partnerségi alapba utalnák.

Valamennyi uniós tagország ebbe a közös alapba kapná a neki járó uniós pénzeket, amelyből fedeznie kellene a strukturális és kohéziós alapokat, a halászati, a biztonsági és a védelmi politikát egyaránt, azaz az 1999 óta fennálló közös agrárpolitika kétpilléres szerkezete gyökeresen megváltozna.

Idézet
Minden pénz beleolvadna egyetlen finanszírozási (Single Fund) alapba, így a tagállamok maguk dönthetnék el, hogy a borítékban megkapott teljes összeget hogyan osztják le.

Gondolom, ennek kapcsán a Bizottság támpontokat adna, de az egésszel alapvetően az a fő baj, hogy teljesen a fővárosokra lenne bízva, hogyan osztják le a pénzt” – fogalmazott portálunknak az RMDSZ-es eurohonatya.

agrárpolitika Galéria

Kevesebb pályázati pénz jutna a mezőgépészeti parkok felújítására is

Fotó: Makkay József

Emiatt a Közös Agrárpolitikára szánt pénz útja jóval átláthatatlanabbá válna, és az adott kormányoktól függne, mennyi jut a közvetlen kifizetésekre, illetve e mellett jutna-e még pénz a Vidékfejlesztési Alap számára vidéki infrastruktúra-fejlesztésre vagy a falvak fejlesztésére.
A másik gond az, hogy a 865 milliárd eurós összköltségvetésből a mezőgazdaságnak juttatott 300 milliárd eurós alap a jelenlegi ciklusbeli kifizetésekhez képest eleve 20 százalékos csökkenést jelent.

Vincze Lóránt szerint ha figyelembe vesszük az inflációt is, akkor összességében 40 százalékkal kurtítanák meg az agrárágazatnak szánt pénzeket. „Legalább 395 milliárd euró kellene ahhoz, hogy az uniós agrárfinanszírozás a jelenlegi szinten maradjon. A jelenlegi javaslatok szerint a következő uniós ciklusra Románia KAP-támogatásként 16 milliárd eurót kapna, ami szintén csökkenést jelent” – mutat rá az EP-képviselő.

korábban írtuk

Nadrágszíjparcellákon nem lehet korszerű gazdálkodást folytatni – A LAPAR elnöke a Krónikának
Nadrágszíjparcellákon nem lehet korszerű gazdálkodást folytatni – A LAPAR elnöke a Krónikának

Borúsan látja a nadrágszíjparcellákkal küszködő mezőgazdasági termelők helyzetét Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A szakember prioritásnak nevezte a földek tagosítását a Krónikának adott interjúban.

Az új agrárpolitika gyökeresen átszabná a területalapú támogatásokat is

Akadnak ugyanakkor más vitatható részei is a gyökeres átalakítás előtt álló Közös Agrárpolitikának. Az EB javaslata szerint a jövőben a területalapú támogatásokat rászorultsági elvek alapján osztanák szét, három szempont szerint. Egyrészt korlátoznák az igénybe vehető jövedelemtámogatást:

  • például a 20 ezer euró felett járó összegnek már csak a 75%-át kapnák meg,
  • az 50 ezer euró fölötti rész a felére csökkenne,
  • 75 ezer euró felett 75%-os visszanyesés jönne,
  • míg 100 ezer euró területalapú támogatás fölött egyáltalán nem folyósítanának dotációt.

Ez a fajta megszorítás elsősorban a nagy agrárvállalkozásokat érintené, amelyek több száz vagy több ezer hektáron gazdálkodnak. A rendszer ugyanakkor nem engedné meg az adott ország számára, hogy az így fennmaradó összegeket más célokra költse, hanem a tervezet szerint azt kötelezően vissza kellene utalni a közös uniós alapba.

