
Az állattartó gazdák is megsínylik a következő uniós ciklusra tervezett pénzelvonást
Fotó: Makkay József
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke reagált az EB-nek a Közös Agrárpolitikát átszervező javaslata nyomán kialakult vitára. Az úgynevezett „agrárreformot” keményen bíráló tagországoknak azt üzente, hogy a Bizottság biztosítékokat vezet be a vidékfejlesztés töretlen folytatásához. Ezt azonban Európa-szerte cáfolják a gazdaszervezetek. A Romániai Gazdák Klubja az európai mezőgazdasági biztoshoz eljuttatott állásfoglalásában úgy fogalmaz, hogy az Európai Bizottság javaslata „pusztító költségvetési csökkentéseket rejt”.
2025. november 12., 19:452025. november 12., 19:45
A gazdák körében Európa-szerte hatalmas vita övezi az Európai Bizottság (EB) elképzelését a Közös Agrárpolitika (KAP) 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó reformjáról. A vita tárgyát képező javaslatot az EB 2025. július 16-án terjesztette be. A reformújításként „eladott” elképzelés szerint
amelynek teljes költségvetése 865 milliárd euró lenne a 2028–2034 közötti időszakra. Ebből a KAP mindössze 293,7 milliárd eurót kapna, ami 17,6%-os csökkenést jelent a jelenlegi, 2021–2027-es pénzügyi kerethez képest. Ugyanakkor reálértéken, az inflációhoz igazítva, a csökkenés 38%-ot tenne ki a 2020-as szinthez képest.
Az erős mezőgazdasági ágazattal rendelkező uniós tagországok felháborodására reagálva Ursula von der Leyen, az EB elnöke 2025. november 9-én, vasárnap némi engedményeket lengetett be. Az elnöki javaslat szerint az EB előírná, hogy a tagállamok a nemzeti és regionális partnerségi terveik keretében az agrár- és vidékfejlesztési források legalább 10 százalékát a vidéki területekre fordítsák.
valamint közvetlen párbeszédet folytathassanak az Európai Bizottsággal. Ursula von der Leyen kilátásba helyezte, hogy az EB olyan szabályokat vezet be, amelyekkel megakadályozza, hogy a mezőgazdasági és kohéziós politikához tartozó források átstrukturálása hátrányosan érintse a vidéki és mezőgazdasági támogatásokat.
A kialakult helyzetre reagálva a Romániai Gazdák Klubja szerint elengedhetetlen az Európai Bizottság javaslatának valódi reformja. Ursula von der Leyen hétvégi kijelentéseire reagálva állásfoglalásukban azt írják, hogy a javasolt módosítások nem érintik alapvetően az Európai Bizottság agrárreform-tervezetét, vagyis az nem változik: a KAP- és a kohéziós források egyetlen nagy keretbe való integrálása továbbra is cél, csupán az új biztosítékokkal némileg korrigálva, ami azonban nem oldja meg az agrárszektor támogatásának megnyirbálását.
„Ahhoz, hogy a KAP költségvetése a jelenlegi szinten maradjon, Dánia, Írország és Ausztria az NRP-forrásaik több mint 75%-át lennének kénytelenek erre a célra átcsoportosítani. Franciaország, Hollandia, Finnország, Svédország és Luxemburg esetében ez az arány 50%, míg Olaszország, Spanyolország, Belgium és Németország számára 18–35% közötti átcsoportosítást jelentene” – írják.
Románia esetében ez az arány alacsonyabb, mintegy 6% lenne, de az érdekvédelmi szervezet szerint az alapértelmezett forráselosztás így is messze elégtelen a hazai mezőgazdasági szektor valós igényeihez képest.
A gazdaszervezet szerint azonban ezek az átcsoportosítások gyakorlatilag lehetetlenek, hiszen az NRP-forrásokból a kohéziós politika, az Európai Szociális Alap Plusz, valamint más uniós prioritások finanszírozását is biztosítani kell.
és más uniós politikáknak rendelődik alá, egy olyan irányítási struktúra keretében, amely nem tükrözi a mezőgazdaság valóságát. Ráadásul a javaslat az Európai Parlament szerepét pusztán tanácsadóvá fokozza le, az éves „stratégiai vitákat” már előre lefoglalt keretek között tartva.
A Romániai Gazdák Klubja álláspontját átadta Christophe Hansen mezőgazdasági biztosnak az október 9-i bukaresti látogatása alkalmával, valamint az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságában dolgozó román európai parlamenti képviselőknek.
A Romániai Gazdák Klubja felszólítja az Európai Bizottságot, hogy alapvetően vizsgálja felül ezt a javaslatot.
A román gazdák a világjárvány, az energiaválság és a szélsőséges éghajlati körülmények közepette is rendkívüli ellenálló képességet tanúsítottak, miközben továbbra is garantálták Románia és Európa élelmiszer-biztonságát. Olyan Közös Agrárpolitikát érdemlünk, amely megőrzi autonómiáját, kiszámítható finanszírozást biztosít, tiszteletben tartja az európai demokratikus folyamatot, és fenntartható jövőt garantál az európai mezőgazdaság számára.
Nem fogadjuk el a pusztán kozmetikai kiigazításokat, amelyek a valóságban pusztító költségvetési csökkentéseket rejtenek. Valódi reformot követelünk, amely elismeri a mezőgazdaság stratégiai jelentőségét, és valós eszközöket ad a gazdák kezébe a jövő kihívásaival szemben” – áll a Romániai Gazdák Klubja állásfoglalásában.

Szűnni nem akaró vita övezi az Európai Bizottság (EB) által még júliusban közzétett, a Közös Agrárpolitikának (KAP) a 2028–2034 közötti uniós ciklusban való gyökeres átalakulásáról szóló elképzelést.
Három potenciális vevője is akadt a Carrefour francia kiskereskedelmi üzletlánc romániai érdekeltségei iránt a Profit.ro forrásai szerint.
Tavaly 39 800 euró volt a teljes munkaidős foglalkoztatottak éves átlagkeresete az Európai Unióban, ami 5,2 százalékos növekedést jelent a 2023-ban jegyzett 37 800 euróhoz képest.
A román baromfiipar legnagyobb vállalkozása körülbelül 150 millió eurót költ egy teljesen új állateledelgyár megépítésére Erdélyben.
Az étkezési utalvány értéke a jelenlegi 40,18 lejről 45 lejre nő – a magasabb összeg már decembertől alkalmazható az RMDSZ szerdai tájékoztatása szerint.
Szeptemberben augusztushoz képest 56 lejjel, azaz 1 százalékkal 5443 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Átfogó vizsgálatot indított az ANAF a luxusautók tulajdonosainak körében, azoknak az adócsalóknak a leleplezése érdekében, akik nem tudják bevallott és adózott jövedelmükkel igazolni fényűző életvitelüket – nyilatkozta kedden Adrian Nica ANAF-elnök.
Októberben Romániában a fogyasztói árak átlagban 9,76 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi értéket – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igencsak plasztikusan írta le Dominic Fritz, a kormánykoalícióban részt vevő Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke Románia gazdaságának állapotát: a politikus szerint az ország „sz*r helyzetben van”.
Románia alkalmazza a Lukoil elleni nemzetközi szankciókat, és nem kéri az amerikai hatóságok által november 21-re kitűzött határidő meghosszabbítását – közölte Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szerint.
Az első állásukat elfoglaló fiatalok két évig havi 1000–1250 lej állami bónuszt kapnának első fizetésük mellett a kormány által előterjesztett törvénytervezet szerint.
szóljon hozzá!