Fotó: Boda L. Gergely
Három hónapos halogatás után október elsején elkezdődhetett a Magyarország kormánya által meghirdetett erdélyi gazdaságfellendítő program. Ez idő alatt világossá vált, nem kifogásolják a Pro Economica Alapítványon keresztül zajló, egyelőre a Maros-Mezőség térségét megcélzó támogatási rendszert a román hatóságok.
2017. október 05., 10:452017. október 05., 10:45
2017. október 05., 10:492017. október 05., 10:49
„Elkötelezettek vagyunk megtenni ezt a történelmi lépést, mert anyagi értelemben is felelősséget vállaltunk a külhoni magyarságért, jelenleg pedig a politikai akarat és képesség egybeesik, és helyi partnerre is leltünk” – ezekkel a szavakkal indította útjára ez év májusában Marosvásárhelyen Magyar Levente az erdélyi gazdaságfellendítő programot.
A szalagvágáson az Orbán-kabinet gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára ugyanakkor arról is beszélt, hogy
Magyar Levente szerint az anyaország támogatása olyan anyagi fellendülést eredményezhet, amilyen még nem volt Erdélyben. Az ünnepi eseményen az is elhangzott, hogy az idei pályázatokat június 15. és július 14. között fogadják.
Amint beszámoltunk róla, a Pro Economica három típusú pályázatot hirdetett. Egyrészt
Az idei, kísérleti évre Budapest egymilliárd forintos költségvetést irányozott elő.
A kezdeti optimizmust és ezzel együtt a Pro Economica eredeti terveit a Grindeanu-kormány megbuktatása körül kialakult magyarellenes hisztéria törte meg.
olykor hamis információ a meghívottak vagy akár a műsorvezetők részéről. A félelmetes arányokat öltő magyarellenes hangulatban a program lebonyolítói a halasztás mellett döntöttek.
„A Pro Economica Alapítványnak, mint a gazdaságfejlesztési program lebonyolítójának a célja, hogy a befogadó ország, azaz Románia jogrendjébe illeszkedjenek a tervezett gazdaságfejlesztési támogatások, és azok széles körben elfogadottak legyenek. Éppen ezért a közeljövőben sorra kerülő további egyeztetések lezárultáig a pályázati felhívások megjelentetését elhalasztjuk” – ez a közlemény jelent meg július 5-i keltezéssel az alapítvány honlapján.
Az eltelt időszakban a pályázatok meghirdetői a versenytanácshoz és a diszkriminációellenes bizottsághoz fordultak. Ugyanakkor diplomáciai szinten is párbeszéd indult a két ország között.
– fejtette ki lapunknak Kozma Mónika, a Marosvásárhelyen székelő Pro Economica ügyvezetője.
Kozma Mónika
Fotó: Facebook/Kozma Mónika
Románia és Magyarország augusztus végén egyezett meg a program maradéktalan életbe ültetéséről. Szijjártó Péter külügyminiszter akkor a nap legjobb hírének nevezte, hogy bukaresti találkozóján Teodor Meleşcanu, valamint a román kormány többi képviselője is pozitívan fogadta azt a magyar szándékot, hogy a vajdasági és a kárpátaljai után Budapest erdélyi gazdaságfejlesztési programot is indítson.
Abszolút pozitív a román kormány hozzáállása, és már csak néhány technikai részletet kell tisztáznunk ahhoz, hogy ezt a magyar, a román és az EU-s jogszabályoknak is meg tudjuk feleltetni” – nyilatkozta öt héttel ezelőtt Szijjártó.
A külügyminiszter a Romániai Németek Demokrata Fóruma segédletével működő brassói Saxonia–Transilvania Alapítvány hasonló tevékenységére célzott. Ez a német kormány támogatását közvetíti az erdélyi szászok és svábok felé.
Magyar Levente és Kelemen Hunor egy korábbi sajtótájékoztatón
Fotó: Boda L. Gergely
A 2017-es mezőségi, kísérleti jellegű támogatási rendszer célja itthon tartani a fiatalokat, megtanítani az embereket a tulajdon megbecsülésére, arra, hogy ha birtokolnak egy földdarabot, vagy létrehoznak egy vállalkozást, értékkel rendelkeznek.
– tette hozzá Kozma Mónika.
Előzetes felvilágosítást a www.proeconomicaalapitvany.ro honlapon vagy a szervezet marosvásárhelyi székhelyén, a Szentgyörgy (Forradalom) utca 1. szám alatti Köpeczi–Teleki- házban lehet kapni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az állam számos módon felléphet a lakossági energiaárak csökkentése érdekében. Néhány lehetőséggel élnek is a romániai hatóságok, de nem mindegyikkel.
Újraindul a Tomata elnevezésű program: a mezőgazdasági minisztérium 2026-ban támogatást biztosít a fóliában és üvegházban termelő zöldségtermesztők számára. A Tomata programra pályázó gazdák jelentkezéseit február elejétől április közepéig várják.
Románia megyéinek csaknem háromnegyede a bruttó hazai termék (GDP) kevesebb mint 2 százalékával járul hozzá az ország bruttó hazai termékéhez a 2026-os évre vonatkozó becslések szerint, amelyekre az állami költségvetés alapul.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 2025-ben rekordösszeget, 955 millió eurót fektetett be 37 romániai projektbe, ami jelentős növekedés a 2024-es 707 millió euróhoz képest – közölte csütörtökön a pénzintézet az Agerpres hírügynökséggel.
Egy lépéssel ismét közelebb került a Nagyváradot Araddal összekötő gyorsforgalmi út megépítése.
A Lukoil csütörtökön bejelentette, hogy megállapodott a cég külföldi eszközeit felügyelő leányvállalatának, a LUKOIL International GmbH-nak az amerikai magántőke-befektető Carlyle Group részére történő eladásáról.
Cáfolja az „üldözött rokonok mítoszát” Adrian Nica, az Országos Adóhatóság (ANAF) vezetője. Azt mondja, az ANAF csak akkor ellenőrzi valakinek a családját, ha az illető azt állítja, hogy „a nagymamája pénzt adott neki”.
Az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) elnöke szerint a földgáz jelenlegi kilowattóránkénti 0,31 lejes hatósági áránál alacsonyabb ajánlatok is elérhetők április elsejétől az intézmény árösszehasonlító weboldalán: 0,30 lej/kWh.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint 2024-ben az Európai Unióban egy hektár szántóföld átlagos ára 15 224 euró volt, 6,1 százalékkal nagyobb, mint 2023-ban. Romániában az átlagár ennél jóval alacsonyabb volt, 8700 euró/hektár.
Miközben 2024-ben még úgy számoltak, hogy Románia 11 év múlva teljesíti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket, a CFA elemzői most már úgy látják, nemhogy közeledett volna, egyenesen távolodott az euróövezethez való csatlakozás várható időpontja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!