Vincze tájékoztatása szerint a második kritérium kimondaná a hektáronkénti támogatási szinteket, amelyek nem lehetnének alacsonyabbak 130 eurónál, míg a felső határ 240 euró lenne hektáronként.

agrárpolitika Galéria

A tenyészállatok után járó támogatás csökkenése az állattaró gazdákat is nehéz helyzetbe hozhatja

A rendszer egyetlen előnye, hogy a tagállamok számára nagyobb mozgásteret biztosítana a kisebb gazdaságok támogatására. A 10 hektárig járó támogatás például magasabb lenne, mint a 10 hektár fölötti területek esetében, de ez már álláspont kérdése, hogy ez jó vagy rossz stratégia, illetve mennyiben segíti a kisebb gazdaságok termelékenységét. A harmadik szempont a termeléshez köthető támogatásokat szabályozza: a jövedelemtámogatási csomag legfeljebb 20%-át lehetne termeléshez kötött támogatásokra fordítani. Ez azt jelentené, hogy az összeg 80 százalékát más beruházásokra kellene fordítani.

Az Európai Bizottság ugyanakkor összevonná az eddigi zöldítési, ökológiai indíttatású programokat egy önálló alapba, és újdonságként bevezetnék, hogy az uniós finanszírozással megegyező összegek társfinanszírozásként lehívhatók legyenek a tagállamok nemzeti költségvetéséből – ha egyáltalán lesz erre pénz.

Többet kellene kifizetni az államkasszából

„A különféle beruházásokat, a fiatal gazdákat vagy a kockázati támogatásokat érintő uniós támogatások esetében kötelezővé tennék a 30 százalékos nemzeti társfinanszírozást. Ez Románia számára rossz hír, mert erre nincs pénz a költségvetésben, ezért fennáll a veszélye, hogy egyáltalán nem tudják az uniós alapot felhasználni, ha azt nem lehet kiegészíteni a nemzeti költségvetésből” – mutatott rá portálunknak az EP-képviselő.

Számos negatívuma mellett az EB által javasolt mezőgazdasági költségvetésnek Románia esetében az a legnagyobb problémája, hogy egy ilyen agyonközpontosított országban az eddigieknél sokkal kevesebb pénz jutna el a gazdákhoz, mint korábban.

Vincze Loránt szerint Bukarest sosem volt jó gazdája a mezőgazdaságnak, és ha nincsenek megállapított kötelező kiutalások és vidékfejlesztési programok, a romániai vidék egyértelmű hátrányt szenvedne. Főként a magyar gazdák, a Székelyföld lenne a rendszer legnagyobb vesztese.

„Ennek az egésznek óriási a kritikája Brüsszelben: az Európai Parlamentben nagyon komolyan felmerül annak a lehetősége, hogy visszautasítsák az Európai Bizottság elképzelését, és arra vegyék rá, hogy dolgozzon ki teljesen új javaslatot. Ez annyira rossz, hogy tárgyalási alapnak sem lehet tekinteni, és 2026 nyara előtt szó sem lehet az új agrárpolitika elfogadásáról” – hangsúlyozta a Krónikának Vincze Loránt EP-képviselő.

korábban írtuk

Mezőgazdaság: a több lábon állás jelenti a jövőt (VIDEÓ)
Mezőgazdaság: a több lábon állás jelenti a jövőt (VIDEÓ)

Hűen tükrözi a nehéz helyzetben lévő mezőgazdaságban uralkodó állapotokat, hogy a gazdák 1,5 milliárd eurónyi hitelállományt görgetnek maguk előtt, aminek három hónapja nem fizették a törlesztőrészletét – mutatott rá Fazakas Miklós, az RMGE Maros elnöke.

korábban írtuk

A tehéntartó gazdát az ág is húzza, egyre nehezebb a tejtermelés (VIDEÓ)
A tehéntartó gazdát az ág is húzza, egyre nehezebb a tejtermelés (VIDEÓ)

Az év Szatmár megyei állattenyésztője címet elnyert ombodi Balogh gazdacsalád bő harminc éve alapozta meg tejtermelő szarvasmarhafarmját. Videóriportunkban az egyre nagyobb kihívás elé néző tejtermelés nehézségeit és fejlesztési lehetőségeit járjuk körül.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. október 23., csütörtök

Vendégmunkások nélkül sok romániai ágazat működésképtelen, sürgetik a kvóta megemelését

Románia kormánya a 2025-ös évre 100 000 külföldi vendégmunkás alkalmazását engedélyezte, azonban a Bevándorlási Főfelügyelőség (IGI) által összeállított adatok szerint ennél jóval több kérelmet nyújtanak be a munkaadók.

