Az állattartó gazdák is megsínylik a következő uniós ciklusra tervezett pénzelvonást
Fotó: Makkay József
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke reagált az EB-nek a Közös Agrárpolitikát átszervező javaslata nyomán kialakult vitára. Az úgynevezett „agrárreformot” keményen bíráló tagországoknak azt üzente, hogy a Bizottság biztosítékokat vezet be a vidékfejlesztés töretlen folytatásához. Ezt azonban Európa-szerte cáfolják a gazdaszervezetek. A Romániai Gazdák Klubja az európai mezőgazdasági biztoshoz eljuttatott állásfoglalásában úgy fogalmaz, hogy az Európai Bizottság javaslata „pusztító költségvetési csökkentéseket rejt”.
2025. november 12., 19:452025. november 12., 19:45
A gazdák körében Európa-szerte hatalmas vita övezi az Európai Bizottság (EB) elképzelését a Közös Agrárpolitika (KAP) 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó reformjáról. A vita tárgyát képező javaslatot az EB 2025. július 16-án terjesztette be. A reformújításként „eladott” elképzelés szerint
amelynek teljes költségvetése 865 milliárd euró lenne a 2028–2034 közötti időszakra. Ebből a KAP mindössze 293,7 milliárd eurót kapna, ami 17,6%-os csökkenést jelent a jelenlegi, 2021–2027-es pénzügyi kerethez képest. Ugyanakkor reálértéken, az inflációhoz igazítva, a csökkenés 38%-ot tenne ki a 2020-as szinthez képest.
Az erős mezőgazdasági ágazattal rendelkező uniós tagországok felháborodására reagálva Ursula von der Leyen, az EB elnöke 2025. november 9-én, vasárnap némi engedményeket lengetett be. Az elnöki javaslat szerint az EB előírná, hogy a tagállamok a nemzeti és regionális partnerségi terveik keretében az agrár- és vidékfejlesztési források legalább 10 százalékát a vidéki területekre fordítsák.
valamint közvetlen párbeszédet folytathassanak az Európai Bizottsággal. Ursula von der Leyen kilátásba helyezte, hogy az EB olyan szabályokat vezet be, amelyekkel megakadályozza, hogy a mezőgazdasági és kohéziós politikához tartozó források átstrukturálása hátrányosan érintse a vidéki és mezőgazdasági támogatásokat.
A kialakult helyzetre reagálva a Romániai Gazdák Klubja szerint elengedhetetlen az Európai Bizottság javaslatának valódi reformja. Ursula von der Leyen hétvégi kijelentéseire reagálva állásfoglalásukban azt írják, hogy a javasolt módosítások nem érintik alapvetően az Európai Bizottság agrárreform-tervezetét, vagyis az nem változik: a KAP- és a kohéziós források egyetlen nagy keretbe való integrálása továbbra is cél, csupán az új biztosítékokkal némileg korrigálva, ami azonban nem oldja meg az agrárszektor támogatásának megnyirbálását.
„Ahhoz, hogy a KAP költségvetése a jelenlegi szinten maradjon, Dánia, Írország és Ausztria az NRP-forrásaik több mint 75%-át lennének kénytelenek erre a célra átcsoportosítani. Franciaország, Hollandia, Finnország, Svédország és Luxemburg esetében ez az arány 50%, míg Olaszország, Spanyolország, Belgium és Németország számára 18–35% közötti átcsoportosítást jelentene” – írják.
Románia esetében ez az arány alacsonyabb, mintegy 6% lenne, de az érdekvédelmi szervezet szerint az alapértelmezett forráselosztás így is messze elégtelen a hazai mezőgazdasági szektor valós igényeihez képest.
A gazdaszervezet szerint azonban ezek az átcsoportosítások gyakorlatilag lehetetlenek, hiszen az NRP-forrásokból a kohéziós politika, az Európai Szociális Alap Plusz, valamint más uniós prioritások finanszírozását is biztosítani kell.
és más uniós politikáknak rendelődik alá, egy olyan irányítási struktúra keretében, amely nem tükrözi a mezőgazdaság valóságát. Ráadásul a javaslat az Európai Parlament szerepét pusztán tanácsadóvá fokozza le, az éves „stratégiai vitákat” már előre lefoglalt keretek között tartva.
A Romániai Gazdák Klubja álláspontját átadta Christophe Hansen mezőgazdasági biztosnak az október 9-i bukaresti látogatása alkalmával, valamint az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságában dolgozó román európai parlamenti képviselőknek.
A Romániai Gazdák Klubja felszólítja az Európai Bizottságot, hogy alapvetően vizsgálja felül ezt a javaslatot.
A román gazdák a világjárvány, az energiaválság és a szélsőséges éghajlati körülmények közepette is rendkívüli ellenálló képességet tanúsítottak, miközben továbbra is garantálták Románia és Európa élelmiszer-biztonságát. Olyan Közös Agrárpolitikát érdemlünk, amely megőrzi autonómiáját, kiszámítható finanszírozást biztosít, tiszteletben tartja az európai demokratikus folyamatot, és fenntartható jövőt garantál az európai mezőgazdaság számára.
Nem fogadjuk el a pusztán kozmetikai kiigazításokat, amelyek a valóságban pusztító költségvetési csökkentéseket rejtenek. Valódi reformot követelünk, amely elismeri a mezőgazdaság stratégiai jelentőségét, és valós eszközöket ad a gazdák kezébe a jövő kihívásaival szemben” – áll a Romániai Gazdák Klubja állásfoglalásában.
Szűnni nem akaró vita övezi az Európai Bizottság (EB) által még júliusban közzétett, a Közös Agrárpolitikának (KAP) a 2028–2034 közötti uniós ciklusban való gyökeres átalakulásáról szóló elképzelést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!