Vendégmunkások nélkül sok romániai ágazat működésképtelen, sürgetik a kvóta megemelését
Hirdetés
2025. október 23., csütörtök

Erdély fővárosa már Nyugat-Európa?

Kolozs megye túlnőtt az európai uniós átlagon az egy főre jutó, vásárlóerő-egységben kifejezett GDP tekintetében: az Erdély fővárosa, Kolozsvár és agglomerációja által repített régió például Madrid és Barcelona előtt jár.

Erdély fővárosa már Nyugat-Európa?
Erdély fővárosa már Nyugat-Európa?
2025. október 23., csütörtök

Erdély fővárosa már Nyugat-Európa?

2025. október 23., csütörtök

Egyre nő az igény, Románia hónapok óta először importál földgázt Magyarországról

A belföldi termelésnél harmadával magasabb fogyasztás, a tárolókapacitások feltöltésének sürgető igénye és a Moldovai Köztársaságból érkező kereslet miatt Románia az elmúlt nyolc hónapban először importált gázt Magyarországról.

Egyre nő az igény, Románia hónapok óta először importál földgázt Magyarországról
2025. október 23., csütörtök

Elrajtolt az Erdélyt Moldvával és a Moldovai Köztársasággal összekötő elektromos távvezeték építése

Megkezdődött az Erdélyt Moldvával és a Moldovai Köztársasággal összekötő elektromos távvezeték építése – adta hírül a Cursdeguvernare.ro a Transelectrica közleménye alapján.

Elrajtolt az Erdélyt Moldvával és a Moldovai Köztársasággal összekötő elektromos távvezeték építése
Hirdetés
2025. október 22., szerda

Az Európai Bizottság jóváhagyta Románia országos helyreállítási tervének végleges változatát

Az Európai Bizottság jóváhagyta Románia országos helyreállítási tervének (PNRR) végleges változatát – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján a beruházásokért és európai projektekért felelős miniszter.

Az Európai Bizottság jóváhagyta Románia országos helyreállítási tervének végleges változatát
2025. október 22., szerda

Légitársaságok versenye: még mindig a TAROM uralja a belföldi légteret

Továbbra is az állami tulajdonú TAROM uralja a romániai belföldi légi piacot, amelyben ősztől szereplővé vált a belföldi járatokat is indító AnimaWings, valamint a HiSky.

Légitársaságok versenye: még mindig a TAROM uralja a belföldi légteret
2025. október 22., szerda

Gyorsabban nőnek a lakásárak, mint a fizetések – Ingatlanpiaci buborékok az európai országokban

Az Európai Bizottság (EB) nemrég közzétett jelentése szerint az Európai Unióban az elmúlt tíz évben a lakásárak átlagosan 10%-kal gyorsabban nőttek, mint a jövedelmek, a jelzáloghitelek kamatlábai emelkedtek, így egyre nehezebb lakást vásárolni.

Gyorsabban nőnek a lakásárak, mint a fizetések – Ingatlanpiaci buborékok az európai országokban
Hirdetés
2025. október 22., szerda

Enyhén nőtt a gépjármű-kereskedelem forgalma az idei első nyolc hónapban

Az idei év első nyolc hónapjában a nyers adatok szerint 4,8 százalékkal nőtt a gépjármű-kereskedelem forgalma 2024 ugyanezen időszakához képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén nőtt a gépjármű-kereskedelem forgalma az idei első nyolc hónapban
2025. október 21., kedd

Számhordozás: félmillió új ügyfelet csábított át egyetlen szolgáltató

Az idei év első kilenc hónapjában 1 017 140 romániai telefonszám tulajdonosa váltott szolgáltatót számhordozással, ezek közül 982 073 mobilszám (96 százalék), 35 067 pedig vezetékes szám volt – tájékoztatott kedden a román távközlési hatóság (ANCOM).

Számhordozás: félmillió új ügyfelet csábított át egyetlen szolgáltató
2025. október 21., kedd

Egy négytagú család számára több mint 11 ezer lejre rúg a dráguló fogyasztói kosár

Egy négytagú család számára idén már havi 11 370 lejbe kerül a fogyasztói kosár megvásárlása – derült ki egy friss statisztikából.

Egy négytagú család számára több mint 11 ezer lejre rúg a dráguló fogyasztói kosár
Hirdetés
Hirdetés